Ahogy azt megkeresésünkre Dr. Király Balázs gyermekorvos elmondta, a skarlát diagnózisát hallva sok szülő megrémül, korábban ugyanis nagy ijedtséget váltott ki, ha egy kisgyerek megfertőződött.
Az ijedt szülőket azonnal próbálja is megnyugtatni, hiszen a skarlát szerencsére mára sokat szelídült. „Az én gyerekkoromban nagyon veszélyes betegségnek számított, az érintetteket szigorúan el kellett különíteni, megelőzésképp a családtagokat is antibiotikummal kellett kezelni, az esetet pedig komoly hatósági szabályok kísérték. Amikor a háznál skarlátos beteg lábadozott, az ajtóra ki kellett tenni egy piros (skarlátvörös) cédulát, hogy mindenki értesüljön a fertőzésveszélyről” – tudtuk meg a szakértőtől.
Mint azt Dr. Király Balázs elmondta, a legtöbben azért tartanak még ma is a skarláttól, mert korábban sok utóbetegséget okozhatott: a Streptococcus-fertőzés után szívet, vesét, ízületeket és idegrendszert érintő szövődmények is kialakulhattak, ma viszont csak elvétve fordulnak elő ilyen komplikációk.
A gyerekorvos kiemelte, hogy a mai skarlátos megbetegedések már közel sem olyanok, mint a régiek, ez azonban nem jelenti azt, hogy most már félvállról lehet venni a tüneteket és a kezelést.
Ma már jóval ritkábban találkozunk az összes tünetet produkáló skarláttal, az utóbetegségek pedig csaknem teljesen eltűntek. A skarlát tipikus panaszai közé tartozik a magas láz, a tüszős mandulagyulladáshoz hasonló eltérés a torokban, a kis hólyagokkal borított, úgynevezett málnanyelv, valamint az apró, szinte összefüggő pöttyökből álló, érdes tapintású bőrkiütés.”
Kevesen tudják, hogy a skarlátot követő második-negyedik héten finom hámlás figyelhető meg a tenyereken és a talpakon, amitől szintén nem kell megijedni, a fertőzés után ugyanis ez is teljesen normális.
Nyitókép: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
