Azzal sokan tisztában vannak, hogy a tavasztól őszig aktív vérszívók csípését jobb elkerülni, de azt már kevesebben tudják, hogy a kullancs által terjesztett fertőzések eredménye súlyos, életre szóló fizikai és szellemi károsodás is lehet.
– – Nemcsak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor a városi parkokban, a játszótereken is támad az élősködő
– Az önvizsgálat elmulasztása miatt fokozottan veszélyeztetettek a felnőttek
– Nem lehet előre tudni, hogy kinél okoz súlyos szövődményeket a kullancs-encephalitis vírusfertőzés
– A kullancsencephalitis-fertőzés és az esetleges agykárosodás mértéke gyógyszeresen nem befolyásolható
– Vannak olyan uniós országok, ahol az ezredfordulót követő évtizedben többszörösére emelkedett a kullancs-encephalitis előfordulása
– A betegség súlyosabb esetekben komoly maradványtünetekkel gyógyul, a kórházi kezelésre szoruló betegek harmada-fele kénytelen elhagyni korábbi munkahelyét
Ráadásul az elmúlt évtizedekben egyes országokban drámaian megnőtt a kullancsok által terjesztett betegségek közül a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás előfordulása. A szakemberek rámutatnak: az esetek közel egyharmadában súlyos lefolyású és sok esetben komoly maradványtünetekkel gyógyuló kullancs-encephalitisre nincs célzott terápia, az egyetlen hatékony védekezési mód ellene a védőoltás. Minél korábban célszerű megkezdeni a paraziták elleni védekezést, így a tavasszal kezdődő kullancsszezon előtt magas fokú védettség alakítható ki.
A hirtelen beköszöntött tavaszi enyhe idő nemcsak nekünk jó hír, hanem a kullancsoknak is, melyek az utóbbi időben Európa egyre nagyobb részét hódítják meg. Ez azért okoz gondot, mert a kullancsok számos, emberre veszélyes kórokozót terjesztenek. A vérszívó paraziták által terjesztett két legismertebb és legveszélyesebb betegség a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis), illetve a Lyme-kór.
Magyarországon 2015-ben 100 fertőzéses eredetű agyvelőgyulladásos esetet jelentettek, melyből 24 eset bizonyult kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladásnak. A Lyme-fertőzésből, amely ellen nincsen védőoltás, tavaly 1392 esetet jelentettek országosan.
Kullancs-encephalitis fertőzésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte, de a valós esetszám ennél jóval magasabb lehet.
„Sok fertőzésre soha nem derül fény – mondta el dr. Farkas Viktor gyermekneurológus, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika Gyermekneurológiai és EEG Részlegének osztályvezető főorvosa a Füvészkertben megtartott sajtótájékoztatón. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy csak minden harmadik fertőzés jár kifejezett klinikai tünetekkel, az érintettek mintegy 30%-a nem veszi észre a kullancscsípést és így nem fordul orvoshoz.”
Miközben Ausztriában, ahol kiemelkedően magas, 80% feletti az átoltottság, drámaian csökkent a kullancsencephalitis esetek száma, Európa legtöbb országában erőteljesen növekszik a betegség előfordulása. Magyarországon érdemben ugyan nem változott az elmúlt években a jelentett esetek száma, de például Észtországban az ezredfordulóra az incidencia az 1950-1975 közötti időszak csaknem százszorosára emelkedett, Lengyelországban a növekedés tízszeres, Csehországban ötszörös volt, Németországban a 2000-es évek első évtizede alatt pedig megduplázódott az esetszám, Svájcban a növekedés ugyanebben az időszakban közel háromszoros volt. Kontinensünkön (Oroszországot nem számítva) évente 3000 kórházi felvétel történt igazolt kullancs-encephalitis miatt.
A súlyos esetek életre szólnak
„A betegség az esetek mintegy 70%-ban kétfázisú lefolyású. Az első fázis lázzal, izomfájdalmakkal, levertséggel jár és pár nap alatt elmúlik. Néhány tünetmentes nap után kezdődhet a második fázis. Magas láz, igen kifejezett fejfájás, aluszékonyság, szédülés és hányás nyomán fokozatosan alakulhatnak ki az idegrendszeri tünetek” – ismertette a betegség jellegzetes tüneteit a gyermekneurológus.
A betegség általában 2 hét alatt lezajlik, kb. 50%-ban szövődmény nélkül gyógyul, azonban egyáltalán nem ritkán maradványtünetekkel is számolni kell. A nem súlyos esetekben is tartós, visszatérő fejfájás, memóriazavar, görcshajlamra utaló EEG-eltérések maradhatnak vissza. A kórházból távozott betegek harmada-fele kénytelen pl. iskolát váltani, korábbi munkahelyét feladni, akár fizikai, akár szellemi teljesítőképességének csökkenése miatt.
A klinikai vizsgálatok azt is megerősítették, hogy az encephalitis előfordulása gyakoribb az idősebb korosztályban. Ebben a korcsoportban a betegség lefolyása is súlyosabbá vált. Az eltolódás a fiatalabb korosztály nagyobb arányú átoltottságával és az idősebbek fokozódó szabadidős aktivitásával magyarázható.
