– Betegség idején vegyük fel a kicsit, ha kézbe kívánkozik. Állapotától függően sétáljunk szelíden vagy galoppozzunk, táncoljunk végig a lakáson. Mondókákkal, versikékkel, zenével kísérjük a mozgást. Dugjunk el egy színes plüssállatot a szobában úgy, hogy azért felnőtt szemmagasságból látszódjon. Keressük meg a kisgyerekkel, amikor – akár ölben tartva – körbesétálunk vele.
– Prospektusokból, magazinokból vágjunk ki néhány terjedelmes, színes, mozgalmas képet. Ragasszunk fel néhányat az ajtókra, hogy miközben járkálunk a lakásban a kis beteggel, nézegethessük, mesélhessünk róluk.
– Telepedjünk le egy karosszékbe a tükör elé, és szemléljük tükörképünket. Nevezzük meg saját tagjainkat és a baba testrészeit, mozgassuk a lábát. Próbáljuk ki, ő megtalálja-e a mama fülét igaziból és a tükörképen is.
– Nézzünk ki a csukott ablakon, mi újság az utcán? Kényelmesebb, ha a kicsit felállítjuk valamire. Mondjunk kis történeteket a járókelőkről: nézd, hogy siet az a kislány a szatyorral vásárolni, vajon mit vesz? És az az idős néni a kutyusával hova megy?
– Kivételesen maszatoljuk össze az ablakot: kenjük be egy kis szappanos vizes szivaccsal, ezután remekül lehet rá rajzolni az ujjunkkal, újra és újra le lehet törölni. Egyszerű kis alakokat rajzoljunk, hogy a kicsi önállóan felismerhesse. Ő is maszatolhat a rögtönzött táblára.
– Az ágyban fekvő beteget nappalra költöztessük oda, ahol a családi élet zajlik. Üljünk mellé, hajtogassunk papírból csákót, hajót, ültessünk bele apró babát, állatkát. Húzzunk bábot mind a két kezünkre: fogócskázzon, bújócskázzon a két figura a takaró redői, a baba lábai között.
– A mesélés, képeskönyv-nézegetés ilyenkor is kiváló elfoglaltság!
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
