Világszerte nagyjából minden hatodik embert érint a meddőség. Mivel a világ népességének több mint fele ma már városokban él, dán kutatók azt vizsgálták meg, hogy a zajos és szennyezett városok hatással vannak-e a termékenységre. A dán tanulmány országos adatokat használt fel a meddőség feltárására.
Megállapították, hogy a légszennyezésnek és a közlekedési zajnak való hosszú távú kitettség összefüggésbe hozható a meddőséggel, de ezek a tényezők másképp érintik a férfiakat és a nőket.
Mit tesz a környezetszennyezés és a zaj a testünkkel?
Tudjuk, hogy a közlekedés tagadhatatlanul hatással van a környezetre. Az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásai szintén jól ismertek, és összefüggésbe hozhatók a rákos megbetegedésekkel és szívbetegségekkel. A szennyezett levegőből belélegzett vegyi anyagok a véren keresztül a reproduktív traktusba is eljuthatnak. Ezek csökkenthetik a termékenységet azáltal, hogy vagy a hormonok működését zavarják meg, vagy közvetlenül károsítják a petesejteket és a spermiumokat.
A közlekedési zaj egészségre gyakorolt hatása kevésbé egyértelmű, de egyes kutatások szerint hatással van a stresszhormonokra, ami megváltoztathatja a termékenységet.
Kép: Getty Images
Mit néztek meg?
A dániai országos adatok lehetővé teszik a kutatók számára, hogy megvizsgálják a kapcsolatot egy személy egészsége és olyan tényezők között, mint a lakóhely, a munkahely, az iskolai végzettség és a család. Több mint 2 millió reproduktív korú férfit és nőt vontak be a vizsgálatba. A tanulmány azokat vizsgálta, akik:
- 30-45 évesek
- együtt élnek vagy házasok
- kevesebb mint két gyermekük van
- 2000. január 1. és 2017. december 31. között Dániában éltek.
Kizárták azokat, akiknél 30 éves koruk előtt meddőséget diagnosztizáltak, egyedül éltek vagy bejegyzett azonos nemű élettársi kapcsolatban éltek.
Az említett kritériumoknak 377 850 nő és 526 056 férfi felelt meg.
Öt éven keresztül a dán nemzeti betegnyilvántartásból gyűjtöttek részletes információkat róluk. A kutatók azt is megbecsülték, hogy az egyes lakcímek mennyire vannak kitéve a közúti forgalom zajának (decibelben mérve) és a légszennyezésnek, vagyis hogy mennyi finom részecske (úgynevezett PM2,5) van a levegőben.
Mit találtak?
A meddőséget 16 172 férfinál (526 056-ból) és 22 672 nőnél (377 850-ből) diagnosztizálták.
A tanulmány szerint a meddőség kockázata 24%-kal nagyobb volt az 1,6-szor magasabb PM2,5-szintnek kitett férfiak esetében. A nők esetében az átlagosnál (55-60 decibel) 10,2 decibellel magasabb közlekedési zajnak való kitettség 14%-kal megnövekedett meddőségi kockázattal járt a 35 év felettiek esetében.
A kockázatok hasonlóak voltak a városi vagy vidéki lakóhely, valamint az iskolai végzettség és a jövedelem figyelembevétele esetén.
Mire utal ez?
A tanulmány rávilágít arra, hogy a környezeti tényezőknek közvetlen és hosszú távú hatásai lehetnek, és eltérő módon befolyásolhatják a férfi és női reprodukciót.
A pubertás után a férfiak folyamatosan termelnek spermiumot – akár napi 300 milliót is. A környezeti változások hatása a férfiak termékenységére – például a mérgező szennyezőanyagoknak való kitettség – általában gyorsabban jelentkezik, mint a nőknél, és befolyásolja a spermiumok számát és minőségét.
Ezzel szemben a nők az összes petesejtjükkel születnek, és nem tudnak újakat termelni. A petesejtek rendelkeznek bizonyos “kárelhárító” mechanizmusokkal, amelyek egy életen át védik őket a környezeti ártalmaktól. Ez nem jelenti azt, hogy a petesejtek nem érzékenyek a károsodásra. A tanulmányban vizsgált ötéves expozíciónál azonban hosszabb időre lehet szükség ahhoz, hogy a nőkre gyakorolt hatás egyértelművé váljon.
Lehetséges, hogy még hosszabb távú vizsgálatok is hasonló hatást mutatnának ki a nőkre gyakorolt szennyezéssel kapcsolatban.
Az ilyen típusú vizsgálatoknak azonban vannak korlátai. Az egyének felmérése vagy a biológiai tényezők – például a hormonszint és a testtömeg – vizsgálata nélkül a kutatás bizonyos feltételezésekre támaszkodik.
Ez a tanulmány a maga nemében példa nélküli, és hasznos lépés a légszennyezés, a közlekedési zaj és a meddőség közötti lehetséges kapcsolat feltárásában. Azonban több kontrollált vizsgálatra lenne szükség – becslések helyett tényleges mérésre – annak mélyebb megértéséhez, hogy ezek a tényezők hogyan hatnak a férfiakra és a nőkre.
Kapcsolódó cikkek
