Egy kutatás azonban megerősíti azt az elképzelést, mely szerint az apukák is nélkülözhetetlenek a gyermek megfelelő lelki és kognitív fejlődéséhez. A Michigani Állami Egyetem szakemberei szerint az apa negatív hangulata és feszültsége annak ellenére rányomhatja a bélyegét a gyermek fejlődésére, hogy mennyire odaadó, kiegyensúlyozott és pozitív az anyuka.
A kutatók 730 családot vontak be a kutatásba. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatással van a gyermekekre a szülői stressz, valamint az esetleges mentális problémák (pl. a depresszió); illetve, mennyiben befolyásolják ezek a tényezők a gyerekek kognitív és szociális fejlődését. Az eredmények alapján az apa magasabb stressz-szintje negatívan hat a 2-3 éves gyerekek nyelvi és kognitív fejlődésére egyaránt. Ez a hatás pedig attól függetlenül érvényesült, hogy hogyan viselkedett az anya a gyerekkel. Ráadásul a negatív következmények még mélyebben érintették a kisfiúkat, mint a kislányokat.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a mentális betegségek – különösen, ha hanyagolták a kezelést – a kicsik viselkedését is befolyásolták, zavarokat okozhattak náluk.
Nemcsak a tipegőkre, kis óvodásokra volt hatással az apa hangulata: meglepő módon, még a kisiskolás korosztály társas viselkedését is negatívan befolyásolta az apa mentális egészsége! Vagyis, az, hogy hogyan érezte magát az apuka, mennyire volt nyugodt és kiegyensúlyozott, sokkal hosszabban hatott a gyerekre, mint az anya hangulata.
Hogyan segíthetik a gyerekük fejlődését az apukák?
Egyértelmű tehát a kapcsolat a gyermek szociális fejlődése és az apa mentális egészsége között, éppen ezért az apáknak mindent meg kell tenniük, hogy a problémáikat kezeljék, akár szakember segítségét is kérjék, ha szükséges. Következzen néhány tipp, mely átsegítheti az apákat a nehezebb időszakokon!A stressz elkerülhetetlen.
Tudatosítsuk magunkban: a szülői létnek (és úgy egyáltalán, az életnek) elkerülhetetlen része a stressz, irreális lenne elvárnunk azt, hogy semmilyen stresszel nem kell szembe néznünk a gyermekünk születése után. Ha elfogadjuk, hogy mindenképpen találkozunk majd feszült helyzetekkel, valószínűleg egy kicsit meg is könnyítjük a saját dolgunkat.Keressünk támogatókat!
A magányos harc mindig sokkal nehezebb, még a legkeményebb hősöknek is szüksége van olyanokra, akik segíthetnek neki. Lehet, hogy éppen a saját apánk az, akivel meg tudjuk beszélni a problémáinkat, de a nagyapánk, egy vagány nagybácsi is adhat egy-két jó tanácsot. Keressük más apukák társaságát – akár az interneten is lehetnek olyan csoportok, fórumok, ahol tapasztalatot cserélhetünk másokkal, akik hasonló cipőben járnak, mint mi.Vegyük észre, mitől “pöccenünk be”!
Mindenkinél vannak olyan visszatérő helyzetek, amelyek a legintenzívebb reakciókat váltják ki belőle. Ha képesek vagyunk felismerni ezeket a triggereket, akkor könnyebben el is kerülhetjük őket – vagy, ha elkerülhetetlenek, akkor jobban fel tudunk rájuk készülni. Mi minden lehet ilyen helyzet vagy állapot? Például a kialvatlanság, a reggeli rohanás, az éhség vagy az altatás körüli huzavona. Dolgozzunk együtt a párunkkal, és már jó előre találjuk ki, hogyan tudjuk egy kicsit könnyebbé tenni ezeket a nehéz pillanatokat. Ha tudjuk például, hogy rosszul viseljük a kialvatlanságot, feküdjünk le korábban. Ha idegesek vagyunk a reggeli kapkodás miatt, készítsünk elő a holminkat előző este.Forduljunk szakemberhez!
Bár a mentális betegségeket még mindig hajlamosak vagyunk elhanyagolni (a férfiakra pedig különösen jellemző lehet az, hogy gyengeségnek, sőt ostobaságnak tartják a pszichés problémákat), vannak olyan helyzetek, amikor bizony szakember segítségére lehet szükség. Ez egyáltalán nem szégyen – nem is kell megosztanunk ezt senkivel, akivel nem akarjuk -, de a depresszió vagy a szorongás kezelése komoly hatással lehet nemcsak a saját állapotunkra, de arra is, hogyan bánunk a párunkkal, vagy éppen a gyerekünkkel! Ne feledjük: ha fáj a fogunk, fogorvoshoz kell fordulni, ha a “lelkünk fáj”, akkor pedig olyan szakorvoshoz, aki képes segíteni a gyógyulásban!(Cikk forrása: bellybelly.com.au)Ez is érdekelhet: