Mi is az a vadkemping? Sátorállítás, bivakolás (szabad ég alatt alvás) vagy (lakó)autós pihenés olyan külterületen a természetben, ahol nincs hivatalos kemping, és a hozzá tartozó infrastruktúra.
A vadkemping Magyarországon legális: ahol a természetben sétálhatunk, ott sátrat is állíthatunk legfeljebb 24 órára, ide értve még az el nem kerített magánerdőket is. Tiltott viszont a kempingezés a fokozottan védett területeken és a barlangokban (kivéve azt a két magyar barlangszállást, amiket direkt erre találtak ki), a természet és az élővilág védelme miatt. Nem táborozhatunk ott sem, ahol fakitermelés vagy vadászat zajlik, érthető okokból.
Jó hír, hogy a vadkempingezés kis hazánkban nemcsak legális, de veszélytelen is: nem élnek nálunk olyan állatok, amelyektől tartanunk kellene, még ha kellemetlenséget azért okozhatnak is (erről később). Persze ha messziről jött medvét jelentenek a megyében, érdemes átgondolni, hová is megyünk…
Óriási előny, hogy csendes, nyugodt helyen pihenhetünk, közelebb vagyunk a természethez, mint valaha, és mindez teljesen ingyen van. Hátránya az alacsonyabb komfortfokozat, de ebből is kovácsolhatunk előnyt: az a gyerek (és akár felnőtt), aki képes úgy kilépni a komfortzónájából, hogy közben még jól is érzi magát, óriási magabiztosságra tesz szert. A vadkemping megadja az érzést: minden akadályt le tudunk győzni, még egy zombiapokalipszist is túlélnénk!
A szükséges felszerelés és pár praktikus hack
Ahhoz persze, hogy a vadkemping kellemes élmény legyen, érdemes jó előre felkészülni, és kisebb lépésekkel kezdeni a projektet. A kempingcuccok száma végtelen és akár százezreket is költhetünk rá, de ha csak az alapokban gondolkozunk, három dolog van, ami nélkülözhetetlen:
- sátor (bár sokan függőágyban vagy hálózsákban alszanak a szabad ég alatt)
- derékalj (így nevezik a túrázók a felfújható matracot, amin pihensz, ez autós családi kirándulásnál bátran lehet akár king size matrac is)
- hálózsák (évszaknak megfelelő kivitelben, de a 3 évszakossal nem lehet mellélőni).
Azok, akik a vadkempinget több órás természetjárással kombinálják, általában hajlandóak többet fizetni azért, hogy ebből a háromból a lehető legkisebb, legkönnyebb verziót vehessék birtokukba. Ha gyerekkel kelsz útra, a kirándulás általában külön lapra tartozik: nem akarjátok órákon át cipelni a felszerelést, ezért célszerű autóval érkezni, a csomagot a kocsiban hagyni, és úgy mászkálni egyet a környéken. Ebben az esetben a holmik súlya és mérete mellékes, akár az egész házat becsomagolhatjátok.
Mi a fentieken túl mindig viszünk magunkkal kis kempingfőzőt, amin egy pár virslit vagy egy tojásrántottát, esetleg a reggeli kávét el tudjuk készíteni. Van nálunk továbbá hűtőtáska és napelemes powerbank is a kütyükhöz, és persze tekintélyes mennyiségű kullancs- és szúnyogriasztó. Ne feledkezz meg a szemeteszsákokról sem, elvégre amit vittél, azt haza kell hoznod, részben hulladék formájában. Fontos, hogy ezek jól záródjanak és ne szivárogjanak.
Hasznos felszerelés a zsebfőző mellett a fejlámpa is, amivel pillanatok alatt mindent megtalálunk a sátorban és a táborhelyen. Mi mindig viszünk magunkkal egy-egy elemmel működő izzósort is, ami filléres tétel, de sártazáskor nem csak roppant hangulatos, hanem elképesztően hasznos is, finoman bevilágítja az egész belső teret. Csodaszer a nedves törlőkendő is, amit viszont külön, jelölt szemeteszsákba csomagoljunk használat után, mert nehezen és lassan bomlik sajnos a természetben. Mindig viszek elsősegélycsomagot is a bibiknek, sebeknek, a kullancs kiszedéséhez, a csípések kezeléséhez, illetve néhány alapgyógyszert.
