Az Indiana Egyetem kutatása a DNS-szekvenciák genetikai mutációit vizsgálta, hogy feltérképezzék, az emberiség története során hány évesen váltak szülőkké a férfiak és a nők. A modell segítségével megállapították, hogy a férfiak mindig is jóval idősebbek voltak első gyermekük megszületésekor, mint a nők: a férfiak 30,7 évesen váltak apává, míg a nők 23,2 évesen váltak anyává.
Korábbi tanulmányok is megállapították, hogy a férfiak jellemzően később váltak szülővé, mint a nők, de ezek a kutatások az elmúlt 40 000 évre korlátozódtak. Nem könnyű feladat kideríteni, hogy a távoli múltban az emberek milyen életkorban vállaltak gyermeket, de a generációk közötti spontán mutációk alapján a kutatók visszakövették ezeket az adatokat. Ezek a mutációk általában akkor keletkeznek, amikor a DNS a fogantatás előtt károsodik. A legújabb kutatások szerint az idősebb szülők több mutációt adhatnak át gyermekeiknek, mint a fiatalabb szülők.
De miért van az, hogy a férfiak sokkal később válnak apává, mint a nők anyává? Természetesen a válasz a biológiai óra: a férfiak az életkor előrehaladtával tovább képesek gyermeket vállalni, mint a nők.
A válasz azonban – a kutatók szerint – még sem ilyen egyszerű, nem a biológiai óra az egyetlen tényező, ami hatással van a későbbi életkorban bekövetkező gyermekvállalásra. Mikkel Schierup, az Aarhusi Egyetem népesség genetikusa a Nature-nek elmondta, hogy a patriarchális társadalmakra jellemző tényezők, mint például, hogy a férfiaknak az apává válás előtt státuszt kell építeniük, minden bizonnyal hatással van arra, hogy hány évesen alapítanak családot a férfiak – idézi a euronews.com.
Az eredményeket a Science Advances című folyóiratban tették közzé.
Forrás: euronews.com
Kapcsolódó cikkek
