Talán fölöslegesen lefutott körnek tűnhet egy nehéz élethelyzetben lévő gyereket, anyát orvoshoz küldözgetni, miközben üvölt a dologról, hogy a problémának pszichés gyökere lehet. De vigyázzunk, léteznek csapdák.
Újra bepisil
Gabi azzal keres fel, hogy négyéves kisfia időnként bepisil, az éjszakai ágytisztaság is már szép emlék. A család válás miatt költözik, a légkör nem túl rózsás, bár a szülők próbálnak szépen válni. Az anya kérése, hogy találjunk valamilyen jó módszert a szobatisztaság visszaállításához, vagy ha így nem megy, keressünk a kisfiúnak pszichoterapeutát.
Bár minden jel arra utal, hogy a válás és a költözés viseli meg a kisfiút, elsősorban azt javaslom, hogy nézze meg orvos, küldjenek vizeletmintát tenyésztésre és kérjenek szakorvosi vizsgálatot. Kiderült, hogy Petinek krónikus húgyúti fertőzése van, emiatt tartja nehezen a vizeletét. A célzott antibiotikumkúra után megszűnt a probléma.
Rossz anya vagyok!
Erika kisfia hathetes volt, amikor megkerestek. A baba éjjel-nappal üvöltött, csak szopizás közben volt nyugodt. Erika saját magának keresett segítséget, úgy érezte, alkalmatlan az anyaságra, biztos ezért sír ennyit a baba. Már az is megfordult a fejében, hogy egyszerűen kidobja az ablakon, vagy otthon hagyja, és ő elmenekül, esetleg örökbe adja. Beni valóban folyton sírt, vagy nyűglődött, a látogatás alatt is alig tudtunk beszélgetni. Kérdésemre Erika elmondta, hogy a baba széklete híg, a popsija piros, és a kezén, lábán piros, száraz bőrfelületek vannak. Javasoltam, hogy tartson tíznapos teljesen tejmentes diétát, és közben figyelje, hogy javul-e a baba állapota. Ha ez nem hoz megkönnyebbülést, keressen fel gyermek gasztroenterológust. Ez a diéta sikertelensége miatt meg is történt. Az orvos további ételféleségeket tett tiltólistára: a tej mellett a tojást és az olajos magvakat is elhagyta Erika. Benit mintha kicserélték volna. Az állandó sírás és a bőrtünetek megszűntek. Erika már nem akarta kidobni az ablakon. Végre lehetővé vált, hogy éjjel többet aludjon, az éjszakai szoptatás csak szoptatás volt, nem kellett órákig sétálgatnia a síró kisfiúval. És nem volt szüksége pszichológusra sem.
Szelektív hallás?
Rozi ötéves. A szülei és az óvónők egyik napról a másikra azt tapasztalták, hogy nem figyel, ha szólnak neki, a kéréseket elengedi a füle mellett, és csak akkor reagál, ha rákiabálnak. Mivel a kislánynak voltak dacos időszakai, ezt az “alkalmi süketséget” is dacnak tartották. Rozinak pár hónapja született kistestvére, ezért lenne is oka dacosságra.
Bár a feltételezés megalapozottnak tűnt, javasoltam, hogy a pszichés okok felgöngyölítését megelőzően vigyék el a kislányt fül-orr-gégész szakorvoshoz. Kiderült, hogy Rozinak kétoldali középfülgyulladása van, melynek egyetlen látványos tünete a halláscsökkenés volt.
A szakorvosi vizsgálat és az orvos által irányított terápia mind a három esetben gyors javulást és megnyugvást hozott. Egyik esetben sem járt volna jól a család, ha pszichés problémaként kezeljük tovább a helyzetet. Természetesen lehet a megbetegedések hátterében pszichés ok, amellyel lehet, sőt tanácsos foglalkozni. De nem a szakszerű diagnózis és a szakorvosi kezelés helyett.