Kisgyerek

Magas vérnyomás gyerekkorban

Széles körben ismert, hogy a népbetegségnek számító, felnőttkorban kialakuló magas vérnyomás milyen betegségekkel, illetve szövődményekkel jár. Azt már kevesebben tudják, hogy a hipertónia gyerekkorban is előfordul.

Gyerekkorban is

A gyermekkori hipertónia jóval ritkább, mint az időskori. Utóbbi hazánkban minden harmadik felnőttet érint. Kilencven százalékban nem derül ki, hogy mi kialakulásának a tényleges oka, így nehezebben lehet gyógyítani. Ezzel szemben a gyermekkorban mért magas vérnyomás okát gondos orvosi vizsgálattal kideríthetjük, s így a betegség sokszor gyógyítható.

Ebben az esetben a gyermeknek nem kell évtizedekig szedni a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, melyek egyrészt drágák, másrészt számos mellékhatásuk is van. Az utóbbi hetekben több levélírónk és telefonálónk is kérdezett a gyermekkori magas vérnyomásról, ezért úgy gondoltuk, hogy bővebben foglalkozunk a témával.

Mikor magas?

Felnőttek esetében egyszerűbb a dolgunk, mikor meg kell határoznunk azt az értéket, ami már a hipertóniát jelenti. Általában 140/90Hgmm felett tartjuk a vérnyomást magasnak. Gyermekek esetében sokkal nehezebb megállapítanunk, hiszen a vérnyomás életkorfüggő. Például 6 éves korban 120/70Hgmm-es nyomásérték már magas! Az alábbi táblázatban összefoglaltam a normális és a kórosan magas vérnyomásértékeket az életkor függvényében.

Életkor (év) Normál (Hgmm) Magas (Hgmm)
3-6 100/65 120/70
7-10 105/70 130/75
11-15 115/70 140/80

A helyzetet komplikálja, hogy az átlagnál magasabb, vagy kövérebb gyermekeknél a normális vérnyomás még magasabb. Ennek az ismerete azért fontos, mert ha például dundi gyermeknél mérünk “magas vérnyomást”, akkor az akár normális is lehet! Ezekben az esetekben célszerűbb a testmagassághoz tartozó normálértékeket használni.

Az elmúlt néhány hónapban a Bókay utcai I.sz. Gyermekklinika nefrológiai (veseproblémákkal foglalkozó) osztályán dolgozva a magas vérnyomással kapcsolatban három gyermek történetét választottam ki, amelyek egyben demonstrálják a gyakori eseteket is.

Ágnes és a “fehér köpeny effektus”

Tízéves, teljesen panaszmentes lány érkezik. Versenyszerűen kézilabdázik, egy pesti gimnázium harmadik osztályos tanulója. Sportorvosi vizsgálatnál 145/85 Hgmm-es vérnyomást mértek nála, így hipertónia miatt hozzánk küldi gyermekorvosa. Minden magas vérnyomásra gyanús gyermeknél az első teendő, hogy kiderítsük, tényleg magas-e a tenziója.

Egy olyan készüléket kap, ami 24 órán keresztül folyamatosan méri a vérnyomást. A mérőeszközt haza is viheti, csak másnap kell visszahoznia. Egy számítógép segítségével kiértékeljük az adatokat. Szerencsére Ági vérnyomása teljesen normális. Elárulja: amikor az orvosnál van, mindig ideges, így nem csoda, ha “felmegy a pumpa”. Ezt hívjuk “fehér köpeny effektusnak”, utalva arra, hogy az orvosi fehér köpeny látványa nem mindenki számára megnyugtató jelenség.

Richárd és az érszűkület

Richárd ötéves. Fejfájás miatti kivizsgálásnál gyermekorvosa magas vérnyomást mért nála. Ezt mi is igazoltuk, és különböző modern vizsgálati módszerekkel megállapítottuk, hogy Ricsi bal oldali vese artériája kórosan szűk. Ennek a szűkületnek a következménye a hipertenzió, amit sebészi beavatkozással a közeljövőben meg lehet szüntetni. Ez azért fontos, mert így elkerülhető, hogy egész életét meghatározó vérnyomáscsökkentő terápia.

Tamás súlyos egyéniség

Már a bevezetőben is megemlítettem, hogy tíz hipertenziós felnőtt esetében kilencnél nem sikerült az okot megállapítani. A gyermekeknél ez pont fordítva van. Tízből kilencnél a gondos orvosi kivizsgálás megállapítja a bajt, ami akár teljesen gyógyítható. Természetesen olyan esettel is találkozunk, amikor a konkrét kiváltó tényezőt nem találjuk meg. Tamás jelentős súlyfelesleggel rendelkezik, és a testmagasságához viszonyított vérnyomás is magas értékeket mutatott.

Végigzongorázva a lehetséges okokat (érszűkület, vesebetegség, pajzsmirigy- és más hormonprobléma), nem találtunk eltérést. Ennek megfelelően Tamás vérnyomása az esszenciális (ismeretlen eredetű) csoportba tartozik. Abba a kategóriába, ahová a felnőttkoriak döntő többsége. Az elhízás, a mozgásszegény étrend, túlzott sófogyasztás és stressz állhat a háttérben, így a diétás tanácsok mellett életmód változtatást, sportolást (elsősorban úszást és kerékpározást) javasoltunk.

Ezek is érdekelhetnek:

  • Te jó ég! Mennyi sót eszik ez a gyerek?
  • A szívinfarktus gyerekkori előfutárai
  • Inkább alacsony legyen, mint magas!
  • Figyelj a vérnyomásodra!
  • Forrás: Kismama magazin