Gitidiszné Gyetván Krisztina, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke huszonnégy éve dolgozik a szakmában. Jól ismeri mind a budapesti, mind a vidéki kismamák, családok helyzetét, tapasztalatait pedig az nlc.hu újságírójával, Kun Gabival osztotta meg a napokban.
Gitidiszné Gyetván Krisztina – Fotó: nlc.hu – Neményi Márton
„A védőnők feladata a prevenció, aminek nagyon sok színtere van – mondja Gitidiszné Gyetván Krisztina. – Már a gyermekvállalás előtt is tudjuk támogatni a párokat tanácsadással, tudatos családtervezési technikákkal, de sajnos kevesen veszik igénybe ezen szolgáltatásunkat. Illetve a második, harmadik gyereknél már tudják a szülők, hogy a kis testvér tervezésekor is fordulhatnak hozzánk.”
A családtervezés után a területi védőnői munkában a következő állomás a várandósság, majd nullától iskolás korukig kísérik a gyerekeket és családokat. Az oktatási intézményekben a területi védőnő munkáját az iskolavédőnő veszi át, aki továbbra is figyelemmel kíséri a gyerekek fejlődését. A családvédelmi védőnők a krízishelyzetben levő anyákkal foglalkoznak, míg a kórházi védőnők a szült, vagy gyerekágyas édesanyákat segítik az első napokban, „hazaadásig”.
Egy védőnő nem a család helyett dönt
„A hozzám érkező várandós kismamáknak gyakran mondom, hogy most is többen vagyunk a tanácsadóban, hisz már az anyaméhben fejlődő magzat is jelen van, illetve bizonyos esetekben a kísérő családtagok is. Ezáltal egy összetett kapcsolatrendszert kell segítenünk. A cél a jó kapcsolat, a bizalmi légkör kialakítása, mert így a szülők, de akár a nagymama is felteszi nekem a kérdéseit, és mindenki egészségfejlesztésével tudok foglalkozni.
Nagyon fontos, hogy egy védőnő nem a család helyett határoz, hanem magas fokú szakmai tudásával, hasznos tanácsokkal segíti a családokat a döntés meghozatalában, és reméli, hogy a család a megfelelő döntést fogja meghozni. Amikor a családot az otthonában látogatom meg, nem az érdekel, hogy hogy néz ki a lakás, ki van-e porszívózva, mosva, vasalva, hanem az a fontos, milyen az anya-gyerek kapcsolat, és a család hogyan működik. Ha azonban a szülői viselkedés negatívan érinti a csecsemőt, kénytelenek vagyunk jelezni.”
Ugyan a fejlett országokban van segítő szakember a családok számára – az északi országok a legjobbak ebből a szempontból -, de általában nem a családok otthonában történik a gondozás, míg Magyarországon a védőnők a várandósság kezdetétől az otthonukban keresik fel rendszeresen az anyákat. Ez egy teljesen másféle viszonyt, más gondozást tesz lehetővé.
Budapest kontra vidék
Gitidiszné Gyetván Krisztina egy budapesti, kertvárosi körzetben dolgozik védőnőként, és gyakran találkozik azzal a tévhittel, hogy itt csupa jómódú és problémamentes család él. Ám a szakember tapasztalata az, hogy bármelyik körzetbe is megyünk, nemcsak a szociális kérdéseket kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a várandósság alatt, szülés után milyen érzelmi állapotban van az édesanya, mennyire támogató a környezete vagy épp az apa hogyan viseli a változást.
„Vannak kollégáim, akik hátrányos helyzetű településen dolgoznak, nekik más jellegű problémáik lehetnek, mint nekem. Nem könnyebb vagy nehezebb, csak más” – emeli ki a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, akivel a teljes beszélgetés itt olvasható el.
Fotó: nlc.hu – Neményi Márton
Kapcsolódó cikkek
