Valóban jó ennyire átadni magunkat az érzelmeinknek? Úgy tűnik, igen. Az Indianai Egyetem legújabb kutatása szerint azok a sportolók, akik egy meccsük elvesztése után jól kisírják magukat, hosszú távon jobban teljesítenek. A kutatók szerint ez a „gátlástalanság” tulajdonképpen magas önbecsülésüket jelzi.És ez nem az egyetlen előnye a sírásnak: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a sírás az allergiát is visszaszorítja, sőt még a reumás ízületi gyulladás okozta fájdalmat is enyhítheti. Lássuk, miben segíthet egy kiadós könnyezés:
A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a sírás segít az immunrendszer szabályozásában. Egy 2006-ban végzett kísérlet során 60 ekcémában és latexallergiában szenvedő beteget kértek fel arra, hogy nézzék meg a Kramer kontra Kramer című romantikus filmet. A film előtt és után a kutatók latexet helyeztek az alanyok bőrére, és megvizsgálták a reakciót. Kiderült, hogy azoknál a résztvevőknél, akik sírtak, kisebb bőrreakció jelentkezett, mint azoknál, akik nem könnyezték meg a filmet.
Egy reumás ízületi gyulladásos betegeket vizsgáló japán kutatás pedig azt mutatta ki, hogy azok, akik könnyen elsírják magukat, kevesebb fájdalmat és tünetet tapasztalnak, mint azok, akik kevésbé érzelmesek.
Fiúk – lányok
Ad Vingerhoets, a Tilburgi Egyetem pszichológus professzora elmondta, hogy a nők általában gyakrabban sírnak, mint a férfiak, ugyanakkor az élet jelentős eseményeikor, például gyász esetén, a két nem azonos arányban sír. A kutatások azt mutatják, hogy a férfiak hajlamosak az örömteli események átélésekor sírni, míg a nők inkább a kellemetlen események bekövetkezésekor sírják el magukat.
A különbség a hormonoknak köszönhető. A nőkben a prolaktin a sírásért felelős legfontosabb hormon, melynek szintje sírás előtt és alatt megemelkedik. Vingerhoets professzor szerint a férfiak esetében a tesztoszteron hormon gátolhatja a sírást, ennek köszönhető, hogy ők ritkábban sírnak, mint a nők. Természetesen az emberek személyiségétől is függ, hogy milyen gyakran sírnak – a neurotikus és az érzékeny, empatikus emberek például nagyobb valószínűséggel fakadnak könnyekre.
A prolaktinszint növelése révén az alkohol is megríkathatja az embert. A kialvatlanságtól is nagyobb eséllyel sírunk, ami azzal magyarázható, hogy az állapot az érzelmeinket szabályozó limbikus rendszert befolyásolja.A limbikus rendszer működését valamilyen betegség, például stroke vagy agysérülés, illetve Parkinson-kór, Alzheimer-kór vagy szklerózis multiplex is kibillentheti az egyensúlyából. Ilyen esetben patológiás sírásról, más néven érzelmi inkontinenciáról beszélünk.
Babaszoba: Az is jó, ha a baba sír? Dr. Aletha J. Solter, A bölcs baba című könyv szerzője szerint nem minden sírás rossz! A pszichológus azt tapasztalta, hogy néha jót tesz, ha a baba is kisírja magát. Nem kell mindig mindenáron elhallgattatni. Miután kiderült, hogy nem éhes, nem szomjas, nem fájdalom gyötri – a legjobban tesszük, ha magukhoz öleljük, és engedjük, hogy kipanaszkodja magát. Ugye te is szeretnéd néha kisírni magad valakinek a vállán, anélkül, hogy mindenáron meg akarna nyugtatni: „nincs is semmi baj”? Hiszen van. És enyhül, ha zokoghatsz egyet.
Forrás: Medipress- babaszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
