A csípőficamot könnyű elképzelni, ha látott már valaki pucér játék babát. Az emberi test persze bonyolultabb alkotás: a combcsont gömbölyű vége jó esetben tökéletesen illeszkedik a csípőcsontba. Ez a gömbölyűség az oka annak, hogy képes mozogni fel-le, jobbra és balra. A kisbaba lába nem “esik ki”, csak éppen a combcsont feje kimozdulhat a csípőízületen elhelyezkedő úgynevezett ízületi vápából. Ez egy olyan lyuk, ahová ideális esetben tökéletesen illeszkedik a combcsont.Minden néhány ezredik kisbaba azonban rendellenes vápával érkezik a világra, és ha ez túl lapos, a combcsont feje kicsúszhat az üregből, így alakul ki a ficam. A születés előtti időszakban nem pontosan illeszkedő csípőnél az ízület összetevőinek fejlődése lelassul. A kezeletlen esetekben csak későn derül ki a valódi probléma, mégpedig akkor, amikor a kisgyerek járni kezd és terheli a lábát. Ekkor már csak műtéttel lehet segíteni.
A ficam megelőzése sokkal egyszerűbb és teljesen fájdalommentes! Ha sikerül a csecsemő combjait szélesen széttárt helyzetben tartani úgy, hogy a combcsont feje a vápában ideális helyzetet foglaljon el, a két szerv egyformán és egyszerre fog növekedni, és ennek során a formájuk alkalmazkodik egymáshoz.
Hogyan derül ki?
Ameddig a gyerek nem áll lábra, a baj laikusok számára szinte észrevehetetlen. Ezért végeznek szűrővizsgálatokat. Az Ortopéd és a Gyermekgyógyász Szakkollégium álláspontja szerint jó lenne, ha minden gyereket láthatna ortopéd szakorvos három- és hathetes kora között. Vannak kórházak, városok, ahol elegendő ortopéd szakorvos van, ezért mindenkinél végeznek kézi és ultrahangos vizsgálatot is, de nem ez az általános. A csípőszűrés hivatalosan a gyerekorvosok kezében van, méghozzá három alkalommal. Először még a kórházban kerül rá sor, ezt általában az újszülöttgyógyász végzi. A kórházból hazatérve a háziorvos is megvizsgálja a gyerek csípőjét, majd újra megnézi a négy hónapos kontrollon. Ez biztosítja, hogy időben megkezdhesse a kezelést az ortopéd szakorvos.
Ha a családban előfordultak korábban hasonló betegségek (csípőficam, dongaláb), a magasabb rizikófaktor miatt ortopédiai vizsgálatot kell végezni. Ugyanígy akkor is, ha a magzat ikerterhességből született, vagy végig farfekvéses volt, mert ilyenkor a kisebb mozgástér miatt nem tud annyit mozogni. Ezek a gyerekek 2-3-4 hetes korukban beutalót kapnak az ortopéd szakorvoshoz, aki a látottak alapján eldönti, kell-e ultrahangot is végezni, és milyen kezelésre lesz szükség.
- Kapcsolódó: Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok
A szülők szerepe a szűrésben nagyon kicsi, mert a csípő rendellenességeinek felismeréséhez gyakorlott, biztos szem kell. Árulkodó lehet, ha nagyon féloldalas a baba, az egyik oldala feszesebb, mint a másik, ha nem egyforma hosszú a két lába, vagy másképp ráncolódik a popsiján, az oldalán vagy a lábán a bőr, és eltérő ritmusban sorakoznak a hurkácskák. De ezeket a tapasztalt gyerekorvos azonnal észreveszi, és beutalót ír. Ortopéd rendelés ugyanis csak ennek birtokában látogatható.
