A petefészekciszták folyadékkal teli tasakok, amelyek a petefészkekben vagy a petefészkeken kívül jelenhetnek meg. A petefészekciszták nagyon gyakoriak, nagyon sok nőnek alakul ki az élete során cisztája. Nem mindegyik egyforma, vannak teljesen ártalmatlanok, és olyanok is, amelyek befolyással lehetnek a termékenységre.
Funkcionális ciszták
Dr. Danielle Derrington, a St. Joseph’s Egészségügyi Szolgálat vezetője szerint a funkcionális ciszták a leggyakoribbak, melyek a normál menstruációs ciklus alatt alakulnak ki. A női szervezet minden hónapban cisztaszerű képződményeket növeszt, amelyeket tüszőknek nevezünk – ezekből szabadulnak ki az érett petesejtek az ovulációkor. Amikor az ovuláció megtörténik, a tüszőnek le kell bomlania magától. Azonban ez néha nem történik meg, tovább növekszik, és folyadékkal telve funkcionális ciszta képződik.
- Kapcsolódó: Petefészek ciszta: mikor kell műteni?
Ezek a ciszták általában ártalmatlanok, ritkán okoznak csak tüneteket, és néhány menstruációs ciklus alatt maguktól felszívódnak. Azonban ha túl nagyra nőnek, akár a meddőség kockázatát is növelhetik.
Valódi, tünetekkel járó ciszták
Háromféle cisztát sorolhatunk ebbe a kategóriába, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a menstruációs ciklushoz, és nagy valószínűséggel okoznak fájdalmat, illetve egyéb kellemetlen tüneteket.
A dermoid ciszták tartalmazhatnak emberi csonttöredékeket, szöveteket, hajat vagy akár fogakat is – ennek oka, hogy a petesejteket alkotó elemekből fejlődnek ki. Ez ijesztőnek hangozhat, de az esetek többségében ezek jóindulatúak.
A cisztadenómák folyadékkal vagy váladékkal telt zsákok, melyek a petefészek szövetéből fejlődnek. Bizonyos esetekben ezek lehetnek rákos ciszták is, de általában nem ez a helyzet. Mind a dermoid ciszták, mind a cisztadenómák nagyobbak lehetnek, olyannyira, hogy esetenként eltolják a petefészkeket, illetve petefészek csavarodást is okozhatnak, amely egy nagyon erős kismedencei fájdalommal járó állapot.
Ebbe a csoportba tartozik még az endometrióma, amelyet sötét színe miatt csokoládé cisztának is neveznek, és amely az endometriózishoz kapcsolódik. A méh külső részén található endometrium szövetből alakulnak ki, és a környező szövetekhez, szervekhez kapcsolódhatnak, ami erős fájdalmat okozhat.
Hogy diagnosztizálják a cisztákat?
Milyen tünetek esetén érdemes cisztára gyanakodni, és felkeresni a panasszal a kezelőorvost? Kismedencei fájdalom esetén, amely a hát alsó részébe, illetve a combokba is kisugározhat, vagy nyomást gyakorolhat a belekre (szélsőséges esetben a bélmozgás során), fokozott vizelési inger esetén (amit a hólyagra gyakorolt nyomás okoz), illetve a ciszta tünete lehet még émelygés vagy hányás, mellérzékenység, és az együttlétek során fellépő fájdalom is. Ha a tünetek valamelyike súlyos, különösen a hasi vagy kismedencei fájdalom, amely lázzal, hányással is járhat, haladéktalanul fel kell keresni a sürgősségit. Ezek a tünetek utalhatnak méhen kívüli terhességre, de petefészek csavarodásra vagy kiszakadt cisztára is.
A ciszta diagnózisához több vizsgálatra van szükség, beleértve az ultrahang- és a vérvizsgálatot is, néhány betegnél pedig, akinél az ultrahang nem ad egyértelmű képet, MRI-re is szükség lehet.
Milyen hatással lehetnek a ciszták a termékenységre?
A ciszták hosszú távú egészségre és terhességre gyakorolt hatása számos tényezőtől függ, beleértve a ciszta típusát, méretét, az érintett páciens korát és általános termékenységét. – A funkcionális ciszták általában nem befolyásolják a termékenységet, kivéve ha nagyon nagyok – magyarázta Dr. Derrington a Today’s Parentnek.
Az endometriómák hatással lehetnek a fogamzó képességre, mert torzíthatják a kismedence anatómiáját, gyulladást, hegesedést okozhatnak, ezért kezelésre lehet szükség, általában laparoszkópos műtétre. A dermoid cisztákat és a cisztadenómákat nem szokták a meddőséghez kapcsolni.
Hogy kezelhetők a petefészekciszták?
A kezelés mindig a ciszta típusától és méretétől függ, de a lehetőségek között szerepel a gondos monitorozás, a fogamzásgátló tabletta szedése, mellyel lassítható a növekedés, illetve a műtéti beavatkozás. Ha a ciszta különösen nagy, akkor azt általában el kell távolítani. Szélsőséges esetekben, illetve ha a ciszta rákos, akkor az orvos további kezeléseket is javasolhat.
(VIA)