A nagy családban nem több, hanem másféle kérdések merülnek fel a mindennapi életben. Vegyük mindjárt a testvérféltékenységet. Az újabb pici jövevény bizonyára felkavarja a nagyjából beállt napirendet és lelki egyensúlyt, de ez általában nem érinti az összes gyereket – legyenek akár picik, akár nagyobbacskák, hanem az utolsó előtti “majdnem legkisebbet”. Ő veszíti el ugyanis a pici baba pozícióját, ami egy nagy, mozgalmas családban is mindenképpen kitüntetett címnek számít. Ez még akkor is így van, ha az utolsó előtti és a legkisebb gyerek közt viszonylag nagy a korkülönbség, akár az öt évet is meghaladja.
Ha sorban utána hat- és hétévesek állnak, őket már szinte egyáltalán nem érinti a klasszikus testvérféltékenység. A nagyoknál inkább a “bandaérzés” erősödik, ők jobban összekovácsolódnak, önálló utakra térnek, ami néha jobban megviseli a szülők idegrendszerét, mint egy kis féltékenységi jelenet… No persze, lehet mindent a jó oldala felől is megközelíteni, és érdemes is! Lássuk, hogyan!
“A sok gyerek normálissá tesz”
Ha a nagycsaládos szülőt büszkeséggel tölti el, hogy sok a poronty, a gyerekek is jobban viselik a sok dologból eredő, de még “egészséges szintű elhanyagoltságot”, vagyis azt, hogy nem körülöttük forog a világ. Ha a szülő úgy látja, hogy a több testvér érték, és nem azon vívódik, hogy ezzel mennyi lehetőséget, figyelmet, anyagi javat veszítenek el a gyerekei egyenként, akkor a gyerekek számára sem lesz ez fontos, és kiegyensúlyozottabb lesz egymással a viszonyuk.
Ebben az esetben a szülőt nem lehet azzal zsarolni, hogy a szomszéd egykének bezzeg van saját plazmatévéje, de azzal sem, hogy valamelyik testvérnek ebből vagy abból több, szebb jutott. Az sem zavarja különösebben, hogy miként hat a gyerek lelkivilágára, ha nem a kedvenc főzelékét kapja, hanem azt, ami éppen van. Tudomásul veszi a nagy családdal járó nehézségeket, de az előnyöket is szem előtt tartja. “Két gyerek még tud nyugton lenni, három gyerek elvileg tud nyugton lenni. Négy gyerek elvileg se tud. De a sok gyerek normálissá tesz. Nem lehet sokat gondolkodni. Csinálni kell. Reggel nincs az, hogy fölkeljünk vagy ne keljünk föl. Negyed nyolckor el kell indulni, ezen nincs mit spekulálni” – összegezte tapasztalatait Esterházy Péter író Schäffer Erzsébet interjújában.
Kicsik, nagyok
Ha sok a gyerek, a “két széle” között előfordulhat nagy korkülönbség. A serdülők húzhatják a szájukat a várható újabb kistesó miatt, de amikor megszületik a pici, általában ők a leglelkesebbek. A kicsi pedig szentként tiszteli a nagyokat, csügg rajtuk, utánozza őket. Bár nem lesznek klasszikus értelemben játszótársak, bensőséges és aktív kapcsolat alakulhat ki köztük. Ezt persze jelentősen befolyásolja a szülői hozzáállás. Ha nem terheljük túl a nagyokat azzal, hogy kötelezően szórakoztassák a kistesót, ha nem piszkáljuk a kicsit azzal, hogy bezzeg a nagy milyen okos (szép, türelmes satöbbi) volt ekkora korában, és hagyjuk, hogy mindannyian a saját egyéniségüknek és képességeiknek megfelelő életet éljék, akkor sokat teszünk a jó viszonyért.
Sokfélék
Meglepő, hogy egy szülőpár milyen sokféle gyereket tud összehozni. Különböző alkatok, másféle érdeklődés és igény, mindez több életkorra szétszórva. Ez távolról kezelhetetlennek tűnhet, de ha benne vagy, biztosan megoldod.