A kezelés módszerei
Annál nagyobb a szülők felelőssége és kitartása a kezelés során. A kezeletlen csípőficam ugyanis súlyos mozgáskorlátozottságot okozhat. Kezdetben jön a kacsázó, sántító járás, amely egyre fájdalmasabb lesz az ízületek folyamatos kopása miatt. De ez szerencsére mind ritkább. Az időben felismert és helyesen kezelt elváltozás ugyanis néhány hónap alatt teljesen meggyógyulhat. Mivel sokféle szintje van a rendellenességnek, a kezelés is sokféle. Az egyszerű tornáztatástól, amikor a baba térdeit pelenkázás közben a szülők kicsit oldalra és lefelé nyomják, a rugibugyin át egészen a speciális Pavlik-kengyelig, amely állandó hajlított helyzetben tartja a gyerek csípőjét. Ez a szerkezet csak a láb kinyújtását nem engedi meg, minden mást igen.
Tény, hogy a legtöbb kisbabát zavarja a mozgáskorlátozás, ezért természetes, hogy szeretnék azt megszüntetni. Az első napokra ezért erős szívvel kell készülni, mert nyűgös, sírós órák jönnek. A lábak feszítése nem fájdalmas, de kicsit valóban kellemetlen lehet, ami ellen joggal tiltakozik a baba. Ráadásul a szoptatás is nehezebb egy ilyen széttárt lábú kicsivel, bár ez nem ok az anyatejes táplálás abbahagyására, csak pozíciót kell változtatni. Hónaljtartásban ugyanis már nem zavaró a kengyel.
- Kapcsolódó: Csípőficam tünetei és kezelése a babáknál
Bármennyire fájdalmas is hallani a gyerek keserves tiltakozását, sajnos ez az az eset, amikor az ő érdekében nem szabad megalkudni, és muszáj keményen betartani az orvosi utasításokat. A kezelés ugyanis csak bizonyos életkorban működik. Általában négy hónapos korig megtörténik a helyreillesztés, és minél hamarabb kezdik el, annál gyorsabban lesz vége. Nagyon ritkán kell tovább is viselni a kengyelt, de amikor a baba már felül, nem hordhatja tovább.
A szülők zöme megérti, miért van erre szükség és mit kockáztat, de sajnos mindig akad olyan is, aki úgy érzi, képtelen végigcsinálni. Volt olyan, aki pár nap kínlódás után közölte az ortopéd orvossal, hogy ez a módszer túl durva, ezért inkább természetgyógyászhoz vitte a gyereket, aki rendszeresen tornáztatta. Hiba volt. A folyamatos mozgatással sikerült teljesen lecsiszolni a combcsontot. A gyereket emiatt később operálni kellett, és több fájdalmas műtét, lassú lábadozás és sok-sok könny lett az ára a szülői lágyszívűségnek.
Ha a baba megfelelően helyezkedik el a
hordozókendőben, nagyterpeszben tartja a lábát.
Ez a pozíció újszülött kortól jó hatással van
a csípőízület fejlődésére.
Anya csípője tökéletes!
– Éppen olyan az íve ugyanis, ahogyan az a gyerek csípőjének a legegészségesebb. Ha tehát csípőjére ülteti a fejét már tartani tudó kicsit, és fél kézzel tartja, akkor mindent megtesz azért, hogy a baba csípője egészségesen fejlődjön. A hordozókendővel csípőn is lehet hordozni a kisbabát, így könnyebb tartani!
– Érdemes kerülni a szűk pólyát, ruhát, mindent, ami összezárja a csípőt és akadályozza annak szabad mozgását.
– Aki a babahordozás, vagyis a hordozókendő híve, jól teszi, ha sokat hordozza így a gyereket. Ilyenkor ugyanis terpesztett és felhúzott tartásban van a két lábacska, ez pedig kifejezetten jó a csípőnek.
– Az úgynevezett terpeszpelenkázás is segíthet: ilyenkor az eldobható pelenka fölött a baba lába közé rakunk egy hosszában négyrét hajtott textilpelenkát, és ezt rögzítjük egy megkötős pelenkafóliával vagy bugyival.
Szakértő: Dr. Marschalkó Péter, a Heim Pál Gyermekkórház Ortopéd Osztályának vezető főorvosa
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
