Az ünnepek közeledtével sok szülő már előre aggódik amiatt, hogy túlérzékeny, szorongó gyermeke hogyan érzi majd magát akkor, ha összejön a család és egyszerre túl sok emberrel kell találkoznia. Sokat tehetünk azért, hogy könnyebb legyen a helyzet, ha mi, szülők tisztába kerülünk a saját érzelmeinkkel és kezelni is tudjuk azokat. Köztudott, hogy a gyerekek átveszik a szülő szorongását.
Az ünnepi időszak eleve nem mindig könnyű, még olyan gyerekeknek sem, akik társaságkedvelők, szociálisak, szeretnek sok emberrel találkozni, pláne olyan gyerekeknek, akik lassan melegednek be, lassan engednek fel. Ők különösen a sok embert nem kedvelik, nyomasztóan hat rájuk a nagy társaság, a tömeg. Jellemző ezekre a gyerekekre, hogy nehezen viselik az átmeneteket, nem szeretik a változást, a komfortzónájukban akarnak maradni és nehezen alkalmazkodnak új helyzetekhez.
Ebből többféle viselkedésforma is következhet. Lehetséges, hogy a gyermek visszahúzódik és igyekszik kivonni magát a részvétel alól, de az is könnyen megtörténhet, hogy felpörög, majd egy pillanat alatt összeomlik. Egyik helyzet kezelése sem könnyű a szülőknek, zavarban is vannak, tehetetlenek is, szoronghatnak ők is a helyzet nehézsége miatt. Sokszor a környezet megítéli az ilyen érzékeny gyermekek szüleit, ez sem könnyíti meg a helyzetet. Mindezek miatt a szülők már eleve stresszelnek, érzékeny gyermekeik pedig átveszik a feszültséget és ezzel elindul egy lavina. Mit érdemes szülőként végig gondolnunk és hogyan tudjuk jól kezelni a helyzetet? Íme, néhány tipp.
- Kapcsolódó: Nem drámázik, csak túlérzékeny
Gondold át, hogy te mit érzel
Nem vagy egyedül, ha olyan gondolatok játszódnak le benned, mint “Miért pont az én gyerekemmel ennyire nehéz? Mi a baj vele? Miért nem tud olyan lenni, mint más gyerekek?” Természetes, ha dühös vagy, frusztrált és azt gondolod, hogy valamit biztosan te rontottál el. A szülők sokszor szégyellik ezeket az érzéseket, neheztelnek a gyerekre, önmagukra és más szülőkre is. Mert úgy képzeljük, hogy másoknak csupa öröm a szülőség, mindennemű stressz nélkül. Ne ítélkezz, ne szidd magad, te is ember vagy. Az ennyire érzékeny gyerekek nehézzé tehetik a szülőséget.Fontos megértened, hogy a gyerekednek azért vannak gondjai ezekben a helyzetekben, mert ilyen temperamentumú.Azok a gyerekek, akiknek szociális nehézségeik vannak, nehezen oldódnak, sokszor bezárkóznak vagy épp ellenkezőleg túlpörögnek. Amikor bezárkóznak, lehet, hogy nem veszik fel másokkal a szemkontaktust, nem köszönnek, barátságtalannak tűnnek, de csak arról van szó, hogy nem tudnak megküzdeni a számukra nehéz szituációval. Nem vagy rossz szülő azért, mert a gyerekednek nehéz az érzelmi szabályozás. Ha ezt belátod, és emlékezteted magad erre, amikor éppen hasonló szituációba kerültök, akkor ezzel csökkenteni tudod a stresszt mindkettőtök számára.
Beszélj a családtagokkal
Mondd el őszintén a családod tagjainak, hogy tudod, hogy sokszor nehéz a gyerekeddel együtt lenni, sőt, viselkedhet bántóan vagy elutasítóan. Mondd el, hogy neked sem könnyű ez a helyzet. Tárd fel előttük, hogy mit érzel és meséld el részletesen, hogy mi játszódik le a gyermekedben. Mondd el azt is, hogy ti, szülők, mit tesztek azért, hogy segítsetek a gyereketeknek és kérd meg őket, hogy ők is támogassák a folyamatot.
- Kapcsolódó: Tanítsd meg az érzelmek kifejezésére!
Fontos, hogy a gyereked pontosan tudja, mire számíthat
Ha társaságba mentek, családi összejövetelre, akkor mesélj el mindent előre részletesen: hova mentek, kik lesznek ott, mi fog történni (szülinapi köszöntés, kinek a szülinapja, stb). Ha tudja, hogy mire számíthat, csökken a szorongása.Ne oktasd ki vagy fenyegesd meg a gyereket, ne mondj olyanokat, hogy “Ha nem viselkedsz rendesen, akkor…”, ne mondj olyasmit, hogy hogyan kell viselkednie, hogy köszönjön másoknak, hogy érdeklődjön mások iránt, stb. Az ilyen jellegű figyelmeztetések negatív hangnemet ütnek meg, és feszült helyzetbe hozzák a gyerekeket. Érzik az aggodalmadat, ami csak növeli annak a valószínűségét, hogy nehezen fognak boldogulni az összejövetelen.Ehelyett legyél empatikus. Mondd neki, hogy semmit sem kell tennie, ami neki kellemetlen, pl. puszit adni vagy megölelni valakit, vagy akár köszönni. Köszönés helyett integethet is, vagy rajzolhat előre valamit (ha szeretne, ez se legyen kényszer, inkább lehetőség). Fogadd el, hogy neki több időre van szüksége és mindig állj mellé mások jelenlétében is.
Soha ne szégyenítsd meg
“Miért nem tudsz szépen osztozkodni az unokatestvéreiddel?” “Ne parancsolgass már mindenkinek! Senki sem akar majd veled játszani.” “Miért nem mész játszani a többi gyerekkel?” – ilyesmiket ne mondjunk, ne alázzuk meg a gyereket, ne kezeljük le. Azt üzened ezzel, hogy elégedetlen és csalódott vagy. Ettől csak még jobban szorongani fog a gyereked és nagyon rosszul fogja magát érezni. Ha pedig belül szenved, kívülről, a viselkedésében is ez fog tükröződni.Ha olyan gyermeked van, aki nehezen találja meg a helyét sok ember között, nagy társaságban és emiatt a viselkedése mások számára kiszámíthatatlan, nehéz vagy kellemetlen, akkor a fentebbi tippek segíthetnek abban, hogy könnyebben elfogadd és segítsd őt.(Cikk forrása: psychologytoday.com)
Kapcsolódó cikkek
