A szembetűnő problémákat hamar észrevehetjük. Az éles, esetleg rosszul eldolgozott szélek, a kiálló, hegyes részek, vagyis a fizikai sérülés veszélyét magukban rejtő tárgyak nem gyerek kezébe valók. Alaposabb vizsgálatot igényel, ha azt akarjuk kideríteni, hogy vajon a játék apróbb alkatrészei nem jönnek-e le, mondjuk, egy kis rángatástól. Előfordulhat, hogy a játékbolti eladó nem nézi jó szemmel, ha kicsit megcibáljuk a plüssállatok szemét, de ha nem esünk túlzásba, és tényleg csak egy gyerektenyérnyi cibálásról van szó, ne hagyjuk magunkat – a játékot, amiről az első érintésre leesik valami, nem mi rontottuk el…
Nálunk vásárolta?
Sajnos többnyire csak otthon derül ki, hogy egy termék veszélyes, vagy egyszerűen csak használhatatlan. Ez sajnos még akkor is megtörténhet, ha körültekintően vásároltunk, ahogyan Gabi is tette:
– A 7000 (!) forintos fém autómodellről tudtuk, hogy ötéves Bálintunk imádni fogja – az ára alapján feltételeztük, hogy valóban jó minőségű, és nem csak annak tűnik. Hatalmas csalódás volt! Az ajtó műanyag kárpitja levált, emiatt kiesett az ablaküveg és a visszapillantó tükör, előbb az egyik, majd ugyanúgy a másik oldalon is. A hátsó műanyag spoiler szintén leesett. Többször próbáltuk megragasztani, hiába. Bálint nagyon el volt keseredve, majd a sorozatos kudarcoktól (mindig újra levált valami) dühös lett, az autó azóta érintetlenül áll a polcon. Két napig tudott játszani vele.
Hasonló esetekben a megőrzött számlával visszamehetünk a boltba, ahol vásároltunk, és kérhetjük a cserét. Az eladó javasolhatja a javítást is, de ezt nem kötelező elfogadnunk, ragaszkodhatunk a cseréhez akkor is, ha a termék javítható. Végső esetben, amikor az előzőekre nincs lehetőség, visszakérhetjük a vételárat.
Hivatalos segítség
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján részletes tájékoztatást kaphatunk arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy gyermekjátéknak. A kiemelt termékcsoportok közé tartozó játékok esetében már a tervezés és a gyártás során is külön jogszabályok adnak iránymutatást. A minden játékra vonatkozó biztonsági előírások nagyon alaposak, és elvileg csak azoknak a termékeknek biztosítanak zöld utat, amelyek megfelelnek a szabályozásnak, mert használatuk biztonságos. Ha mindezek ellenére balesetveszélyes játék kerül a boltokba, árusítását a hatóság megtilthatja, a forgalmazót pedig arra kötelezi, hogy vevőit tájékoztassa a problémáról.
Tipp: A veszélyes termékek aktuális listája megtekinthető a www.fvf.hu weboldalon.
Játéknak látszó tárgy
Az erőszakos, ijesztő figurák viselkedési problémákat, szorongást okozhatnak a kicsikben. Az sem mindegy, hogy milyen minőségű tárgyak veszik körül a gyerekeket. A bóvlival elhalmozott, játékai közt turkáló kisgyerek csak látszólag van jobb helyzetben annál a társánál, akinek csak néhány játéka van, de azok jó minőségűek, ízlésesek. A piacon vásárolt olcsó, de használhatatlan holmikkal nem is játszik szívesen a kicsi.
Mérgező játékok
A múlt év játékbotrányai felhívták a figyelmet arra, hogy nemcsak az a játékszer veszélyes, amelyik esetleg becsípi a gyerek ujját. Főleg a kisebbek szeretik a szájukba venni azt, amivel éppen játszanak, nem mindegy hát, hogy miből készült. Az alapanyagról sajnos keveset tudhatunk meg, kötelező ugyan feltüntetni az összetételt, ám csak kevés szülőnek van a megértéshez szükséges vegyészdiplomája. Néhány alapvető szempontot azonban laikusként is figyelembe vehetünk a kicsik biztonsága érdekében. A nehézfémek, például az ólom jelenlétére főleg a színes tárgyaknál számíthatunk, mert a festékgyártásnál ezeket is felhasználják. A PVC-ből készült termékekről már jó ideje köztudott, hogy káros anyagokat tartalmaznak, ezért az a legjobb, ha ezeket kitiltjuk a gyerekszobából. Különös gonddal válogassuk meg azokat a játékokat, amelyeket kifejezetten azért adunk a baba kezébe, hogy rágja őket, például a hűsítő rágókákat. A nagyobbacskák szeretnek együtt fürödni a műanyag figurákkal – ezek túlnyomó része a Távol-Keletről származó olcsó termék, ezekből is oldódhatnak ki veszélyes anyagok.
Betiltják a kindertojást?
Az Európai Bizottság szigorítaná a gyerekjátékok biztonságára vonatkozó direktívát. Megtiltanák a rákkeltő anyagok valamint az allergén összetevők felhasználását, az eddig is veszélyesnek ítélt anyagokra szigorúbb mennyiségi korlátozást szabna ki. Szigorodnak a kisméretű alkatrészekre vonatkozó szabályok is, különös tekintettel az élelmiszerekhez csomagolt játékokra. Ha jóváhagyják a javaslatot, beszámolunk a fejleményekről.
Kockázatok 0-tól 3 éves korig:
– a lenyelhető, belélegezhető alkatrészek fulladást okozhatnak (például: babaszemek, kisautók kereke);
– a csörgők túlságosan hosszú nyele hányást, fulladást okozhat;
– a megrepedt, törött játékszélek megsérthetik a kisgyereket;
– a zsinórral rendelkező játékoknál, mint amilyenek a húzós játékok vagy a kiságy fölé kifeszített csörgők, a túl hosszú zsinórból hurok képződhet a kicsi nyaka körül, amely fulladásveszélyt jelenthet;
– a nehezen tisztítható játékok fertőzésforrássá válhatnak;
– a kitömött plüssállatok töltőanyaga a kisgyerek szájába jutva fulladást okozhat.
Kockázatok 3-tól 6 éves korig:
– az összecsukható játékok becsíphetik a gyerek ujját;
– a kipukkadt léggömb fulladásveszélyt jelenthetnek;
– a játék puska, játék íj sérülést okozhatnak, ha a lövedék vége nem tapadókorongos vagy nincs legömbölyítve;
– a kerti mászóka rúdjainak elég távol kell lenniük egymástól ahhoz, hogy ne szoruljon közéjük a gyerek feje;
– a hintalovak, hintaszékek borulásveszélyesek, ha nincs a talpukon kilengéshatároló.
Forrás: Kismama magazin