A szülőágyon érzett első megkönnyebbülés – igen, egészséges! – hamar szertefoszlik, és átveszi helyét az aggódás. Legalábbis én így voltam ezzel, amíg öt gyerekünk valamelyikével üldögéltem az orvosi váróban, kórházi folyosókon vagy otthon, ölemben az inhaláló kicsivel. A kisebb-nagyobb betegségek során az első, amit megtanultam, hogy a félelem ragadós.
Ne add át a félelmedet!
Mindkettőtöknek könnyebb, ha nem uralkodnak el rajtad a rossz érzések. Fontos, hogy helyesen értelmezd a tüneteket, és szükség esetén azonnal orvost hívj. Idővel mind gyakorlottabban tudod megítélni a bajokat, ezért nem ijedsz meg annyira. Ha nem túlzod el az orvosi beavatkozások „drámaiságát”, a gyerek is hamarabb túljut rajta.
Az eszeddel is szeress!
Jó esetben csak az első nátha alkalmával találod magad olyan helyzetben, hogy egy kellemetlenségen egy másik kellemetlen művelettel segítesz: a bedugult orrocskából kiszippantod a váladékot. Van szíved az orrszívóval gyötörni? Tudd, hogy jót teszel vele, amikor nem hagyod, hogy a váladék a melléküregekbe, homloküregbe és a fül felé húzódjék, és ott fájdalmas gyulladást okozzon.
Győződj meg a gyógymód szükségességéről, higgy hatékonyságában, így könnyebb kivitelezned. Egyes „kezeléseket”, például az orrszívást magad is kipróbálhatod, érezheted, milyen is valójában. Ugye nem olyan szörnyű?
Játékos ötletek segítenek
Te egész nap játszol – hallottam a déditől, amikor orrszíváshoz egy szürke takaróval elefánttá varázsoltam a porszívót, majd búvárkodni kezdtünk az asztal alatt inhalátormaszkkal a gyerek orrán, végül pedig a „piros lámpa” előtt ülő, csukott szemmel arcot melegítő kislányomnak mesét olvastam. Pedig a „nagy játékkal” csak egy nátha súlyosbodó következményeit igyekeztem megelőzni.
Persze a kisbaba nemigen kapható még ilyesmire. Csecsemőkorban gyorsan és eredményesen végezhetsz, ha megtalálod azt a testhelyzetet, amivel nem okozol neki fájdalmat, mégis nyugodtan tudod tartani őt. Arcának, fülének melegítéséhez kihasználhatod alvásidejét.
Betegség vagy jó játék?
A kicsi immunrendszere még kialakulóban van, a kiállt betegségek révén is erősödik. A gyerekorvosok szerint tehát nem rendkívüli és nem jelent feltétlenül bajt, ha évente akár tízszer is elkap valamilyen fertőzést. Nem is érdemes elpakolni az orrszívóval felszerelt porszívót – ahol több gyerek is van, még inkább kórháznak érezheti az anya az otthont. Ilyenkor, valamint tartós betegség, például asztma, allergia, felszívódási, emésztőrendszeri zavar, cukorbetegség esetén különösen fontos, hogy beépítsétek mindennapjaitokba a terápiát, diétát, kezelést. Fogadd el a helyzetet, és minél kevésbé hangsúlyozd a betegséget.
A gyerek rajtad látja, milyen az ő baja: kétségbeejtő, elkeserítő, vagy sok minden jó is elfér mellette.Nekem kilencszer szúrták fel a fülemet, szinte állandóan középfülgyulladásom volt. Mindezt csak onnan tudom, hogy emlékszem arra a sok mesére, amit anyukám olvasott mai napig kedvenc mesekönyvemből az orvosi váróban, arra az aranyos, meleg sóval töltött macskafülvédőre, amit varrt nekem, és a titokzatos, gőzben gomolygó inhalálósátorra, amit fürdőlepedőkből eszkábált fölém, és ahová persze bebújt velem. A fájdalomra és az orvosra egyáltalán nem emlékszem. Pedig ha lekvárt befőző nagymamámat láttam fehér kötényben, akkor tőle is menekültem.
Sírás helyett együttműködés
Dr. Lengyel Boglárka gyermekorvos nem szokott fehér köpenyt hordani. Igyekszik minél természetesebben viszonyulni a gyerekekhez. De hogyan vehető rá a kicsi az együttműködésre?
