Értsd meg a gyerek félelmét
A fóbia egy szorongásos rendellenesség, ami túlzott és kontrollálhatatlan félelmet okoz, és megzavarja az élet normális menetét. Ezek a fóbiák egy rossz élmény hatására, nagyon gyorsan is kialakulhatnak, de az is előfordulhat, hogy lassanként fejlődik ki, így azonban nehezebb a gyökerét megtalálni. A kutatások szerint a gyermekek és serdülők mintegy 9 százaléka tapasztal különböző fóbiát: például tűtől, állatoktól, hangos zajoktól, magasságtól való félelmet. Egy fóbiával küzdő gyerekről fontos tudni, hogy fél és veszélyben érzi magát.
Nyugtasd meg
Ha előáll egy szituáció, melyben a gyerek félelmet mutat, a legfontosabb, hogy megnyugtasd. Ehhez elsősorban az kell, hogy újra biztonságban érezze magát. Legyél vele együttérző és támogató. Próbáld megérteni a gyermeket, és fogadd el azt, amit érez. A gyerekeknek sokszor irreális elképzeléseik lehetnek arról, hogy mi fog történni egyes helyzetekben (például a sötétben), és a szülő feladata, hogy finoman kijavítsa ezeket a tévhiteket, de úgy, hogy közben megértő maradjon és ne bagatellizálja el a gyermek problémáját. Miközben a gyerekkel beszélsz, nem árt, ha specifikálni tudod a félelmet: például minden kutyától fél, vagy csak attól az egytől, miért aggasztja a sötétség, stb. Fontos rátalálni a félelme forrására, hogy továbbléphessetek a megoldás felé.
Ne kerüld a félelem forrását
Gyakran előfordul, hogy a szülők elkezdenek alkalmazkodni a gyerek félelméhez, ami egyrészről teljesen érthető. Ha például a gyerek üvöltve kezd sírni, amikor meglátja a sarki házban lakó kutyát, akkor természetesen el fogod kerülni vele azt a házat, és inkább mentek mindig a másik irányba, ami azonban mit sem segít a helyzeten.
Ez nem azt jelenti, hogy a gyereket bele kell kényszeríteni abba helyzetbe, amitől retteg. Nem jó ötlet egy víztől rettegő gyereket beledobni a vízbe, hogy megtanítsuk úszni. Ettől még rémültebbé, ráadásul bizalmatlanná is válik az irányodban, ami senkinek sem jó. Ehelyett nagyon óvatosan és fokozatosan, sok türelemmel kell hozzászoktatni a gyereket ahhoz, amitől tart.
Ha például a méhektől, darazsaktól fél egy korábbi rossz élmény miatt, ossz meg vele egyszerű és megnyugtató tényeket például arról, hogyan készítik a méhek a finom mézet. A cél az, hogy ha a gyerek legközelebb méhet vagy darazsat lát, ne ijedjen meg, nyugodtabb és ésszerűbb reakciója legyen, mint a pánik. Nézhettek az állatokról videókat is, mielőtt élőben, a természetben is megfigyelnétek őket. Így tudjátok szépen fokozatosan leépíteni a félelmét. Az pedig egyáltalán nem baj, ha nem a méhecske lesz a kedvenc állata ezután, fontos tudatosítani a gyermekben, hogy normális dolog idegenkedni valamitől, mindeközben pedig tolerálni is azt.
Szakemberek szerint előfordulhat, hogy a szülő nem tudja egyedül kezelni a gyermek félelmét. Ha a fóbia legalább naponta egyszer előjön, ráadásul nagyon intenzíven, és a félelemből hosszú ideig nem lehet kizökkenteni a gyereket, indokolttá válik szakember segítségét kérni.
Figyeld a saját reakcióidat is
A gyermek szempontjából rendívül fontosak a szülői reakciók, amelyek azonban gyakran rossz üzenetet közvetítenek. Például azt, hogy “nem tudod kezelni, ami kint vár rád a világban” ezzel pedig még inkább növeljük a gyerek szorongását: “Ó, nézd, ott egy kutyus! Félsz? Vissza akarsz ülni a babakocsiba? Olyan nagy!” vagy “Félsz, hogy hiányozni fog anya, míg az oviban vagy? “Az ilyen jellegű mondatokkal még inkább beletápláljuk a félelmet a gyerekbe, és azt üzenjük vele, hogy nem hiszünk benne, hogy kezelni tudja az aktuális helyzetet.
Előbb inkább gondold át, mit szeretnél mondani, és hass a kíváncsiságára, mintsem a félelmére. Például: “Biztosan nagyszerű napod lesz az óvodában. Mit gondolsz, miket fogtok játszani?” Ezzel arra ösztönzöd, hogy érdeklődő, kíváncsi és izgatott legyen, és azt az üzenetet küldöd, hogy bízol benne. Minél inkább biztosítjuk a gyerekeinknek arról, hogy hiszünk bennük, annál inkább megmutatják nekünk, hogy mire képesek.
(via)
Kapcsolódó cikkek
