A hvg.hu-hoz jutott belső levelezésben az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének kutatói értekeztek arról, hogy a magánszolgáltatóknál elérhető, antitest alapú gyorstesztelés nem jó semmire, a vérben megtalálható ellenanyag ugyanis nagyrészt csak a fertőzés lezajlása után, igazából a gyógyult betegeknél jelenik meg.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hvg.hu-nak egy másik kérdésre válaszolva április 2-án megírta, hogy az Országos Mentőszolgálat garatváladékból történt vagyis az úgy nevezett PCR mintavétel helyett egy ideje gyorstesztet (is) használnak, amely egy csepp vérből a szervezetben termelődött ellenanyagot mutatja ki a vírussal szemben. Ezt az országos tisztifőorvos a mai operatív törzs-sajtótájékoztatón meg is erősített, azaz, hogy a mentősök minkét módszert alkalmazzák.
A hvg. hu cikke szerint a neten megvásárolható és a magánszolgáltatóknál elérhető gyorsteszteknél is figyelmeztetnek: egy internetes webáruházban egyelőre ár nélkül kínált eszköz leírása szerint a teszt pontossága a szervezetben található antitestek termelődési szintjétől függ, amely erősen egyedi, és nagyban függ az egészségi állapottól, életkortól, nemtől, az általános ellenálló-képességtől és egyéb tényezőktől, például a testsúlytól.
A tesztet, akkor érdemes használni, ha influenzaszerű tüneteket vagy hőemelkedést/lázat tapasztalunk.
A gyorstesztet e héttől kínáló Kelen Kórház honlapján szintén kiemelik, hogy a negatív teszt nem jelenti feltétlenül azt, hogy a fertőzés nincs jelen a szervezetben, hanem jelentheti azt is, hogy a betegség még a lappangási időszakban vagy amikor a szervezet még nem termel kimutatható mennyiségű ellenanyagot. Ön mindkét esetben fertőző – olvasható a kórház honlapján, javasolva, hogy a negatív tesztet 2 hét múlva érdemes megismételni.
A gyorsteszteket szintén kínáló Róbert Magánkórház honlapján pedig arra figyelmeztetnek, hogy a gyorstesztek később jeleznek, ezért sürgős helyzetben nem alkalmazhatók, illetve, hogy biztonsági szűrésre, előszűrésre sem alkalmasak, azért etikailag és szakmailag nem ajánlják a felhasználását.
Az IgG/IgM tesztek megbízhatatlanságától a lakossági (PCR-típusú) COVID-tesztelést Magyarországon elsőként elindító Mikromikomed Kft. ügyvezetője is több alkalommal beszélt már, “megbízható eredményt csak a PCR vizsgálatok nyújtanak, és nagy felelősséget vállal magára mindenki, aki a gyorsteszteket alkalmazza.”
A mikrobiológus, laboratóriumi szakorvos Széll András a hvg.hu-nak viszont szakmai érvekkel is alátámasztotta e gyorstesztekről alkotott véleményét: a laborjukban állítása szerint igazoltan koronavírusos betegeken próbáltak ki nyolc, forgalomban lévő gyorstesztet, amelyek háromnegyede teljesen megbízhatatlannak, vagyis használhatatlannak bizonyult, az ellenőrzéseken pedig még a nagynevű gyártók tesztjei is elvéreztek.
- Kapcsolódó: Koronavírus: így működik a magánteszt
Az antitestek jelenlétén alapuló vizsgálatok a szakember szerint nemcsak azért megbízhatatlanok, mert a betegség első, úgynevezett ablakperiódusában nem mutatják ki a fertőzést, hanem mert olyan is előfordulhat, hogy a vírus jelenléte ellenére valakinél blokkolódik az ellenanyag-termelés. Az eredményeket emellett az is rontja, hogy a tesztekhez ujjbegyből vett vérmintát használnak, ami rosszul reagál, ehelyett a mikrobiológus szerint vénás vér használata lenne indokolt.
Az ellenanyag-termelésen alapuló vizsgálatok szenzitivitását Széll András saját tapasztalataik alapján 65-80 százalékosra teszi, szemben a PCR vizsgálatok 99 százalékával. Igaz, utóbbiaknál szintén előfordulhat, hogy ha túl korán végzik el, nem mutatja ki a fertőzést ##8211## ez történt például állítása szerint az úszóválogatott tagjainál. A legbiztosabb ezért szerinte a két fajta (tehát a PCR és a szerológiai) teszt együttes és ismételt alkalmazása.
Forrás: HVG.hu
Kapcsolódó cikkek
