Mivel nagyon ritka, hogy óvodás korban valamilyen kiemelkedő képességet fedezzenek fel, általános vélemény, hogy ekkor még nem beszélhetünk igazán tehetségről. Akadnak azonban kivételek: Mozart zenei tehetsége például egészen korán megmutatkozott, ötévesen már komplett zeneműveket komponált, fél Európa a gyermek Mozartot ünnepelte, rajongói pedig csodagyereknek titulálták. Vagy ott van Gauss, akinek kisgyermekkori, meghökkentő érettségéről anekdoták keringenek. Még csak tinédzser volt, amikor első áttörő matematikai felfedezéseit elérte, majd 21 éves korában fejezte be élete fő művét a számelméletről, ami máig formálja ezt a területet. De nem kell időutazást tennünk ahhoz, hogy csodagyerekekről olvassunk: évről évre tűnnek fel zseninek titulált pici gyerekek. Volt, aki már kétévesen megtanult olvasni, és hat különböző nyelven százig elszámolt, majd négyéves korában bekerült a világ legmagasabb intelligenciájú embereit összefogó Mensa egyesület tagjai közé. Olyan kislányról is írtak már, aki 14 hónaposan ismerte az ABC összes betűjét. Igaz, már jóval nagyobb, de így is egyedülálló az a fiú is, aki 11 évesen kezdte meg tanulmányait a világ egyik legnívósabb felsőoktatási intézményében, a Harvardon, miután autodidakta módon több idegen nyelven is megtanult folyékonyan beszélni. Mikor mondhatjuk tehát egy gyerekre, hogy zseni, és mekkora részben tudható be ez pusztán a tehetségnek?
Mindenki lehet zseni?
A világhírű sakksikereket elért Polgár lányok édesapja, Polgár László szerint minden egészségesen született gyermekből lehet zsenit nevelni, és „érdemes is, mert boldog ember lesz belőle”. Polgár Judit, Zsuzsa és Zsófia egy édesapjuk által kifejlesztett, speciális módszer szerint nevelkedtek, és egész életükben arra készültek, hogy sakkvilágbajnok váljon belőlük, akkora eredményeket értek el, amiket senkinek sem sikerült előttük. Édesapjuk mindig is visszautasította azokat a vádakat, miszerint elvette volna lányai gyerekkorát: szerinte éppen így adta meg a lehetőséget számukra, hogy zseni váljon belőlük. Egy biztos: zsenit nevelni hatalmas felelősség, ráadásul nem csak az érintett szülőknek, hanem a pedagógusoknak, sőt a kortársaknak is jelent feladatot. Ahogy Gyarmathy Éva, az MTA Pszichológiai Kutatóintézet kutatója fogalmazott: a kiemelkedő tehetséghez a család értéket ad, a tanár kapukat nyit, a társak pedig, mint katalizátorok hatnak.
Problémára is utalhat
Akiken már gyerekkorukban látszik, hogy valamiben kiemelkedően jó képességei vannak, általában nehezebben értenek szót a saját kortársaikkal, és más az érdeklődési körük is, mint a velük egykorúaknak. Ennek egyik oka, hogy a bennük élő tudásvágy akár már óvodás koruk előtt felszínre törhet. A magas intellektuális képességekkel rendelkező fiatalokra jellemző, hogy szívesen teremtenek kapcsolatot idősebb gyerekekkel, vagy akár felnőttekkel, hiszen ők kapcsolódni tudnak a számukra fontos témákhoz, így jobban is tudnak velük kommunikálni. Gyakori az is, hogy ezek a gyerekek megszállottan gyűjtik az információkat az őket érdeklő dolgokról, legyenek azok dinoszauruszok, járművek vagy bolygók. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy vannak olyan sajátos nevelési igényű (SNI), vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségű (BTMN) státusszal rendelkező tanulók, akik nehézségeik mellett kiemelkedő teljesítményt nyújtanak bizonyos tantárgyakban, vagy kifejezett tehetséget mutatnak a sport, a művészetek területén.
Sokunk kedvence volt a kilencvenes években az Esőember című film, amiben Raymond bármilyen számítást elvégez fejben, memorizálja a telefonkönyvet és ránézésre megmondja, hány száz fogpiszkáló hullott a földre két másodperccel azelőtt. Annak idején Raymond (Dustin Hoffman) ismertette meg a világgal, hogy az autizmus spektrumzavarral élők rendelkezhetnek olyan képességekkel, melyek kiemelik őket a kortársaik közül. A tehetségen túl azonban ők sokszor kölcsönös társas-interakciós, illetve rugalmatlan viselkedésszervezésből adódó problémákkal is küzdenek. További nehézségeik adódhatnak egyebek mellett ismétlődő viselkedésmintázataikból, valamint gyakran tapasztalt mentalizációs képességbeli hiányosságaikból, szenzoros érzékenységükből. Tehetségük, képességeik kibontakoztatása olykor a társuló szociális és kommunikációs nehézségeik miatt nem valósulhat meg. Ezekben az esetekben szükség lehet olyan személyre szabott segítségre, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermek sikeresen legyőzhesse az akadályokat és élni tudjon adottságaival.
Hogy hogy lehet megkülönböztetni, ki a különc, ki a zseni, és hogyan ismerhető fel, aki tényleg különleges, megtudhatod a HáziPatika cikkéből, ha IDE KATTINTASZ a folytatásért!
Kapcsolódó cikkek