Fő a fokozatosság… és a jól kiválasztott helyszín
Ha mindez megvan, érdemes a fokozatosság elvét követni a gyerekek szoktatásánál. Először a kertben – ha saját nincs, egy barátnál – teszteljük a sátrat, majd menjünk el egy hivatalos kempingbe. Itt nagyjából látszik, mi az, amire szükségünk van a felsoroltakon kívül, illetve amink van, az valóban kényelmes-e a számunkra. Nincs rosszabb annál, mint nyűgös, fáradt gyerekkel az új sátor felállításával bíbelődni a semmi közepén, majd rájönni arra, hogy a matrac túl lapos és szúr… Ha azonban minden cuccunkat teszteltük már nyugodt körülmények között, nem érhet minket nagy meglepetés. Persze még ekkor is érdemes egy lakóhelyhez közeli helyszínt választani elsőre, ahonnan bármikor pillanatok alatt hazaérhetünk.
A szerző felvételei
A táborhely kiválasztásakor ügyeljünk arra, hogy ne forgalmas turistahely legyen, ahol megzavarhatnak minket. Világosban érkezzünk felmérni a terepet, de csak szürkületkor állítsunk sátrat! Ne üssünk tábort közvetlenül tó mellé, mert sok lesz a szúnyog, és a gyerek éjjel beleeshet a vízbe egy óvatlan pillanatban – húzódjunk kicsit távolabb. Kerüljük a dagonyázóhelyeket (világosban látszik a sok túrás), a korhadt fákat, amik ránk eshetnek. Semmiképp ne a mező közepén sátorozzunk, ahol éjjel önfeledten futkosó őzikék és szarvasok zavarhatják meg a nyugalmunkat (vagy mi az övéket).
A komfortzónán túl…
Vadkempingezni azért megyünk, hogy közelebb legyünk az érintetlen, vad, buja természethez. Ennek ellenére tegye a szívére a kezét az, akinek elfér akár egy zabszem is hátsójában, amikor a fácánkakas – vagy akár egy aprócska menyét – zörögni kezd a bokorban az éjszaka közepén, netán a bagoly tőlünk fél méterre mordul fel a fán… és azt tudtátok, hogy a muflon úgy tud bégetni, mintha egy ember kiabálna? Nézzünk szembe a ténnyel: a természet éjjeli hangjai iszonyúan ijesztőek lehetnek még a rutinos sátrazók számára is. Bevallom, én az első néhány alkalommal egy percet sem aludtam, de aztán megtanultam, hogy ez is az élmény része.
Van is ezzel kapcsolatban egy jó hírem, amit nálam rutinosabb vadkempinesek mondanak: addig jó, amíg halljuk a természet hangjait. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nincs ember a közelben. A vadonban ugyanis nincs igazán veszélyes állat, az emberek viszont okozhatnak gondot. Nem véletlenül örök tanács, hogy a táborhelyet szürkület után, amikor nincs mozgás a közelben, a népszerű turistautaktól kicsit távolabb érdemes felállítani. Bárhol is táborozunk, estére minden élelmiszert csomagoljunk el, vagy tegyük elérhetetlen helyre, az értékeket – már ha viszünk ilyet – pedig zárjuk el.
Az esti tábortűz a vadkemping izgalmas, meghitt része – tűzgyűjtási tilalom idején (amiről érdemes előre tájékozódni) azonban ott a pocket rocket, azaz a zsebben is elférő kempingfőző. Ha erre sincs energiánk, jöhetnek az előre csomagolt szendvicsek a hűtőtáskából, legrosszabb esetben pedig az energiaszeletek.
Kicsit más: gyerekkel mindig 2.0 az élmény
Összegezzük és tartsuk észben, miben különbözik a kisgyerekes vadkemping a szóló túráktól:
- fokozatosan vezessük be a gyereket a szubkultúrába, ne egyből mély vízbe dobjuk
- ne gyalogoljunk a csomagokkal sokat, az a gyereknek extrán frusztráló lesz (“anyaaaaaa, mikor érünk már oda?!” 5 percenként)
- fárasszuk ki őket, hogy aludjanak, és ne az erdő hangjai vigyék el a figyelmüket
- legyen nálunk néhány tárgy, ami számukra a kényelmet jelenti (a kedvenc alvótárs, a puha takaró, a kedvelt kártyajáték, a nr1 csoki…)
- mindig tanítsuk őket az alapokra életkoruknak megfelelő módon: a helyes tűzgyújtás és tűzoltás technikájára, a szeméttárolásra és szelekcióra, a sátorállításra, az élővilág tiszteletére – ezek a vadkemping igazi, nagy leckéi, amiért érdemes kimenni a természetbe
Ne feledd, ha gyerekkel kirándulunk, sátrazunk, a legfontosabb az, hogy mi, felnőttek is képesek legyünk megőrizni a nyugalmunkat. Ha mi nem esünk kétségbe egy nagyobb bogártól vagy póktól, és nem visítunk fel, ha vijjog egy bagoly a fán, akkor jó eséllyel a gyerek is természetes jelenségként fogja kezelni ezeket. És talpraesett, vagány, természetszerető ember válik belőle.
Kapcsolódó cikkek
