Olyan fiatallá, aki tudja mit akar, és még a kortársai sem tudják más irányba terelni az elképzeléseit, nem hat rájuk a kortárs nyomás. Ha a szülők nem megtörni akarják őket, az erős akaratú gyerekek csodákra képesek és gyakran vezetőkké válnak.
De mit is jelent pontosan az erős akarat?
Sok szülő nehezen kezelhetőnek vagy makacsnak jellemzi az erős akaratú gyerekeket, ám az ilyen gyerekekre inkább valami olyasmi jellemző, amit úgy írhatnánk le, hogy erős az integritásuk, lelkesek, bátrak, szeretnek maguknak tanulni. Ahelyett, hogy azonnal és feltétel nélkül elfogadnák azt, amit mások mondanak, újra és újra feszegetik a határokat, tesztelik a korlátokat. Erős az igazságérzetük. Érzelmeik irányítják őket sok esetben, szenvedélyesek és teljes bedobással élnek. Nehezen szakadnak el a meggyőződéseiktől.
Az erős akaratú gyerekek gyakran hajlamosak a szüleikkel való hatalmi harcra. De kettőn áll a vásár! A szülőknek nem kell minden vitába belemenniük, amit a gyerek kezdeményez.
Senkinek nem tetszik, ha megmondják neki, hogy mit kell tennie, de az erős akaratú gyerekek számára ez kibírhatatlan.
- Kapcsolódó: “Nem akarom, hanem szeretném” – Vekerdy válaszol
A szülők elkerülhetik a hatalmi harcot úgy, hogy segítik a gyermeket abban, hogy megértse önmagát, még akkor is, ha a szülő korlátozza. Legyünk empatikusak, és adjunk választási lehetőségeket. Meg kell őket tanítani a kompromisszumokra és a megbeszélés képességére.
Természetesen minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke megtegye azt, amit mond. De biztos, hogy azt szeretnénk, hogy engedelmes legyen? Hogy mindig azt tegye, amit egy nagyobb mond neki? Vagy inkább azt szeretnénk, hogy azért tegyen meg valamit, mert megtanulta, mert belátta, hogy meg kell valamit tennie. Olyan gyereket szeretnénk-e nevelni, akinek van önfegyelme, képes felelősséget vállalni, figyelmes és ami nagyon fontos: tudja, kiben lehet megbízni és kiben nem. Ha alattvalóként kezeljük és megtörjük az akaratát, akkor könnyen előfordulhat, hogy mások felé is engedelmes lesz, teljesíti akaratukat, amit könnyen ki is használhatnak.
Persze egy erős akaratú gyerek kihívást, sok türelmet, energiát jelent. De hogyan támogassuk abban, amilyen ő úgy, hogy közben együttműködésre ösztönözzük? Íme néhány gyakorlati tanács.
Tapasztalva tanulnak
Saját maguknak kell megtapasztalniuk a dolgokat ahhoz, hogy meg is tanulják. Ha csak nem veszélyezteti a testi épségét, hagyjuk, hogy kipróbáljon, megtapasztaljon helyzeteket.
- Kapcsolódó:Tényleg azt akarod, hogy szófogadó legyen?
Hagyd, hogy felelőssége legyen
Engedd meg neki, hogy érezze az irányítás lehetőségét. Ne utasítsd, hogy mosson fogat, hanem kérdezd meg tőle, hogy mit kell tenni, reggelizés után.
Azok a gyerekeknek, akik függetlenek és magukért felelnek, kevesebb az ellenállásuk. Nem is beszélve arról, hogy korán megtanulják a felelősséget.
Adj neki választási lehetőséget
Ha parancsot osztogatsz, akkor szinte biztos, hogy falakba ütközöl. ha választást kínálsz, akkor úgy érzi ő a főnök. Természetesen csak olyan választásokat kínálhatsz fel, amelyekkel élhet. Ha el kell indulnotok a boltba, de ő játszani akar, akkor kérdezd meg tőle: Most induljunk vagy 10 perc múlva? Oké, letelt a 10 perc, indulhatunk? Ha nem akar menni, akkor mondhatod neki, hogy de hát te döntöttél így.
Hagyd, hogy a saját teste fölött ő rendelkezzen
Nem akar kabátot felvenni, pedig kint hideg van. Te tudod, hogy muszáj kabátot venni, ő viszont ragaszkodik az igazához (hiszen még kicsi, nehéz elképzelnie a meleg lakásban, hogy kint tényleg hideg van). Mondd azt neki, hogy jó, rendben, ne vegyen fel kabátot, de te nem akarsz visszajönni, ha mégis szükség lenne rá, ezért beteszed a hátizsákba, arra az esetre, ha meggondolná magát. És meg fogja, mert kint tényleg hideg van.
Nem fog tüdőgyulladást kapni, de meg fogja tapasztalni, hogy hideg van és tényleg kell az a kabát. A saját teste fogja megtanítani neki. És azt is megtanulja, hogy nem szégyen visszakozni.
- Kapcsolódó: 8 tipp, hogy elkerüld a nemet
Rutinok és szabályok harcok helyett
Ha pontos szabályok vannak, mindennapi rutinok, akkor is lámpaoltás van este 8-kor, ha piros hó esik, akkor ehhez tud alkalmazkodni. Ahhoz nem, ha minden képlékeny, ha egyik nap a vacsora van előbb, másnap a fürdés. Abból csak harc lesz.
Hallgasd meg
Felnőttként nyilván elég helyesen ítéljük meg a helyzeteket. De nem mindig értjük, hogy egy napi rutinfeladat miért ütközik akadályokba. Ahelyett, hogy ordibálnánk, utasítanánk, kérdezzük meg, hogy mi történt, miért nem akar pl. fürdeni ma? Biztos, hogy van valami konkrét oka, nem eléd akar akadályokat gördíteni. Soha nem fogod megtudni, ha erőből cselekszel.
Ne menjen a kapcsolatotok rovására a nevelés
A veszekedés kellős közepén a gyerekek nem tanulnak semmit. Ugyanúgy, mint mi, felnőttek, ha felmegy a pumpa, olyat teszünk vagy mondunk, amit nem gondolunk át. Ilyenkor nem racionálisan cselekszünk. Kerüljük el a nagy veszekedéseket, és ne akarjunk állandóan nevelni. A legfontosabb dolog mégis csak az, hogy szeretitek egymást.
Tartsd tiszteletben és érezz vele együtt
A legtöbb erős akaratú gyermek a tisztelet kivívásáért küzd. Ha érzi, hogy tiszteled, akkor nincs miért küzdenie. És az is sokat segít, ha érzi, hogy megértik őt. Ha olyan helyzet alakul ki, ami nem megfelelő, akkor is lehetsz empatikus, miközben meghúzod a határt. Mondjuk egy nem az alkalomhoz illő ruhadarabot venne fel. Mondhatod neki, hogy megértem, hogy csalódott vagy, de ezt most ide nem illik felvenni. Mi lenne, ha elvinnénk magunkkal, és hazafele vennéd fel.
Ezzel meghúztuk a határt, de egyben meg is értettük a gyerek nézőpontját. Együttműködővé tettük.
(Forrás: mother.ly)
Kapcsolódó cikkek
