Számos kutató elemezte már, hogy élettani, azaz normális viszonyok között milyen gyorsan lehet számítani a teherbeesésre. Elemezték például olyan nőknél a teherbeesés ütemét, akiknél kezelés nélkül következett be a fogamzás. Egy éven belül a nők 80-85%-nál következett be fogamzás, 15- 20%-nál egy év után, ez az ütem tekinthető tehát normálisnak: valamennyien teherbe estek kezelés nélkül. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes hónapokban kb. 20%-ban következik be fogamzás. Egy évi sikertelen próbálkozás után mondható ki a meddőség diagnózisa, mert egy éven belül még nagy esély van a kezelés nélkül bekövetkező fogamzásra.
Amikor a pár fogamzó képességét kezelik, akkor a teherbeesés üteme normálissá válik és elvben megegyezik azokéval, akik eleve rendben voltak. Prof. Dr. Siklósi György szülész-nőgyógyász szakorvos és csapata nagyszámú meddőség miatt kezelt betegnél (500 pár) azt találták, hogy rendezve a meddőség hátterében álló okot ez az érték mégis jóval kedvezőbb már az első fogamzás esetében is és még kedvezőbb, ha már korábban volt terhes a páciens.
Első terhesség esetében pl. a havi terhességi arány minden hónapban közel 25%. Azoknál a betegeknél, akik még nem voltak terhesek, átlag 3,3 ciklus alatt következik be fogamzás. A normálishoz képest kedvezőbb ütem valószínűleg annak következménye, hogy a beállított kezelés során igazoltan normális viszonyok állnak fenn minden ciklusban, és a párok is jobban koncentrálnak a terhesség létrejöttére.
Olyan esetekben, ahol a vetélést több terhesség előzte meg lényegesen gyorsabban következik be élettani viszonyok között fogamzás miután kezelték az okokat: a betegek 98%-ánál 8 hónap, átlag 2,2 ciklus alatt.
Ezért is fontos, hogy néhány ciklus után sem szabad abbahagyni a jól beállított kezelést. Az idő előtt abbahagyott kezelések következménye lehet az indokolatlan kétségbeesés, önértékelési zavar, gyakran konfliktus a párok között, majd esetleg hosszabb-rövidebb várakozás után „komolyabb” kezelés, legtöbbször indokolatlan lombikbébi kezelés. Mindezt figyelembe véve a beteg jóval később éri el a célját, – ha eléri – mintha a kezelést folytatta volna. A várakozás, majd a lombikbébi kezelésre való felkészítés időben jóval nagyobb veszteség, mintha a kezelést a beteg folytatná. A lombikbébi kezelést olyan esetekre találták ki, amikor másként nem jönne létre terhesség, amikor ez egyszerűbb módszerekkel nem lehetséges. Az ilyen okok azonban már a kivizsgálás során kiderülnek (pl. nincs átjárható petevezető) – olvashatjuk Prof.Dr.Siklósi Györgytől.
Kapcsolódó cikkeink:
– A kezelhetetlen meddőség nagyobb lelki teher, mint eddig gondoltuk
– Trükkök, hogy könnyebb legyen a teherbeesés
Forrás: nogyogyasz.ws
Kapcsolódó cikkek
