Aki az óceánok segítségére siet
Dorogi Olivér még csak 17 éves, mégis annyit tett le az asztalra, hogy azt jó pár felnőtt megirigyelhetné. Az anyukája, Győri Ildikó pszichológus, a Kreatív Gyereknevelési Rendszer kidolgozója akkor döntött úgy, hogy Spanyolországba költöznek, amikor Oli 82 pontot ért el a nyolcosztályos gimnáziumi felvételijén, de a relatíve alacsony magyar pontszámai miatt mégsem vették fel, miközben a hatodikos Fazekasos diákokkal is lépést tudott tartani a matematika szakkörön. „Úgy voltam vele, hogy ha nincs itt szükség egy ilyen gyermekre, legalább tanuljon nyelveket” – idézte fel kalandjuk kezdetét az anyuka.
Azóta rengeteg víz lefolyt a Dunán, Oli matematikatudása továbbra is megállíthatatlanul gyarapszik, túl van az érettségin és tavaly a Yale nyári egyetemére járt, ahol tudatosult benne, hogy nemcsak őt zavarja az értelmetlen szemetelés, hanem a kortársait is. Azóta a korábbinál is lelkesebben foglalkozik egy környezetvédelemmel kapcsolatos ötlete megvalósításával. Az óceán partján sétálgatva rengetegszer botlott olyan üvegdarabokba, melyek a vizekbe dobott szemétként kezdték „pályafutásukat”, és megtett útjuk során egyedi formájú, matt felületű szilánkokká csiszolódtak.
Az óceánparton talált üvegdarabok szolgáltatják a különleges medálok kiindulási alapját
„Olivér összeszedi ezeket a beachglass-nak is nevezett üvegdarabokat és medálokat készít belőlük, amik jelenleg az általa megálmodott, Óceánok üveg nélkül nevet viselő program legfőbb hírvivői. Aki vesz ezekből, akár magának, akár ajándékba, azt tudatja a világgal, hogy szívén viseli a vizek sorsát és nem szemetel tovább. Fontos kihangsúlyozni, hogy erre a tudatosságra nemcsak az óceán partján élőknek lenne szüksége, hanem a világ minden pontján. A folyókba dobott szennyeződések előbb-utóbb a tengerekbe, majd onnan az óceánokba jutnak, melyek védelme mindannyiunk érdeke” – mondja Oli bő fél éve útnak indult programjáról az anyukája.
Egyről a kettőre: így készül medál az óceán partján talált üvegcserepekből
A kézzel készült, egyedi medálok már most igen keresettek, Olivér nagy örömére a spanyolok mellett vásároltak belőlük angolok és németek is, de a legnagyobb megtiszteltetésnek azt érezte, amikor svéd kamaszok vettek medált az anyukáiknak. Hasonlóan nagy élmény volt számára az is, amikor a parton olyan finn turistákkal keresztezték egymást az útjaik, akik hozzá hasonlóan több szatyornyi beachglasst szedtek össze.
Az ékszerek mellett Olivér egy iskolásoknak szóló oktatási anyagon is szorgosan dolgozik
„Egyre többen érzik fontosnak, hogy ehhez a közösséghez tartozzanak, és mások figyelmét is felhívják arra, hogy mielőbbi összefogásra van szükség ezen a téren is. Oli kezdeményezésének része egy olyan, általa felépített oktatási anyag, amivel az általános iskolás gyerekeknek szeretné megmutatni, mi történik a vizek élővilágával a sok-sok szemét hatására, ugyanakkor megoldással is szolgál a rendkívül kritikus helyzetre” – folytatja Ildikó, aki Olivérhez hasonlóan hisz abban, hogy ha sikerül átadni ezt a tudást a gyerekeknek, több millió kilogramm szeméttől óvhatjuk meg a természetes vizeket.
