A magyar lakosság kétharmada úgy látja, hogy a gyermek pénzügyi nevelése főként a szülők felelőssége, és tisztában vannak a korai pénzügyi nevelés jelentőségével is – írja a hellovidek.hu. A lap az NRC piackutató cég reprezentatív felmérését idézi, amiből az derült ki, hogy a 10-14 éves gyereket nevelő szülők 86 százaléka jellemzően heti rendszerességgel ad zsebpénzt. A zsebpénzt a napi apróbb kiadások fedezésére szánják a szülők: 52 százalékuk az iskolai büfében való vásárlásra, 48 százalékuk szórakozásra, mozira, míg 43 százalékuk a hobbihoz és sportoláshoz szükséges kisebb dolgok megvásárlására ad egy bizonyos összeget.
Mikortól van értelme a zsebpénznek?
Amíg a gyerek nem tudja az alapműveletek, nem tud számolni, addig nincs értelme pénzt adni neki, tehát iskoláskor előtt nem nagyon merül fel a zsebpénz kérdése. A szülők általában 10-12 éves kortól adnak heti rendszerességgel zsebpénzt és sokan (77 százalék) éppen azért adják, hogy a gyerek megtanulja kezelni a pénzt – írja a hellovidek.
A zsebpénznél fontos, hogy rendszeres időközönként, mondjuk hetente egyszer vagy havonta történjen az adása, az összeg is jó, ha mindig ugyanannyi.
Zsebpénz? Költőpénz?
Nagy kérdés, hogy mire adjuk a zsebpénzt. Sokféle szokás lehet: azért adjuk, hogy legyen pénze, amivel teljes egészében ő gazdálkodik és hagyjuk szabadon dönteni. Azok a szülők, akik nem szeretnének korlátokat szabni ezen a téren, úgy vélik, hogy ennek a pénznek a lényege épp az, hogy a gyermek szabadon rendelkezhet vele, és akkor nyúl hozzá, amikor szüksége van rá, arra költi, amire csak szeretné, vagy épp nem költi el, hanem gyűjtöget. Vekerdy Tamás Jól szeretni – Tudod-e, hogy milyen a gyereked? című könyvében szintén emellett érvel: a zsebpénz elköltése a gyermek önállóságához, szabadságához tartozik, amit tiszteletben kell tartania a szülőknek.
Mások inkább terelgetik a gyereket: arra ösztönözhetik, hogy a pénz a felét mindig tegye el és gyűjtsön valami nagyobb dologra, a másik felével pedig szabadon gazdálkodhat. Ugyanakkor ha agyonszabályozzuk a zsebpénz kérdést, akkor félő, hogy éppen az önálló pénzügyi tudatosságért nem teszünk semmit.
Sokan költőpénznek szánják a zsebpénzt: például ott, ahol van iskolai büfé, abból gazdálkodhat. A költőpénz és a zsebpénz nem ugyanaz: a gyerek alapvető szükségleteit a szülők fedezik, így ha a fenti példánál maradva az iskolai büfére adunk pénzt, attól még nem adtunk ténylegesen zsebpénzt a gyereknek. Valójában akkor sem, ha szándékosan többet adunk, a megmaradt összeggel pedig szabadon az tehet, amit akar.
A zsebpénz szabad felhasználása olyan családi konfliktusokat is hozhat, mint amikor a szülő nem akar megvenni valamit a gyerekének, mert mondjuk, ütközik az elveivel vagy kifejezetten károsnak, egészségtelennek tartja, de a gyerek megveszi magának a zsebpénzéből. Ez nem könnyű helyzet, érdemes előre átgondolni ezt a lehetőséget is.
Pénzért munka/segítség? A pénz mint jutalom?
Mi a helyzet a házimunkáért kapott pénzzel, a színjeles biziért kapott jutalompénzzel? Akik szoktak pénz adni a gyereknek azért mert elmosogatott, azzal érvelnek, hogy így nagyobb súlya van a pénznek, nem csak úgy, a semmiért jár. Akik viszont ellenzik, úgy gondolják, hogy a házimunka elvégzése a család minden tagjának elemi érdeke és kötelessége, nem segítség, mert nem egy személy, vagy a szülők feladata csupán. Megvesztegetésre is hajaz. Az elért jó bizonyítvány pedig önmagában érték, amit megkoronázhatunk egy közös éttermi ebéddel, de ne a pénz legyen a motiváló erő.
Kép: Getty Images
Forrás: Gyerekszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
