A játékkal töltött idő és a közös játék nagyon különleges a gyermeked számára, hiszen egyszerre jelent egy remek programot, és a szórakozás közben alaposan megdolgoztatja a fejlődésben lévő kisgyerek agyát is, aki számos dolgot sajátíthat el általa. A PureWow portál egy neuropszichológus és egy biomérnök szakértőt kérdezett arról, hogy a tudomány szerint hogyan hat a gyermeki agyra a játékidő.
Számos „jó” biokémiai anyag szabadul fel
A kutatások kimutatták, hogy játék közben kémiai reakciók mennek végbe, Stefanie Lattner biokémikus szerint. Köztük van a több figyelmet kapott dopamin, de olyan kémiai anyagok is, amelyek erősítik a szociális kötődést és elősegítik a jövőbeli fejlődést. Ilyen biokémiai anyagok lehetnek:
- a dopamin, ami jelzi a gyermeknek, hogy a játék „jó móka, szórakoztató”
- az oxitocin, ami erősíti a kötődést a játszótársak között
- az endorfin, ami javítja a hangulatot
- a szerotonin, ami szabályozza a hangulatot
- az acetilkolin, ami támogatja a figyelmet, a tanulást és a memóriát
- a GABA, ami stabilizálja a hangulatot
Formálódik az agy felépítése
Az agy felépítése, az agyban lévő idegsejtek (neuronok) közötti kapcsolatok már a születés előtt elkezdenek alakulni, és ez a folyamat a felnőttkorig is eltart. A gyerekek agya új szinaptikus kapcsolatokat (két sejt közötti kapcsolatok, amelyeken az ingerületátvitel történik) létrehozva alakítja az agy felépítését, és a kevésbé fontos kapcsolódásokat racionalizálja. Tehát az őt ért különböző hatások, például a vizuális vagy a tapintási ingerekkel segítik abban, hogy „mit tartson meg és mitől szabaduljon meg”.
Korai gyermekkorban történik a mielinizáción nevezett folyamat is, aminek során egyfajta szigetelőburok alakul ki az idegsejtek körül, ami segíti a jobb, hatékonyabb ingerületvezetést. Lattner szerint ez a folyamat gyermekkorban és serdülőkorban is folytatódik.
Ha például egy labdát dobunk a gyermeknek, a látását, a hallását és a döntéshozatalát is használnia kell ahhoz, hogy reagáljon erre. A figyelem, a motoros irányítás, és még az olyan egyszerű dolgok is, mint hogy függőlegesen tudja tartani a testét, mind idegi funkciók eredménye. Az összehangolt működést pedig játék közben is gyakorolják.
Aktiválódik az úgynevezett prefrontális kéreg
A játék során aktiválódik a prefrontális kéreg, amely az agy egy olyan része, mely a tervezésért, tervek készítéséért, az érzelmek szabályozásáért és a problémamegoldásért is felelős. „Az érzelmi intelligencia a saját érzelmek felismerésének, megértésének, kezelésének és hatékony felhasználásának képességére utal, és arra a képességre, hogy megértsük és hatással legyünk mások érzéseire” – mondta el a portálnak Sanam Hafeez neuropszichológus. A közös játék során a szülő cselekedetei alapján tudják modellezni a gyerekek a viselkedésüket.
Épül az önbizalmuk
A szabad játék során a gyerekek alsóbb részen elhelyezkedő agyterületei is aktívak a mozgás közben, a döntéshozatal során, hogy mit tegyenek, ami azt az érzést tudja adni, hogy hatással van, irányítani tudja az őt körülvevő világot. Továbbá ezek az agyterületek is részei az érzelmi érintettségnek, így a közös játék közelebb visz egymáshoz. „Játék közben a gyermek osztatlan figyelmet tapasztal, ami elősegíti a mély érzelmi kapcsolódást” – mondta Hafeez. A játék során tapasztalt érzelmi biztonság hozzájárul az általános érzelmi jólléthez is, segítve, hogy biztonsággal és magabiztosan eligazodjanak a különböző kihívások során.