És bár ez a magatartás teljesen ösztönös, a szakértő szerint hosszú távon fontos, hogy a gyerekek hozzászokjanak a vereséghez is.
Teljesen természetes, ha a szülő meg szeretné óvni a gyerekét a rossz dolgoktól, a csalódástól, ha örömet szeretne okozni neki, vagy esetleg növelni az önbizalmát. Egy bizonyos kor után azonban igenis fontos, hogy a kicsik megtanulják feldolgozni a vereséget is.
Fontosak a sikerélmények
Gyerekkorban nagyon fontos szerepe van a játéknak, ami a gyerekek számára a fejlődés alapvető tényezője. Az önfeledt szabad játék segít oldani a gyerkőcökben lévő szorongást és stresszt, de ugyanígy nagy segítség a szociális készségek elsajátításában és megértésében, nem utolsó sorban pedig fejleszti a gondolkodást és alkalmazkodóképességet is. Játszani tehát jó, a gyerekeknek pedig külön öröm, ha a családdal, a szülőkkel együtt játszhatnak. A nagy közös társasájátékozások során azonban sok szülőben felmerül a kérdés: hagyják-e nyerni a gyereküket, vagy játszanak inkább szabályosan, és az nyerjen a végén, aki valóban megérdemli?
Bojti Andrea gyermekpszichológus szerint a kérdésre a válasz alapvetően életkor függő. Mint mondja, a 2-3 éves gyerekek még nagyon egocentrikusan gondolkoznak, nehezen tudják elfogadni a vereséget, ezért ebben az életkorban a szakértő szerint nyugodtan lehet nyerni hagyni a kicsiket és közben apránként megtanítani nekik, hogy a vereséggel sem történik semmi tragédia.
“Sokan felkapják a fejüket, és azt mondják erre, hogy ők nem fogják becsapni a gyereküket, nem fognak hazudni nekik. De ha egy két és fél éves gyerek még kiborul azért, mert nem úgy alakult a játék, ahogy ő szerette volna, akkor teljesen felesleges őt a szabályszerűséggel frusztrálni.” Bojti Andrea szerint, ha a szülő nyerni hagyja ebben az életkorban a gyereket az valójában nem becsapás – egyszerűen így tudja megadni a kicsinek azt a sikerélményt, ami motiválja majd őt az újabb játékra. “Hiszen, ha az adott játék még fejleszti is a gyerkőcöt, akkor örülni kell, ha minél többet szeretne vele játszani” – teszi hozzá.
- Kapcsolódó: Így tanítsuk meg gyermekünket veszíteni
Figyelni kell a reakcióját
A szakértő azt mondja, hogy természetesen már ebben az életkorban is ki lehet próbálni, hogy mi történik akkor, ha a szülő nem hagyja magát és a kicsi végül vereséget szenved. Ilyenkor Bojti Andrea szerint érdemes megfigyelni, hogyan reagál a vereségre a kicsi. “Legyünk rugalmasak, néha nyerjünk néha veszítsünk és figyeljük közben a reakcióit. Ahogy haladunk az időben a gyerek egyre jobban megérti majd mások perspektíváját, és akkor jobban megérti majd azt is, hogy van, amikor veszít, van, amikor nyer. Minél idősesebb annál inkább átlátja a játékokat, és megérti a szabályait is. De egy háromévesnél teljesen normális még a hiszti és a kiakadás.” Mindehhez Bojti Andrea még azt is hozzáteszi, hogy természetesen már ebben a korban is el lehet kezdeni beszélgetni vele és tanítgatni a kudarcok feldolgozására. De a szakember szerint az is nagyon fontos, hogy a szülők jó példát mutassanak a gyereknek, hogy azt lássa a kicsi, hogy anya és apa is méltón tudja viselni a vereséget. Ahogy Bojti Andrea is mondja, “mindig úgy viselkedjünk a gyerek előtt, ahogy azt mi is elvárnánk tőle.”
Veszíteni tudni kell
Bojti Andrea szerint nagyjából az óvodás kor az, amikor már egyre fontosabb lesz, hogy a gyerekek megtanuljanak veszíteni. Ahogy a kicsi közösségbe kerül,szépen lassan ugyan megtanulja majd, hogy miként kezelje a különböző helyzetet, és hogyan oldja meg a konfliktusokat, ám ahhoz, hogy ezeket jól tudja lereagálni és feldolgozni, a szülő segítségére lesz szükség. “Egy pedagógusnak már nem lesz ideje mindegyik gyerekre figyelni, mindegyikük érdekeit nézni. Ha nagyon rászoktatjuk arra, hogy otthon mindig nyer, akkor az óvodában sok kellemetlenség fogja érni. Megeshet, hogy ott már nem lesz olyan toleráns a közösség, hogy jobban megszabályozzák azt, ha valaki csal, és ha a gyerek folyton kiborul, akkor akár ki is közösíthetik a játékból a többiek.”
Néhány tipp: hogyan taníthatod meg a gyereket elfogadni a vereséget?
– Beszéljétek meg, ki mit érzett egy-egy játék közben győzelem esetén és akkor is, ha alul maradtatok.
– Azt is “kielemezhetitek”, hogy vajon az aktuális győztes miért nyert és a vesztes miért veszített.
– Fontos, hogy a kicsi lássa, hogy a szülők szerencséje is forgandó, hogy ők sem tudnak mindig nyerni.
– Dicsérd meg, ha szépen küzdött – akár nyert, akár vesztett.
Kapcsolódó cikkek
