A felnőttkori ADHD egyre nagyobb figyelmet kap, noha csak a 2000-es évek elején vált elfogadottá Európában a létezése. Az ADHD-t gyermekkori idegfejlődési zavar okozza, de sok esetben felnőttkorban is megmarad. Nemrégiben új irányelveket fogalmaztak meg a felnőttkori ADHD diagnózisával és kezelésével kapcsolatban – idézi dr. Bitter Istvánt, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi tanárát a medicalonline.hu.
Horizont 2020 (H2020) néven az unió támogatásával több projekt is indult amelyek azt próbálják feltérképezni, hogyan alakul ki a betegség, milyen kezelési lehetőségek vannak, de nem csak az ADHD-ra irányulnak a kutatások, hanem mentális betegségek kísérő tüneteiként jelentkező tulajdonságokat is, mint pl. az impulzivitás.
A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján 2019-től olyan, jelenleg is forgalomban lévő táplálékkiegészítők hatásait kutatják majd, amelyek feltételezhetően hatással vannak a mentális állapotra is – számolt be Bitter István. Az új kutatási eredmények alapján ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy a táplálkozás és a bélflóra befolyásolja az agyműködést. Ez pedig jelentős változásokat hozhat a mentális betegségek kezelésében.
A klinika kutatásai a genetikai hátteret és az agyműködést is vizsgálják. A betegség átfogó klinikai képét is kutatják, azaz, hogy milyen tényezők járulnak hozzá a kialakulásához.
Kapcsolódó cikkeink:
- Ez a különbség az ADHD és az ADD között
- ADHD tünetei és kezelése gyerekeknél
- Kevesebbet és rosszabbul alszanak az ADHD-s gyerekek
Forrás: MedicalOnline
Kapcsolódó cikkek
