Tényleg vigasztal a csoki?
– Elestél? Ne sírj, itt egy falat csoki! – mondja sok szülő, és nem is sejti, hogy ezzel alapozza meg gyereke felnőttkori elhízását. Nem, nem a csoki a bűnös, hanem a beidegződés. A kicsi megszokja: ha valami bánat éri, az evés a legjobb vigasz. Ez oldja a szorongását, ez tünteti el bánatát. Pedig a csokiban semmilyen fájdalomcsillapító nincs – épp úgy, ahogy a gyógypusziban sem. Utóbbinak azonban sokkal kevesebb későbbi mellékhatása van. Az öleléshez ugyanis bátran hozzászoktathatjuk porontyunkat.
A rossz beidegzés már csecsemőkorban elkezdődhet: ha a kisbabát minden nyöszörgésre mellre teszi az anyukája, azt tanítja gyerekének, hogy egy kis evés minden bajra gyógyír. Pedig lehet, hogy a babának csak pisis volt a pelenkája, vagy fájt a pocija, esetleg unatkozott. Ezért hát mielőtt automatikusan “betömné” a gyerek száját, idézze fel, mikor evett a kicsi! Biztos, hogy éhes? Az étkezésnek nem kell feltétlenül merev rend szerint zajlania, de amelyik családban állandóan nassolnak a főétkezések között, ott nagyobb az esélye, hogy felnőve elhízzanak a gyerekek.
Szeretettel főzve
Nem az a baj, ha valaki szívét-lelkét beleadja a vasárnapi ebédbe, az viszont igen, ha másképp nem tudja kimutatni a szeretetét. Különösen a nagyszülők hajlamosak rá, hogy úgy érezzék: egy kis csokival, nyalókával, sütivel bizonyíthatják leginkább szeretetüket, és több időt töltenek az unoka megtömésével, mint a sokkal nagyobb örömöt okozó közös játékkal. Ráadásul sok nagyszülőben él a régi beidegződés: a kövér gyerek a szép, az egészséges, etetni kell a kis “nyápicot” – akár a szülők ellenére is.
A legrosszabb nem is az, amit a pár falat édesség, hanem amit az étkezések körül mindennapossá váló vita okoz. A fiatal szülő úgy érezheti, a nagyszülő szándékosan semmibe veszi őt. A család életét megmérgezi az ebédlőasztalnál gyakran kirobbanó veszekedés, ráadásul a gyerek megtanulja: az étkezés olyan kérdés, amellyel az egész családot fel lehet idegesíteni, és ezáltal irányítani is tudja őket.
A konfliktust ebben az esetben csak egyféleképpen lehet rendezni: le kell ülni, és megbeszélni a problémát. A szülőknek el kell fogadniuk, ha a nagyszülők kényeztetni akarják a kicsit, de a nagyszülőknek is el kell fogadniuk, ha bizonyos édességeket tiltanak a szülők – például fogromboló nyalókát, cukorkát. Mindkét félnek alkalmazkodnia kell.
Mire jó a körvérség?
Felnőttkorban az evésnek, a hízásnak többféle oka lehet. Bár a legtöbben ma már csinosabbnak találják a formás, karcsú testet, tudat alatt mégis sok ember ragaszkodik a zsírpárnáihoz. Ameddig valamilyen rejtett és titkolt előnnyel jár a kövérség, addig nem lehet sikeres a fogyókúra. Vannak olyan tipikus élethelyzetek, amikor szinte törvényszerű a hízás.
Esküvő után – szinte mindenki hízni kezd, hiszen a kövérség megvéd a külső csábításoktól. Jelzi, hogy a nő már foglalt, elkelt, “megasszonyosodott”. Egy molett nő után nem füttyögnek az utcán, nem zaklatják a munkahelyén, és kísértések híján neki sem kell szembenéznie a kérdéssel, hogy esetleg ő is szívesen kikacsintana a házasságból.
Terhesség és szoptatás alatt – sok helyen még ma is él a hit, hogy a várandós nőnek kettő helyett kell enni. Pedig valójában ebben az állapotban inkább minőségi, mint mennyiségi változásra van szükség. A “kívánósságnak” eddig nem találták biológiai okát, ezért a kutatók azt mondják, inkább lelki terhek miatt hízik el a nők egy része. A legtöbb kismama szorong a szülés, a jövőben megváltozott élete miatt, és az így kialakult kellemetlen érzések enyhítésére használja fel az evést.
Rossz szexuális élet esetén – sok nő menekül az evésbe, különösen, ha gyerekkorában megszokta, hogy minden feszültségét, bánatát evéssel enyhítik a szülei. Ilyenkor az evés a szex pótszere lesz, és a gyengédség, a szeretet helyettesítője. Elhízva pedig nem is tekintenek úgy magukra, mint a szerelem lehetséges tárgyára: megszabadulnak a szex lehetőségének még a gondolatától is.
Műtét után – a vékonyság sok helyen ma is a betegség szinonimája, ezért egy súlyosabb betegség után az egész család hizlalni kezdi a lábadozót. Minél kövérebb lesz, annál nyugodtabb a környezete, hiszen ez jelzi, hogy a gyógyulás útjára lépett.
Hirtelen előléptetéskor – különösen, ha valaki úgy érzi, hogy magasabbra került, mint azt megérdemelné, gyakran evésbe menekül szorongásai elől. Sok helyen ma is él a hit, hogy aki nagyobb testű, annak nagyobb a tekintélye is, ezért a hirtelen hízás mögött gyakran találhatunk kisebbrendűséggel küszködő főnököt.
Ha úgy érzi, hogy már számtalan fogyókúrát kipróbált, mégsem jutott soha eredményre, el kellene gondolkodnia, mi az oka annak, hogy teste és lelke is tiltakozik a karcsúság ellen? Háziorvosa, védőnője vagy a családsegítő központ munkatársai által találhat olyan pszichológust-pszichiátert, aki segíthet felgöngyölíteni, mi az oka annak, hogy nem jár sikerrel erőfeszítése. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra – legalább húsz találkozás kell ahhoz, hogy megismerje saját lelkének bugyrait.
Szaktanácsadó: Dr. Túry Ferenc a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense, aki másfél évtizede foglalkozik evészavaros betegek kezelésével az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet osztályvezetőjeként
Tippek
Az elhízás kockázata hatékonyan csökkenthető a következő lépések megvalósításával:
– Rendszeres, napi ötszöri étkezés, hogy a nassolásnak ne legyen esélye.
– Ne tartsunk otthon készleteket felesleges és egészségtelen ételekből, például chipsből, rágcsálnivalókból, édességből, üdítőkből.
– Hirtelen éhségrohamok esetén ne faljunk kutyafuttában egy keveset, például az utcán egy zacskó pogácsát, egy hamburgert vagy egy zsírtól csöpögő lángost.
– Tévézés vagy munka közben ne együnk. Moziban kerüljük nagy ívben az egyliteres kólából és hatalmas bödön popcornból álló hizlalómenüt.
– Ha az unalom és a határozatlanság visz a hűtő nyitogatására, gondoljunk ki ilyenkor valami jobbat, például egy illatos, relaxáló fürdőt olvasgatással egybekötve
.- Soha ne együnk pusztán azért, hogy ne vesszen kárba az étel.
– Ha mindenkinek keveset teszünk a tányérjára, kisebb a valószínűsége, hogy marad belőle, és így elkerülhető a jobb sorsra érdemes maradékok felfalásának csapdája.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
