Van, aki a vizes áztatással próbálkozik, esetleg egyéb, extrémebb módszerekkel is, amelyeket olvasott valahol az interneten: ám ezeknek megvan az a veszélye, hogy a tapasszal együtt a sebet is feláztatják, vagy akár elfertőzik.
Ahhoz, hogy gyermekünket minél kíméletesebben tudjuk megszabadítani a ragtapasztól, Dr. Kiss Imre, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet gyermeksebésze ad működőképes és veszélytelen ötletet, akitől a sebek megfelelő ellátásához is kaptunk néhány tanácsot.
Miért kell a ragtapasz?
Ragtapaszt több okból használunk: tervezett, steril műtét után maradt, ellátott, összevarrt seb esetén például azért, hogy a seb steril is maradjon, míg a nem steril – tehát váladékozó – seb esetén azért alkalmazzuk, hogy a váladékot minél jobban felszívja, így az alatta lévő seb gyógyulását minél jobban elősegítse. – Ilyen esetekben természetesen a kötést az elhasználódás függvényében, vagyis a váladékkal való telítődésnek megfelelően többször kell cserélni – tudtuk meg Dr. Kiss Imrétől.
Igaz, hogy nem szellőzik?
A ragtapasz használata ellen gyakran felmerül érvként, hogy ha a sebre tesszük, az nem tud megfelelően szellőzni, így nehezebben gyógyul majd a seb. Dr. Kiss Imre szerint általánosságban elmondható, hogy a steril sebek fedésére használt ragtapaszok felszíne úgy lett kiképezve, hogy azon keresztül a bőrről való párolgás megoldott legyen, így az alatta lévő bőr nem válik folyamatosan nedvessé. – Az valóban igaz, hogy általában majdnem minden sebnek jót tesz a szellőzés, de ezt a nem specifikus céllal konstruált kötszerek biztosítják, így nem kell attól tartanunk, hogy emiatt nem gyógyul majd a seb – mondta el a gyermeksebész.
Van, amikor felesleges
Természetesen vannak olyan sérülések, amelyekre valóban felesleges ragtapaszt tennünk. Ilyenek az otthon ellátható, felületes, általában horzsolásból származó sérüléseket: ezeket inkább jód-oldattal fertőtlenítsük (kivéve jódallergiában szenvedők esetén), majd a felületüket hagyjuk szabadon.
– Ezekbe a sebekbe a sérüléskor olyan baktériumok kerülhetnek, amelyek szaporodásához az oxigénszegény, vagy oxigénmentes környezet kell – ezek az úgynevezett anaerob baktériumok -, így a kórokozónak kifejezetten rosszat tesz, ha éri őket a levegő. Emellett ezek a sebek a keletkezésük után még több napig váladékoznak, így ha leragasztanánk őket, akkor a ragtapasz gyorsan a sebbe ragadna. Így ha naponta kezelnénk a jód-oldattal a sebeket, akkor naponta feltépnénk a pörköket, amellyel lassítanánk a gyógyulást – hívta fel rá a figyelmet a gyermeksebész.
Így ragasszuk le a metszett sebet
A kisebb kiterjedésű, otthon “szerzett” metszett sebeket azonban fertőtlenítés és vérzéscsillapítás után ragasszuk le ragtapasszal. – Ezeket a tapaszokat általában nem kell naponta cserélni, akár tovább is maradhatnak a seben. De fontos tudni, hogy ha a sérülés ízületek közelében vagy a felületesen futó inak mentén történt, akkor mutassuk meg szakembernek is a sebet, mert szükség lehet orvosi sebellátásra – mondta Dr. Kiss Imre.
A gyermeksebész szerint a korszerű ragtapaszoknak azon részén, amelyik a sebbel érintkezik, külön nedvszívó betétet helyeznek el, így nincs szükség külön géz beiktatása nem szükséges. – Ez a módszer csak a sterilitást rontaná. Ha fokozott nedvszívásra van szükség, akkor javasolt inkább a gyakoribb kötéscsere, vagy a speciális kötözőanyag használata – javasolta a gyermeksebész.
Hogy szedhetjük le biztonságosan?
Ha a seb már nem váladékozik, begyógyult, vagy csak cserélnénk a ragtapaszt, hogy ne tépjük fel újra a sérülést, a következő praktikát érdemes követnünk. – A leginkább bevált módszer az, hogy alkoholos fertőtlenítőszerrel lefújjuk a ragtapaszt, majd várunk nagyjából fél percet. Ez alatt az idő alatt az alkohol leválasztja a tapadás réteget a bőrről, utána pedig már könnyen lehúzhatjuk. Ezt az időtartamot azért fontos, hogy kivárjuk, mert a ragtapasz porózus rétegeibe lassan jut be az alkohol – figyelmeztetett a szakember.
Ha a sebápolást igényel
Ha olyan sebbel van dolgunk, amely ápolást igényel, ezeket először orvos kell, hogy lássa. Mindig tartsuk be az ő utasításait, és ha úgy rendelkezik, hogy nem kell otthon kötözni, akkor tegyünk ennek megfelelően. – A túl gyakori sebkötözés nem fokozza, hanem rontja a seb sterilen tartásának esélyeit. Ha az orvos otthoni sebkezeléseket ír elő, akkor azok mindig egyénre és adott állapotra szabottak – tette hozzá a gyermeksebész -, mind a gyakoriságot, mind használt kötözőanyag minőségét illetően.
Kapcsolódó cikkeink sebkezelés témában:
- Sebkezelés gyermekkorban
- Nyílt, mechanikus sebek kezelése gyerekeknél
- Mi legyen a családi elsősegélydobozban?
Kapcsolódó cikkek