Hörcsögkerék mint telefontöltő
Peter Ash is 16 éves volt, amikor a húga gyakran panaszkodott, hogy Elvis nevű aranyhörcsögük miatt alig tudja lehunyni szemét éjszakánként, a kis rágcsáló ugyanis megállás nélkül hajtja a hörcsögkereket, és folyamatosan zajt csap. Peternek fantasztikus ötlete támadt: egy általa épített speciális szerkezettel összekötötte a telefontöltőjét a hörcsögkerékkel, hogy elektromos áram helyett a házikedvenc által generált energiával töltötte mobiltelefonját.
A lelkes tini az iskolában is bemutatta környezetbarát találmányát, tanárai azonban nem jöttek lázba az ötletétől, így csak 3-as osztályzattal értékelték a munkáját. Hogy hogy nem, a különleges telefontöltőnek híre ment Angliában, és a
fiatal fiúról még a The Guardian is cikkezett. Több internetes oldalon is hírt adtak Peter újításáról, és ezt követően csak úgy özönlöttek felé a lelkesítő üzenetek: „Ne törődj a hármassal kishaver, folytasd, amit elkezdtél, csak így tovább!”
Peter Ash és a telefont töltő Elvis (Fotó: Getty Images)
A testvéri szeretet bajnoka
Cayden Long négy hónapos korától kezdve nehezen mozog és nehezen kommunikál agyi bénulása miatt, két évvel idősebb bátyja, Conner azonban nem törődött bele abba, hogy a kisfiú az állapota miatt ne kóstolhasson bele a mozgás örömébe. Szenvedélyes triatlonosként elhatározta, hogy öccsét is magával viszi a versenyeire: úszás közben egy gumicsónakban húzza, biciklizésnél vontatja, futás közben pedig maga előtt tolja Caydent, akivel csapatként állnak a startvonalhoz minden megmérettetés alkalmával.
Connert cseppet sem zavarja, hogy utolsóként érnek célba – annak örül, hogy testvére mosolyog, miközben a cél felé tartanak. A testvérpárt először 2012-ben választották az Év sportgyermekeivé, a díjátadóján pedig Conner a könnyeivel küszködve azt mondta: „We can do anything!” vagyis „Bármire képesek vagyunk!”
Cayden és bátyja, Conner Long
Akik nem ma kezdték
Olivér, Peter és Conner minden bizonnyal a következő években is lelkesen tesznek majd azért, hogy jobb hely legyen a világunk, akad azonban jó pár gyerek, akik találmányaikkal évtizedek óta teszik könnyebbé, szebbé vagy szórakoztatóbbá a mindennapokat. Fogadni merünk, hogy a legtöbben nem tudják, hogy gyerekek fejéből pattantak ki az alábbi ötletek:
- A játékkamiont mindössze 6 éves korában találta fel Robert Patch, aki a prototípust egy kartondobozból és műanyag kupakokból rakta össze. A járművet olyan furfangosan rakta össze, hogy át is lehetett alakítani egy másik autóvá, így tulajdonképpen a transformers elődjét is neki köszönhetik a kisfiúk!
- Az első trambulin megépítésére sem egy idős professzor vállalkozott először, hanem egy tinédzser, akit George Nissennek hívtak. Találmányát az a biztonsági háló inspirálta, amit a légtornászok használnak: eljátszott a gondolattal, milyen szórakoztató lenne, ha nemcsak sértetlenül érnének földet a hálóra huppanva, hanem vissza is pattannának onnan, és addig nem is nyugodott, míg 1930-ban életre nem hívta a trambulint!
- A fülmelegítő, ami télen sokakat megment a fülgyulladástól és a vacogástól, egy 15 éves fiú(!) találmánya. Az időben egészen 1877-ig kell visszamennünk, Chester Greenwoodnál ugyanis ekkor telt be a pohár, hogy télen mindig majd’ lefagy a füle! Meghajlított egy fémpálcát, melynek mérete és formája tökéletesen passzolt a fejére, a nagymamáját pedig megkérte, hogy a két végére varrja fel a fülvédőket, amiket bőrből készített el. Találmánya igazi világsiker lett, hálásak lehetünk neki érte!
Ezeket mind gyerekeknek köszönhetjük! (Fotó: Getty Images)
Nyitókép: oceansfreeofglass.org
Kapcsolódó cikkek
