Bizonyára nálatok is volt már rá példa, hogy már szinte sírva könyörögsz, gyermeked akkor sem hajlandó felhúzni a nadrágját és a cipőjét, és azt állítja, szerinte jó ötlet harisnyában elindulni otthonról. Oka van annak, hogy a gyerek harcol veled a felöltözés ellen, és talán nyugtat a tudat, legalább egy kicsit, hogy nem vagy ezzel egyedül.
A pszichoszociális fejlődés szerint az élet minden szakasza egy pszichológiai harchoz kapcsolódik, amely hozzájárul a személyiség fő aspektusainak alakulásához. Az öltözködési háború során a magabiztosság és az önérzet készségeit sajátítja el. Ha nincs kellő tér a függetlenedéshez, akár szégyent is érezhetnek, és kételkedni kezdhetnek saját képességeikben.
Miért ekkora háború a reggeli öltözködés?
A kisgyermekek agya ebben az időszakban már elég fejlett ahhoz, hogy tudatosak legyenek, és igényt formáljanak a személyes terüknek az ellenőrzésére. Az Amerikai Pszichológiai Szövetség egy tanulmánya szerint bizonyos viselkedési sorrend áll össze a kisgyerekek énképének alakulása folyamán:
- Fizikai önfelismerés: felismerik, hogy testük van, ami a sajátjuk.
- Önértékelés: megfigyelik, milyen testrészeik vannak, és értékelik, milyennek látják magukat.
- Érzelmi válaszok: reagálnak a saját cselekedeteikre és környezetükre.
De hogyan kapcsolódik mindez a reggeli öltözködési háborúhoz? A gyermek fel szeretné fedezni személyes határait, hogy meddig van beleszólása a dolgaiba, így nem csoda, hogy emiatt felfokozott érzelmi állapotba kerül, amely könnyen hisztihez is vezethet.
- Kapcsolódó: Miért az empátia a legjobb válasz a hisztire?
Az önmagától való öltözködés a kisgyerekeknél a függetlenség alapvető jele. A függetlenség az a képesség, hogy önmagunktól tehetünk valamit, mások beleszólása nélkül. Ez belsőleg fejleszthető dolog, amely bizonyos képességeinken alapszik, és minden új készség elsajátítása új függetlenségi szint elérését teszi lehetővé.
- Kapcsolódó: Az önállóság valódi útja
Az rendben van, hogy már értjük, mi van a folyamat mögött, de a reggeli öltözködési harc akkor is rémesen idegesítő! A probléma a kisgyerekeknél ott van, hogy nem képesek még racionális döntéseket hozni, tehát ha képesek is felvenni egyedül a ruhadarabokat, továbbra is szükségük van arra, hogy ezeket a körülmények – időjárás, hely, ahol viselni fogja, mennyire lesz aktív napja, stb. – figyelembevételével a szülő válogassa ki a számára. És ezen a ponton jön a jól ismert Nem! felkiáltás.
Hogy tudod csata nélkül felöltöztetni a gyermeked?
A gyereknek arra van szüksége, hogy megkapjon minden szükséges információt ahhoz, hogy eldönthesse, mit is akar, és közben ez biztosítsa a függetlenségét is, amely fejleszti a képességeit. Ezt három egyszerű lépésben meg is tudod oldani.
- Maradj nyugodt, és okosan vétózd meg a választását: “Nekem egy kicsit furcsa, hogy a zöld szandálodat vennéd fel, amikor esik.”
- Tegyél ajánlatot: “A piros csizma és a kék cipő is jó lehet, ha ilyen az idő, én mindkettőben el tudlak képzelni egy esős napon. Te melyiket viselnéd?” Így megadod a kellő információt és ajánlatot is teszel a te igényeid szerint, mégis úgy érzi, hogy ő választ.
- Kérj segítséget tőle a probléma megoldásához, ha még mindig nehezen megy a választás: “Olyan cipő kell, ami szárazon tartja a lábad, és fontos, hogy a lábujjaid kényelmesen tudjanak benne mozogni. Van ötleted, melyik cipő jó ilyenkor?”
Az öltözködési háború nem a te hibád, de a te feladatod, hogy segítsd a gyermeked a függetlensége megőrzésében, és ne kényszeríts rá semmit. Ha legközelebb hasonló helyzet alakul ki reggel, próbáld ki ezeket a lépéseket.(Cikk forrása: mother.ly)