Ránézésre nem nagy probléma, főleg, ha a féltestvérek picik, hiszen szinte tudatában sincsenek, hogy mindez lehetne másképp. Számukra a család így család, és kész. Ám a mélyben mégis létezik egy kikezdhetetlen kötelék, amely a vér szerinti rokonokat összeköti, hiánya az újonnan érkezettet, ha alig érezhetően is, de kirekeszti. A mozaikcsaládban ráadásul szinte mindenkinek más a helyzete.
Különleges lehet a kapcsolat a féltestvérek között
Az apa első házasságából született gyereket például csak egy szál köti a családhoz, ráadásul többnyire nincs is jelen, az új családban nincs otthon a szó legmélyebb értelmében. Az új pár közös gyerekét viszont mindenkihez rokoni szálak fűzik, így a családban teljesen otthon érzi magát. Ezeket a tényeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül még akkor sem, ha a körülményeket a lehető legjobban alakítjuk, tabuk nélkül, kiegyensúlyozottan éljük meg a mozaikcsalád mindennapjait.
Az én gyerekem meg a tiéd
Mit gondoltál, amikor az oviban a szomszédék Vivikéje üvöltve követelte a csokiját, ahelyett, hogy szépen öltözött volna? Azt, hogy idegesítő, neveletlen kölyök, ugye? És mit gondolnál, ha ugyanezt a saját gyereked csinálná? Biztosan rossz napja van, és leesett a vércukra, érthető, hogy így kiborult…
Hát ezzel mindannyian így vagyunk. A saját vérünktől olyasmit is elfogadunk, amit más gyerek esetében tűrhetetlennek tartunk. Sajnos ezek a reflexek előjöhetnek akkor is, ha a párod gyerekével kerülsz konfliktusba, és a párod is éppen így érezhet a te gyerekeddel kapcsolatban. Ha megszületik a féltestvér, a közös gyerek, ez tovább árnyalhatja a helyzetet, hiszen a kicsire édesként figyeltek, a nagy és a “mostohaszülő” között viszont megmarad a távolság, ha csak az ösztöneinkre hallgatunk.
Tudatos, átgondolt döntésekre, viselkedésre van szükség a családi béke fönntartásához. Sokaknál ez szinte magától működik. Másoknál döcögősebben megy. Ez esetben türelem és idő szükséges ahhoz, hogy ne váljon a család nyíltan vagy a lelkekben csatatérré.
Nem mostoha: egyszerűen gyerek!
Az együtt élő kisgyerekek maguktól nem tesznek különbséget “fél” és “egész” testvéreik között. Ha a szülők a család adott felállását tartják természetesnek, összeszokott mindenki, és egyensúlyt tartanak a gyerekek jogai és kötelességei között, a kicsik vezetéknévtől függetlenül alakíthatnak ki egymással testvérviszonyt. Ebben ugyanúgy benne van némi veszekedés, súrlódás, árulkodás vagy éppen együttműködés, szövetkezés, mint a “rendes” testvérek esetében.
Nagyon fontos, hogy a felnőttek megpróbáljanak elvonatkoztatni a “kinek a gyereke” kérdéstől. Nehéz lehet ugyanis a viszályok kezelése, ha a szülő a sajátját szíve szerint védené, a párjáét viszont az esze szerint, hiszen nem akar gonosz mostoha lenni. Akkor sem könnyű a helyzet, ha a gyerekek közül az egyik nyugodt természetű, simulékony vagy csendes, míg a másik nyüzsgős, tartózkodó vagy nehezen kezelhető.
Nem érdemes fölhánytorgatni, hogy “az én nevelésem”, “az ő nevelése”. Ha hozott anyagból dolgozunk, nekünk kell kihozni belőle a lehető legjobbat. Türelemmel, kreatívan.
Mire figyelj?
Ez az ő élete
Amikor a pici megszületik, de bármikor, ha előkerül a téma, beszélgess a naggyal is az ő babakoráról. Lehet, hogy nehéz, hiszen fel kell idézned a kudarcba fulladt előző kapcsolatod emlékeit. De a gyereknek szüksége van ezekre a történetekre, ismernie kell a múltját.
Rend a lelke
Tisztázzátok az apás időpontokat, legyen helye a hozzátok látogató féltestvéreknek, hogy kiszámítható legyen az élet a pici számára is.
Elvek
Egyeztessétek a nevelési elvek fő csapásait, hiszen lehet, hogy ami természetes, magától értetődő volt az előző szülőtárssal, az most idegen, újszerű, bántó.
Felnőttek a féltestvérekről
Van egy féltesóm. Tíz voltam, mikor született. Húgomnak tekintettem mindenhogyan, csak nálunk a szülők később elég nagy különbséget tettek köztünk. Erre érdemes vigyázni. Bár én ott sem a húgomra haragudtam, hanem a szülőkre.
Az én nagyobb fiam alig várta a féltesót, aki az apjáéknál született. Most is imádja, egy rossz szava nincs rá. Talán ha nincs sulykolva, hogy “mostoha” meg “fél”, akkor természetesen éli meg, és fel sem merül benne, hogy különbséget tegyen.
Az édestestvéreim között nem egy van, akivel kifejezetten feszült a viszonyunk, ha nem muszáj, nem töltünk sok időt egy légtérben, míg a féltestvéreimmel nagyon jó testvérek vagyunk.
Imádom az öcsémet, vártam, hogy megszülessen, pelenkáztam, bicajoztunk nagyokat, aztán izgultam az egyetemi felvételije idején, most épp nagyon büszke vagyok rá. Nem ugyanaz az anyukánk. Na és?
Nem tapasztalok féltestvérséghez kötődő problémát, a gyerekek nagyon toleránsak tudnak lenni. Az édesek jobban ölik egymást, de mivel kisebb a korkülönbség, ők az igazi riválisok. Féltestvérek között néha nagyobb az egységfront.
Rendeld meg most, ha érdekel a testvértéma! Adele Faber, Elaine Mazlish: Testvérek féltékenység nélkül: Gyakorlati tanácsok testvérek neveléséhez
Kapcsolódó cikkeink testvérek témában:
- Minden, amit tudnod kell a testvérek neveléséről
- Fél-testvérek
- Testvérek: így neveld a legnagyobbat!
Forrás: Kismama magazin