Ön is aggódik óvodás gyermeke táplálkozása miatt?

Óvodás gyermekünk táplálkozása

Sokan elgondolkozunk rajta, mikor óvodába engedjünk csemeténket, milyen irányban változik majd a táplálkozása a közétkeztetés hatására. Nehéz szívvel bízzuk étkezésének felügyeletét a másokra anélkül, hogy megválogathatnánk a tápanyagok mennyiségét és minőségét az étrendjében. Kevesen tudjuk azonban, hogy gyermekeink táplálkozását mi magunk határozzuk meg kisgyermek kortól egészen a kamaszkorig.

Sokak számára ez már közhelyes, de fontos tudni, hogy gyermekünk kialakult vagy kialakulóban lévő ízlésében fontos szerepe van annak, hogy mit lát maga előtt példaként. Ha a szülők egészségesen és változatosan táplálkoznak, és ezt a tudatosságot gyermekünk étrendjébe is sikerül beépítenünk, egy idő után a rendszerességből megszokás, a megszokásból pedig igény lesz.

Szeretem – nem szeretem

Kavarom keverem

Fazekam a tűzhelyen

Fazékban a levesem

Hogyha megfőtt, megeszem.

Keverem- kavarom

Ott hűl már az asztalon

Tányéromra kirakom

Éhes már a pocakom.Az óvodás korosztálynál például sokat javíthat későbbi tápanyag megítélésükön, ha tágítjuk a tapasztalataikat. Minél több, főleg zöldséges és gyümölcsös, különböző állagú, illatú, ízű ételt ismer, annál jobban hajlik majd a későbbiek során is a fogyasztásukra. Javíthatja a kicsik ételekhez való hozzáállását az is, ha bevonjuk őket egyszerűbb ételek, például saláták elkészítésébe. Hagyjuk, hadd tépkedje ő össze a saláta leveleit, hadd forgassa meg az összetevőket. A segítségért járó dicsérő szavak pedig csak megerősítik a sikerélményt, és ismétlésre, egyre nagyobb önállóságra ösztönzik a csöppséget.

Süssünk, süssünk valamit

Süssünk, süssünk valamit,

Azt is megmondom, hogy mit.

Lisztből legyen, kerekes,

Töltelékes, jó édes.

Sodorva, tekerve, túróval bélelve,

Csigabiga rétes, kerekes és édes.Tágítja ismereteit az is, ha magunkkal visszük a piacra, ahol egy helyen tudjuk neki megtanítani, mi a különbség a zöldségek között, melyik milyen színű, milyen állagú. Igyekezzünk az apróság minél többféle érzékszervét (látás, szaglás, tapintás, hallás) is bevonni a megismerés folyamatába. Az étkezéshez, élelmiszerekhez kapcsolódó rigmusokkal, versikékkel, dalokkal, mesékkel kísért tevékenységek a kicsik számára élménnyé teszik az ételkészítést, annak előkészületeit és utómunkálatait.

Étkezések

Az óvodába almát, körtét, szőlőt, narancsot, mandarint, banánt, kivit, szilvát, cseresznyét, uborkát, zsenge karalábét és sárgarépát, diót, mogyorót érdemes bevinni mindennap – a szülők egymás között felosztják az alkalmakat.A kellemes légkörben, együtt elkészített és elfogyasztott étel az étkezéshez való jó viszony alapja. A reggeli már ebben a korban is a napnak elmaradhatatlanul fontos étkezése. Jó, ha rendszeresen, nyugodt körülmények között együtt reggelizik a család.

Érdemes beiktatni a rendszeres gyümölcsfogyasztást az óvodai étrendbe. Ahol erre nincs lehetőség, ott az óvónők a szülőkkel együtt megszervezhetik, hogy naponta más család gondoskodjék a csoport gyümölcsellátásáról.

Ha aggódik gyermeke testsúlya miatt, semmiképpen ne próbálja a felnőtt korban használatos testtömeg-index (BMI) alapján ellenőrizni a gyerekek testtömegét! Ennek megállapításához mindenképpen kérje ki táplálkozási szakember (dietetikus) véleményét!

Jó tanácsok

Gondoskodjunk gyermekünk kellő mennyiségű folyadék- (elsősorban víz-, ásványvíz-) fogyasztásáról. (Szerepelhetnek az étrendben gyümölcs- és zöldséglevek, alkalomszerűen cukrozott üdítő, szörp is, de ne ezek alkossák a napi folyadékfelvétel alapját.)
Naponta rendszeresen, lehetőleg azonos időben legyenek az étkezések (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora).
Minden fő étkezés – azaz a reggeli, ebéd, vacsora – tartalmazzon a növényi mellett állati eredetű fehérjét is (pl. reggelire a tea, margarinos kifli és paprika mellé legyen felvágott vagy sajt is).
Mindennap legyen levest is tartalmazó meleg ebéd.
Kisétkezésre általában gyümölcs ajánlott, de időnként túróval, olajos magvakkal, gyümölccsel készített tésztaféle is beiktatható.
Rendszeresen kerüljön teljes kiőrlésű pékáru (rozskenyér, magos zsemle) és egyéb gabonaféle (gabonapehely, puffasztott gabonaszelet) az asztalra.
Naponta többször fogyasszon friss gyümölcsöt, zöldségfélét a gyermek.
Naponta szerepeljen az étrendben valamilyen tejtermék (sajt, túró, kefir, joghurt).
A baromfi és a vörös húsok (sertéshús, marhahús) fele-fele arányban megtalálhatók legyenek az étrendben.
Hal (szálka nélkül) minden héten egyszer kapjon helyet a menüben.
Az ételek elkészítéshez használjunk friss, vagy szárított zöld fűszernövényeket. Kerüljük a túlzott sózást, és a sóban bővelkedő ételféleségek fogyasztását, valamint a csípős fűszerek alkalmazását.
Az alkohol, valamint az alkoholtartalmú ételek fogyasztása gyermekkorban tilos!