Ha egy szép nyári vasárnapon ellátogatnánk a Madarász Utcai Gyermekkórház fővárosi ügyeletet ellátó sebészetére, tapasztalhatnánk, hogy a rendelésen várakozó vagy az ágyban fekvő súlyosabb baleseti sérültek közt két csoport különösen nagy létszámban képviselteti magát. A gyerekek egy része a túl eleven, vagány, a bajt szinte kereső fiúk közül kerül ki, ők azok, akikkel mindig történik valami. A másik csoportot a “túl jó” kislányok alkotják. A túlóvás következtében mozgásuk ügyetlen, nem sportolnak, sokszor még túlsúlyosak is. Tapasztalatok hiányában sokkal jobban ki vannak téve a sérülés veszélyének, mint azok a gyerekek, akiknek szabad kísérletezni, fára mászni, futkosni, egyszóval nem óvják őket a széltől is.
Bringás veszélyek
A nyári sérülések többsége kerékpáros balesetekből adódik. Szomorú statisztikai tény, hogy a bringázók számához viszonyítva Európa-szerte Magyarországon történik a legtöbb ilyen baleset. Nem is véletlen, hiszen nálunk hajlandóak a legkevesebben védősisakot használni. A sérülések jelentős része a fejet éri, s mivel védtelenül csapódik aszfaltnak, fának, kocsinak, sajnos a halálos vagy súlyos kimenetel sem ritka. Éppen a legveszélyeztetettebb korcsoport, a kiskamaszok, kamaszok azok, aki hiúsági okokból vagy rosszul értelmezett vagányságból nem akarnak sisakot viselni. Pedig anélkül még rövid útszakaszokra sem volna szabad elindulni! Sokat számít a szülők jó példája és szigora, de persze meggyőzéssel is lehet próbálkozni.
A másik leggyakoribb baleset a küllős sérülés. Ha nem szabályos biciklisülésben szállítjuk a gyerekeket, hanem egyszerűen a csomagtartóra vagy valami tákolmányra ültetve, a kicsik ide-oda kalimpáló lába a sebesen forgó küllők közé szorul, és ez súlyos sérülést, törést, a bokaszalagok túlnyúlását okozza. Ahogy a biztonsági gyermekülés használata is jelentősen csökkentette a kis utasok súlyos baleseti sérüléseit, úgy a sisak és a biciklisülés általánossá válásától is hasonlóan áldásos hatást remélhetünk.
Személyesen: Dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház igazgatója, intenzív terápiás orvos öt gyerek édesapja, s így maga is küzdeni kényszerült gyerekeivel a sisakviselés ügyében. Miután a kérlelés hasztalannak bizonyult, elvitte őket az intenzívre, ahol saját szemükkel láthatták, milyen tragédiákat okozhat a védőfelszerelés viselésének elmulasztása. A sokkterápia hatásos volt, azóta minden bringázásnál rajtuk a sisak. A többi szülő persze nem folyamodhat ilyen eszközökhöz, így kénytelenek csak következetességükre és a józan észre hagyatkozni. Talán hat a gyerekekre az is, ha látják, hogy a profi bringások sosem tekernek sisak nélkül!
Ugrálni jó?
Az ugrálóvár a gyerekek kedvencei közé tartozik, s bizony igencsak meglepő volt hallani a szakembertől, milyen sok kartörést okoz. Meggyőző példa, hogy gyermeknapon, amikor a Városligetben és a Margitszigeten ingyenes ugrálóvárakkal várják az ünnepelteket, a vasárnapokon ügyeletes Madarászban legalább tíz-tizenkét ugrálóváras sérültet látnak el egyetlen nap alatt. Mindig kartöréssel jönnek a gyerekek, akik vagy kipottyannak az ugrálóvárból, és hatalmas lendülettel a kemény felületre esnek, vagy magán a váron belül olyan ügyetlenül esnek, hogy testük alá kerül a karjuk, s az ízületek túlnyúlása miatt következik be a törés.
Szakértőnk tanácsa: Tanítsuk meg esni!
A küzdősportok nem a verekedésről szólnak. Művelőit többek közt már gyerekkorban megtanítják arra, hogyan essenek. Ez fontosabb, mint gondolnánk! Náluk igen ritka a kartörés. A mozgáskultúra színvonala szorosan összefügg a sérülések súlyosságával.
Zuhanás a cseresznyefáról
Finom édes a gyümölcse, mely a nyár első ajándékai közé tartozik. Magasabb, mint a többi gyümölcsfa, ám ágai sokkal törékenyebbek. Ezért a baleseti sebész csak elvétve találkozik másféle fákról lepottyanó sérültekkel. Bármiféle törés előfordulhat, sajnos még gerinctörés is. A macskával ellentétben a gyerekeknél nem előny, ha talpra esnek, ez ugyanis csigolyasérülésekhez vezet.