Ahhoz, hogy a tesók jól érezzék magukat együtt, nagyon fontos, hogy sok közös élményt éljenek át. Ebből születnek a családi legendák, a csak belső használatban működő poénok, de ekkor ismerik meg, tanulják meg egymást igazán, nem a szokásos hétköznapi taposómalomban. Léteznek olyan játékok és programok, amelyekbe az összes gyerkőc bevonható, ilyen a közös biciklizés (a pici a szülő bicikliülésében), a kalandpark (a legkisebb számára kirándulás), az állatkert-látogatás és egyes társasjátékok, amelyekben a kicsik is ügyesek, de a nagyok számára sem unalmasak. Ilyenek a memóriajátékok, amelyekben néha jobb eséllyel indulnak a nagyoknál.
Mire figyelj?
Bármilyen sokan vannak is, egy kis kuckó mindenkit megillet. Ha nincsenek külön szobák, legalább külön szekrény álljon rendelkezésre óvodáskortól, majd később saját íróasztal.
A gyerekek között biztosan lesz békés és csibészebb. Próbáld úgy alakítani, hogy a szelíd természetűre is fordíts külön figyelmet, még akkor is, ha nem követeli ki magának. A többiekre vonatkozó kereteket, korlátokat a vadócnak is be kell tartania.
Ha összecsapnának a fejed fölött a hullámok, kérj segítséget. Előbb a magad háza táján nézz körül. Az iskolások már hatékonyan be tudnak segíteni a házimunkában. Nem jó kifogás, hogy “az ő dolguk a tanulás”, hiszen a konyhában, a kertben végzett munkával is rengeteget tanulnak, fontosabb dolgokat, mint az Árpád-házi királyok oda-vissza. Ha még mind kicsi, dugjátok össze a fejeteket apával, hogyan lehetne könnyíteni a terheken.
Felnőttek a nagy családról
Nekem négy fiam van és egy pici lányom. A fiúk gyorsan jöttek hét év alatt, de utána volt hét év szünet. Így a nagyfiam és a kicsi lány között 14 és fél év van. Így is szuper!!! Imádják, kényeztetik (túlzottan is), vigyáznak rá. (www.hoxa.hu)
Jó, nekem csak három van, az sem régóta, nem is érzem magam igazán nagycsaládosnak, talán mert négyen voltunk tesók, az öt gyereknél kezdődik a nagy család. Nekem is gyakran mondják, hogy bátrak vagyunk, hogy nagyot vállaltunk, hogy nem vagyunk normálisak, hogy ugye nem akarunk többet. Volt olyan is, aki azt mondta, hogy nem irigyel. Annak mondtam, hogy pedig irigyelhetne, mert irigylésre méltó vagyok.Az pedig, hogy az emberek többsége nem érti meg azt, hogy van, akinek a sok csemete a természetes, az valahol ugyanaz a kategória, mint ahogy nem értik meg azt, miként szeretheti valaki a Forma-1-et, vagy tud vagyonokat költeni a bélyeggyűjteményére. Hiszen ha értené, ha tudná a kérdésekre a választ, már ő is nagycsaládos lenne.Családban élni jó. (nagycsaladban.blogspot.hu)
Egyéni foglalkozásként Csabika Csudálatos Maryt olvas, hisz miért ne olvasna már regényt a drágám, így iskolára készülve… Botika remekül elmeditál magában, vagy Fülöpöt szórakoztatja, Fülöp szabadidejében tör-zúz-rombol, na jó, néha nem, Anka meg a járóka menedékében fedezi fel a világot.Na de hol van már az az almás pite? Szóval egyszer lemértem, mindenestül 25 perc a sütőbe kerülésig, egy gyerekkel 30 perc, két gyerekkel 35 perc, négy gyerekkel? Számítsa ki mindenki maga. (jelenpillanatok.freeblog.hu)
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
