Az egyik legfontosabb, hogy naponta találj időt az olvasásra, már a gyermek babakorától kezdve. Molly Ness irodalom szakértő szerint a könyvek története, elbeszélése, képei mellett az is számít, hogyan olvas fel a szülő – a hangvétel, a hangmagasság emelkedése és esése, a különböző kifejezések használata.
A következő stratégiák segíthetnek az egyes életkorokban, hogy a gyermek megszeresse az olvasást.
- Kapcsolódó: Ezért éri meg olvasni a gyereknek
3-5 éves korban – Hívd fel a figyelmet a nyomtatott szövegre
Ebben az életkorban a képeskönyvek illusztrációi, színei el tudják varázsolni a kisgyereket – egy szemkövető szoftver segítségével végzett kutatás szerint a kisgyerekek és az óvodások az idő csak 6%-ában figyelik meg a szöveget, betűket az oldalakon. Azonban a szöveg funkcióinak, formáinak ismerete kulcsfontosságú az írástudás korai fejlesztésében.
- Mutass a könyv borítójára és címére, magyarázd el, hogy a borítón a cím árulja el a könyv nevét, a szerző az, aki írta a könyvet.
- Válaszd szét egy kicsit a szöveget és az illusztrációkat: mondd el a szövegről, hogy ezek a szavak az oldalon, az adott mondat hány szóból áll, hogy melyek a szóközök, hogy pont zárja le a mondatokat, és ezekhez hasonlók.
- Kérd meg, hogy mutasson rá az adott elemekre a szövegben. Egy 3 évestől kérheted, hogy például a könyv címére mutasson, egy 4 évestől, hogy mutasson például rövidebb, hosszabb szavakat, az 5 évesnél akár azt is, hogy mutasson egy olyan betűre, amelyikkel kezdődik a neve.
- Ha a szövegben vannak eltérő módon szedett szavak, például kiemelések, színes szavak, dőlt betűk, akkor beszélhettek arról is, szerinte ezek miért térhetnek el a többitől.
- Az egyéb szöveges jellemzőket is megnézhetitek, például ha vannak, mire szolgálhatnak a szövegbuborékok (“ez azt mutatja, hogy egy karakter beszél”), tartalomjegyzék (“ez mutatja meg, hol találjuk a könyv egyes részeit”), szómagyarázatok (“itt magyarázzák meg az ismeretlen szavakat”).
- Kapcsolódó: Mikor milyen mesét olvassunk a gyereknek?
4-6 éves korban – Válasszatok ismeretterjesztő olvasmányokat is
Az esti olvasnivaló sok esetben valamilyen fikciós történet, regény, érdekes karakterekkel, izgalmas történettel, különleges tájakkal. Azonban az ismeretterjesztő könyveket sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hiszen ezekből számos dolgot megtanul a gyermek, és fejleszti a tudományosabb szókincset is. Próbáljatok meg az egyensúlyra törekedni a fikciós történetek és az ismeretterjesztő könyvek között.
- A könyvek segíthetnek például megválaszolni a gyermek kérdéseit. Molly Ness például a gyermeke “Miért?-korszakában” felírta a kérdéseket egy-egy cetlire, majd azt kitették egy táblára. Mielőtt a könyvtárba mentek, mindig megnézték a kérdéseket, és a legégetőbbek megválaszolására kerestek egy könyvet. Példaként említi, hogy amikor unokahúga azt kérdezte tőle, “Miért van Nagy és Kis Göncöl, de nincs Közepes Göncöl?”, választott egy könyvet a csillagképekről.
- Az átélt családi eseményekhez is találhattok könyveket. Például ha túráztok, olvashattok az erdőkről, ha almát szedtek a kertben, akkor a kertészkedésről, a gyümölcsökről, ha pedig leesik az első hó, akár az évszakok változásáról, de a különböző hóval kapcsolatos járművekről, hóekéről, szánkókról is, ami éppen érdekes lehet a gyermeknek.
- A fikciókat is lehet tényekkel párosítani: például, ha egy állatszereplőkről szóló könyvet olvastok, akkor kereshettek az egyes állatfajokról ismeretterjesztő könyvet, hogyan is élnek ők valójában.
- Kapcsolódó: Ezek a legjobb olvasós játékok a gyerekkel
6-10 éves korban – Olvasás közben gondolkozz hangosan
- Amikor felolvasol egy-egy részt, tegyél fel kérdéseket a gyermekednek, hogy ellenőrizd, megértette-e a történteket, például: “Hova megy legközelebb a főszereplő?”. A megértés hatékonyabb módja hangosan gondolkozni a részletekről, és segíthetsz általa gyermekednek mélyebben reflektálni egy könyvre.
- Az olyan mondatokkal, mint például a “Kíváncsi vagyok, hogy ebben a fejezetben…”, vagy “Bárcsak megkérdezhetném a szerzőt arról, hogy…”, vagy “Az az ötletem támadt, hogy…”, segíthetsz megmutatni a gyermekednek, mennyire el lehet gondolkodni egy olvasmányon.
- Emeld ki azt, ami nehezebben érthető, így meg tudod mutatni a gyermekednek, mit lehet tenni, ha valami elsőre zavarosabb. Például mondhatod neki, hogy “Elsőre nem értettem ezt a részt, ezért újra el kellett olvasnom”.
- Nem érdemes túlzásba vinni azt sem, hogy számtalanszor egymás után elmondod a gondolataidat, amikor például egy képeskönyvet olvastok. Egy gyors, rövid megjegyzés, amivel elmondod, mi jár a fejedben olvasás közben, sokkal hatékonyabb lehet.
A cikk forrása: parents.com
Kapcsolódó cikkek