Dr. Farkas Viktor hozzátette: „A kullancs okozta agyvelőgyulladás öntörvényű és ijesztő betegség, gyógyítására jelenleg nincsen célzott oki (antiviralis) terápiánk, az esetleges agykárosodás mértékét gyógyszeresen lényegileg nem tudjuk befolyásolni. Hozzánk, azaz kórházba azok jutnak el, akik már nagyon betegek. Magyarországon az elvégzett vírusdiagnosztikai tesztek száma elmarad a kívánatos mértéktől, a vírus az esetek többségében már el is pusztult, mire a diagnózist egyáltalán vírusdiagnosztikai vizsgálatokkal kimondjuk.
A diagnózishoz gerincvelői folyadékból vett minta elemzésére is szükség van, mivel a központi idegrendszer gyulladása esetén elsődlegesen az agyvízben (likvor) zajlanak le a jellegzetes változások. Jelenleg nincs világos magyarázat arra sem, hogy kinél válik súlyossá a betegség, vélhetően a genetika és az immunrendszer egyéni sajátosságaiban rejlik a válasz.”
Nehéz elbújni előle
A WHO 2011-ben kiadott átfogó jelentése szerint a kullancs által okozott vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásos megbetegedések gyakoribbá válása mögött egyrészt a klímaváltozás, másrészt a kültéri szabadidős tevékenységek népszerűsége áll.
A betegség egyre magasabb hegyekben és egyre északabbra is megjelenik. Míg korábban kb. csak a tengerszinttől számított 800 méter magasságig fordult elő, 2008-ban már jelentettek pasztörizálatlan tejtermékkel kapcsolatba hozható járványt 1500 m magasan fekvő területen is. Európában új gócok jelentek meg, és a régebbi területek kiterjedése is növekedést mutat.
A globális éghajlatváltozás mellett sokan az emberi tevékenységet tartják a legfontosabb tényezőnek a betegség terjedésében. Egyesek „hétvégi betegségként” is emlegetik a jelenséget. Többnapos ünnepek után, ha megfelelő kirándulóidő volt, sokkal többen fordulnak orvoshoz kullancscsípés miatt. Ha viszont sok az aktív kullancs, de a rossz időjárás miatt kevesebben mennek a szabadba, akkor nyilvánvalóan kevesebb fertőzés fordul elő. A legveszélyesebb időszakot az esős napokat követő napsütéses időszakok jelentik, ugyanis a hőmérséklet mellett a páratartalom is fontos a kullancsok aktivitása szempontjából.
„Az elszaporodó kullancsok nemcsak az erdőben, hanem a városi parkokban, játszótereken, hobbikertekben, sportpályákon is megtalálhatják az embert. A dús aljnövényzetet kedvelő parazita akár egy erdei túrázás, piknikezés, kutyasétáltatás alatt is utat talál hozzánk. Megjelenésükre különösen számítani kell minden olyan helyen, ahol házi- vagy vadállatok élnek és aktívan mozognak” – tájékoztatott Papp László, a Füvészkert botanikusa.
A botanikus kiemelte: „Nem lehet elég sokszor megcáfolni a kullanccsal kapcsolatos tévhiteket. A kullancs nem ugrik, ritkán veti ránk magát a fáról, inkább az aljnövényzetből mászik emberre, állatra. Eltávolítása csipesszel, kíméletes de határozott húzó mozdulattal célszerű, nem szabad csavargatni, nyomkodni, bármilyen krémet, olajat rákenni.”
Hazánkban a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, északon elsősorban Nógrád és Borsod megye, illetve az Északi-középhegység.
A kullancs-encephalitis vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes maradhat, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani. A fertőzött kullancs a vírust az utódainak is átadja, illetve élete végéig hordozza.
Megelőzés védőoltással
A kullancs-encephalitis megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek is szorgalmazzák, a védőoltás több éve az Országos Epidemiológiai Központ által ajánlott oltási körben van. Magyarországon jelenleg kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és serdülő-felnőtt változata is.
Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke felhívta a figyelmet: „Az alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, illetve 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. A megfelelő védelem érdekében a teljes alapimmunizálási sort be kell adni, önmagában egy oltás nem elegendő.”
A gyermekorvos hozzátette: „Az ismétlő oltások beadásáról sem szabad elfeledkezni, hiszen ezek teszik lehetővé a hosszú távú, magas fokú védelmet. Azoknál a gyerekeknél, akik tavaly kapták meg az első két adagot, ellenőrzöm, hogy idén az oltási sor harmadik adagját is beadjuk, illetve, ha már esedékes, mert eltelt a 3 év, megkapják az ismétlő oltást.”
A védekezésre már a tél legvégén érdemes gondolni, hiszen a védettségnek még a kullancsok tavaszi aktivitási időszaka, azaz április előtt ki kell alakulnia. Ezért az oltási sort minél korábban kell elkezdeni, így a kullancsok aktivizálódása előtt magas fokú védettséget alakíthatunk ki.
Kapcsolódó cikkeink:
– Minden, amit tudni kell a kullancsokról
– Miért lesz egyre több kullancs?
Forrás: Pr-ego Kommunikációs Ügynökség
Kapcsolódó cikkek