Szakértőnk tanácsa: Hagyjuk fára mászni!
A megoldást nem a tiltás jelenti. Figyelmeztessük a gyereket a veszélyekre, tanítsuk meg a biztonságos mászásra. Ha ijesztő magasban látjuk, ne essünk pánikba, ne kezdjünk sikoltozni, hogy “vigyázz, leesel!” Az efféle rémült kiabálás inkább önbeteljesítő jóslatként működik. Helyette nyugodtan, kiegyensúlyozottan magyarázzuk el, hogyan tud a legbiztonságosabban lejutni.
Sebek
Gyerekekkel gyakran előfordul, hogy esnek egy nagyot, és máris véres seb éktelenkedik térdükön, könyökükön. Mielőbb orvoshoz kell fordulni, ha tátongó sebről van szó, 12-16 óra elmúltával ugyanis már nem varrják össze a sebszéleket. Ugyancsak orvosi feladat a nyilvánvalóan szennyezett, mély seb, valamint minden szúrt seb ellátása. Ez utóbbiak azért, mert mély, szűk sérülésekről van szó, így a hosszú tüskéről, szögről, éles kagylóról ideális körülmények közé, jó mélyre kerülnek a kórokozók. Ezek jellegzetesen nyári, mezítlábas sérülések. Az idegen testek eltávolítását is orvosra kell bízni. Ezekben az esetekben gyakori, hogy a gyerek tetanuszt kap.
Szakértőnk tanácsa: Fertőtlenítsük a sebet!
A kisebb sérülések otthoni ellátásakor először is mossuk le bő vízzel a sebet, majd itassunk át alaposan néhány steril gézlapot Betadinnnal (ez vizes, cseppet sem csípős jódoldat), és fertőtlenítsük a sebet. Jódallergiától nem kell tartani. Sokkal gyakoribb, hogy a ragtapaszt nem bírja a bőr: kipirosodik, kipöttyösödik alatta.
Sebhintőpor: igen vagy nem?
Tény, hogy a sebbe szórt hintőpor a sérülésben képződő váladékkal vakolatszerű masszává áll össze. A tátongó sebből az orvosnak az ellátás során ki kell ezt mosnia, s ez a páciens számára nem éppen kellemes érzés. Ha felületi sérülésről van szó, szintén képződik ilyen “vakolat”, ez lezárja a sebet, s a vastag pörk alatt gennygyülem képződhet. Éppen ezért a Madarász sebészetén nem is tartanak sebhintőport.
Horgászhorog
Igazi nyári specialitás: a horog beleáll a gyerek ujjába, de nem szabad kihúzni belőle, mert a horog visszahajló ?szakálla” miatt ezzel kis darab húst is kitépünk a sebből. Az orvos ezzel szemben érzéstelenítőt ad, majd varrótűszerűen továbbnyomja és áthúzza a bőrön a horgot, így lehet a legkisebb sérülést okozva eltávolítani.
Kutyaharapás
A legjellegzetesebb hiba: Nagyinál megsimogatjuk a kutyát, miközben eszik. A városi gyerekek számára általában újdonságot jelent az állatok közelsége, ezért járatlanok a velük való bánásmódban. A kutya okozta legkisebb sérüléssel is orvoshoz kell fordulni, mégpedig a kutya oltási bizonyítványával együtt. Igaz ugyan, hogy az utóbbi években kizárólag macskaharapás okozta veszettség fordult elő embernél (csupán egy-két esetről van szó), az óvatosság azonban kötelező és indokolt is, hiszen halálos veszélyt jelentő betegségről van szó. Mivel a denevér is gyakran fertőződik a veszettség vírusával, semmiképp sem szabad a talált kis denevért a gyerekek kezébe adni, el kell engedni.
Hinta
Az utóbbi években ugyan ritkultak a hintás balesetek – talán a korszerűbb, biztonságosabb játszótereknek köszönhetően -, de azért előfordulnak még. A libikóka például csúszkálásra csábít, s ilyenkor előfordul, hogy a régi, elkopott példányokból jókora szálka fúródik a gyerek popsijába vagy herezacskójába. A körhinta alaposan hátba vág, majd a feltápászkodó gyereket még fejbe is csapja. A hagyományos hinta esetében a kiesés okozta sérülések vezetnek, de az óvatlanul, mozgó hinta elé futó gyereket is jókora ütés érheti.
Szakértőnk tanácsa: Ne hintáztassuk a gyereket olyan helyen, ahol beton vagy aszfalt van a hinta alatt! A kisebbeket olyan hintába ültessük, amelyben van biztonsági lánc vagy más, kiesést akadályozó berendezés.
Szaktanácsadónk: Dr. Kerényi Imre sebész főorvos, Madarász Utcai Gyermekkórház, Budapest
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
