Ha van gyereked, ismerős a helyzet: elindul a követelőzés: egy új játék, lógás a suliból, valami, amit nem tudsz vagy akarsz teljesíteni, de a gyerek hajthatatlan. Te pedig hiába magyaráznád, az érvek itt mit sem érnek.
Egy apuka a Redditen viszont állítja, hogy az “én is” kifejezés csodákat tud tenni. “Amikor a gyerekünk olyasmit kér, ami egyáltalán nem lehetséges, azt mondom, én is. És ezzel általában vége a vitának”- írta.
Példával is illusztrálta. Amikor fia elkezdett hisztizni, hogy ő most azonnal vitorlázni akar menni, az apa csak annyit válaszolt: Én is.
A vita pedig itt véget is ért.
Ez a két szó ugyanis együttérzést kelt, és a gyerek azt érzi, az ő oldalán állunk.
A kommentelők lelkesednek a módszerért. Egyikük ezt írta: “Igen! Én is ezt mondom. Az érzelmeknek is jó, főleg ha a gyerek dühös, szomorú vagy frusztrált. Én is szomorú vagyok. Bárcsak tovább maradhattunk volna a parkban!”
Egy másik hozzászóló is ünnepli az ötletet. “Mi főleg olyankor használjuk, ha a gyerekünk épp dührohamot kapna, mert nem adunk neki édességet. Ilyenkor azt mondjuk együttérzően, hogy bárcsak egész nap ehetnénk édességet! A fantáziájában adjuk meg nekik, amit szeretnének. És ez minden alkalommal beválik.” Még egy gyermekgondozási szakember is bejelentkezett, hogy időnként ő is használja a módszert, és neki is remekül működik.
(Cikk forrása: parents.com)