– Szerencsés eset, ha nem akkor látjuk egymást először, amikor beteg és nyűgös. Az egészségesrendelésen több idő van ismerkedésre, barátkozásra, és akkor már nem vagyunk idegenek számára, amikor betegként jön a rendelőbe. Fontos, hogy ne siessünk, elég időt szánjunk rá, nézzünk a szemébe, amikor beszélünk hozzá, és kellő nyugalommal, megértéssel és türelemmel forduljunk feléje. Ha ekkor érzi egy gyerek, hogy valóban érdekel engem, mi történt vele, jó esély van arra, hogy együttműködik velem.
– Képeskönyvvel, ujjbábokkal, meglepetésjátékkal felszerelkezve érkezem a rendelőbe, hogy a várakozás idejét majdnem olyan kellemesen töltsük, mintha otthon lennénk. Térdemen zötyögtetem, mondókákkal szórakoztatom, kukucskálósat játszunk egy másik lurkóval, hogy amennyire lehet, jókedvűen menjünk be az orvoshoz. De mi van, ha mégis ellenáll, ordít és rúgkapál a vizsgálat közben?
– Ha mindjárt az első néhány találkozást jól vezetjük be, nem kerül sor erős tiltakozásra. Ám ha mégis, akkor sem szoktam lefogni a gyereket, erővel kinyitni a száját és hadakozni vele. Amikor tele szájjal ordít, bele lehet kukkantani a torkába. A kitartó ellenszegülőket is meg lehet szelídíteni kifestőfüzettel, matricával, beszélgetéssel, csak több időbe telik. Minden gyerek jó néven veszi, ha a betegségre vonatkozó kérdéseinkkel először hozzá fordulunk. Annyiszor hallotta már, hogy ne sírjon és viselkedjen rendesen, hogy egészen meglepődik, és el is felejt sírni, amikor azt mondom neki, hogy majd nyugodtan sírhat, ha fájni fog valami.
– Megyünk a doktor nénihez – ezt minden szülő elmondja a gyerekének. Arról is beszélni kell, hogy majd mi fog történni vele, például amikor oltást kap? – Tényszerűnek kell lenni és hangsúlyozni, hogy ott leszünk vele. Persze számos dolgot nem ért ebből, de azt a legkisebb is felfogja, hogy most számára fontos dologról van szó. A pár hónapos babának is mondjuk meg, hogy oltásra visszük. Én minden csecsemőnek, akit hozzám hoznak oltásra, elmondom, melyik combjába kapja, megérintem ott, ahová kapja majd a szurit. És minden alkalommal hozzáteszem, hogy itt van vele az anyukája, aki megöleli és megvigasztalja őt – mesél dr. Lengyel Boglárka.
Megyünk az orvoshoz – hogyan beszéljünk róla?
Észre sem veszed, amikor az első anatómiaórákat tartod a babának: az első szülinapja felé közeledve végigkérdezgeted testrészeit: hol a baba feje, hol az orra… Csak így tovább, játsszatok például doktor néniset, vagy mutassa meg apának, a nagyinak, hova kapott oltást, hova nézett bele a doktor néni, hova kell tenni az orrszívót. Eljátszhatjátok a babákon, macikon, ami vele történt az orvosnál, ez segít a kellemetlen élmények feldolgozásában is.
Segít a mesekönyv is
A Réka meséi című könyvsorozat a kicsik számára is érthető képekben mutatja be a leggyakoribb gyerekbetegségeket, az orvosi vizsgálatot, a gyógyítás-gyógyulás folyamatát. Az első két könyv az influenzáról és az oltások szükségességéről szól. Akkor is jó nézegetni, ha még csak a Mi ez? kérdéseknél tartotok, a történetekből pedig megtanulhatod, hogyan beszélj vele „egészségügyi” kérdésekről.
Oltást nemcsak Réka, hanem minden gyerek kap, de sajnos a mandulagyulladás, darázscsípés, allergia is sokakat érint. A tizennégy könyvből álló sorozat minden darabja egy-egy olyan helyzetet mutat be, amikor a gyerkőc találkozik az orvossal és saját testével.
Vox Nova Produkció
Forrás: Kismama magazin