Teherbeesés

Hatással van a Hold változása a hangulatra?

Az, hogy a holdciklus váltakozása befolyással lehet az emberek viselkedésére, több ezer évvel ezelőtt is létezett felvetés, amit azonban a modern, nyugati orvoslás teljesen elutasít.
2019. Augusztus 05.
Hatással van a Hold változása a hangulatra?

Azonban a legújabb kutatások szerint úgy látszik, mégis lehet a dologban némi igazság.

David Avery pszichiáter a BBC cikkében a téma kapcsán elmesélte azt, hogy 2005-ben a seattle-i klinikájukra került egy építész, akinek nagyon heves hangulatingadozásai voltak: olyan szélsőséges gondolatokkal küzdött, mint az öngyilkosság, de olyan dolgokat is hallucinált, amelyek valójában nem voltak ott. A férfi alvásmintája hasonlóan extrém volt, a teljes álmatlanságtól a 12 órás alvásidőig terjedt a skála. A férfi pontos feljegyzéseket készített mindezekről, amelynek köszönhetően a pszichiáter rájött, hogy megfigyelhető a hangulat és az alvás szélsőséges váltakozásaiban egy mintázat, amely a holdfázisok váltakozását követi le.

Sajnos kezdetben nem találtak erre magyarázatot, és azt sem tudták, hogy kezeljék a férfit, akinek fényterápiát és gyógyszereket írtak fel a hangulata és az alvása stabilizálására. Mivel ekkor más megoldást nem találtak, a beteget elengedték, az esettel pedig sokáig nem foglalkoztak többet. Azonban 12 évvel később Thomas Wehr pszichiáter kutatásairól megjelent egy publikáció, melyben 17 olyan páciensről számolt be, akinél rendkívüli gyorsasággal zajlott le a bipoláris hangulatingadozás. Ez azt jelenti, hogy ezek a betegek a szokottnál sokkal gyorsabban váltottak át a depressziósról a mániás viselkedésre, és ebben bizonytalan szabályosságot is mutattak, pont mint Avery korábbi betege. A kutatók elkezdtek vizsgálódni, hogy lehet-e bármiféle külső behatás ezeknél a betegeknél, így merült fel bennük, hogy esetleg a holdciklus is okozhatja a problémát. Hiszen az emberek már évszázadokkal ezelőtt azt gondolták, hogy a Hold befolyással lehet a viselkedésünkre, életünkre.

A terhes nők közül sokan ismerik azt a hiedelmet, hogy teliholdkor sokkal többeknél indul be a szülés, azonban erre semmiféle tudományos bizonyíték nincs. Arra viszont már találtak bizonyítékot, hogy a Hold befolyással van az erőszakos viselkedésre a pszichiátriai problémával kezelt betegeknél, illetve rabok esetében is, és azt is bizonyították már, hogy a Hold az alvásunkra is hatással van.

Ezzel azonban az Oxfordi Egyetem alváskutatója, Vladyslav Vyazovskiy szerint van egy probléma: egyik kutatásban sem az egyes betegek szokásait figyelték  meg a különböző holdciklusokban – pedig az egyetlen helyes mód az lenne, ha időnként, a különböző holdfázisokban figyelnék meg ezeket a betegeket.

Wehr azonban a bipoláris betegek tanulmányozásakor pontosan ezt tette, és ez alapján két kategóriába osztotta a pácienseket: az egyiknél 14,8, míg a másiknál 13,7 napos ciklust követett a hangulatingadozását – ezek az árapály magasság váltakozásának nagyjából kéthetes periódusait követik. Wehr kutatásait elolvasva Avery ismét elővette az építész ügyét, és rájött, hogy nála is 14,8 napos ingadozások figyelhetők meg. Azonban arra, hogy milyen mechanizmus áll a dolog mögött, még Wehr és kutatócsapata sem jött rá.

Elméletileg a telihold fénye zavarhatja az emberek alvását, ami befolyásolhatja a hangulatukat is – ez különösen igaz a bipoláris betegekre. Wehr úgy találta, hogy a páciensek lefekvésének/elalvásának ideje folyamatosan kitolódik, ahogy a napok váltakoznak, miközben alvásidejük változatlan marad.

Azonban szerinte a Hold ekkora szerepe ma már biztos, hiszen az új eszközökkel a mesterséges fény miatt a holdfény nem lehet ránk ekkora hatással. – A fő probléma azonban nem az, hogy ezek a dolgok nem történhetnek meg a Hold miatt, hanem az, hogy az ezzel kapcsolatos kutatások nagyon korlátozottak – fogalmazott.

Egyes madarakkal, halakkal és rovarokkal ellentétben az emberek nem érzékelik a mágneses változásokat, azonban ez egy korábbi tanulmány ezt vitatja. Megállapították ugyanis, hogy ha az embereket a mágneses mező változásainak teszik ki, az csökkenti az agy alfa-hullámainak aktivitását. Az alfa-hullámokat akkor keltjük, ha ébren vagyunk, de nem végzünk semmiféle koncentrációt igénylő tevékenységet.  Ez az elmélet Wehr szerint azért fontos, mert az elmúlt évtized kutatásai arra utalnak, hogy bizonyos szervezetekben – mint a gyümölcslegyek – a kriptokróm nevű fehérje mágneses érzékelőként működik. Ez egy kulcsfontosságú fehérje, amely hatással van szervezetünk 24 órás cirkadián ritmusára, amely befolyásolja sejtjeink, szöveteink működését is.

A kriptokórm bizonyos fajoknál kapcsolódik egy flavin nevezetű fényérzékelő molekulához, amely nemcsak jelzi a cirkadián ritmusban, hogy reggel van és világos, hanem a mágneses érzékenységért is hatással van. Egy kutatás szerint az alacsony frekvenciájú elektromágneses mezőnek való kitettség átállíthatja a gyümölcslegyek cirkadián ritmusának időzítését, ami hatással lehet az alvás idejére is. Ha ez igaz az emberekre is, az magyarázatot adhat Avery és Wehr bipoláris betegeinél is az alvásidő ingadozására.

Bár a kriptokróm alapvető molekula az emberi cirkadián óra szabályozásában is, azonban kissé eltérően működik, mint a gyümölcslegyeknél. – Az ember és más emlősök kriptokrómja már nem kapcsolódik a flavinhoz, amely nélkül nem működik a mágneses érzékenység – mondta Alex Jones, az egyesült királyságbeli Nemzeti Fizikai fizikusa, aki szerint ebből a szempontból nem valószínű, hogy az embert a kriptokróm érzékennyé teszi a mágneses mezőkre.

Létezik egy másik lehetséges magyarázat is, miszerint az emberek ugyanúgy reagálnak a Hold gravitációs vonzására, mint az óceánok az árapállyal. Ugyan az ember 75%-a víz, azonban a vonzás annyira gyenge, hogy nehéz látni a működését fizikai szempontból.

Joachim Fisahn biofizikus szerint a vízmolekulák térfogata – még akkor is, ha nano-tartományban van – reagál minden apró gravitációs változásra. A vízmolekulák mozognak a sejtek vízcsatornáin, így a víz a sejt belsejéből kifelé, vagy kintről befelé áramlik, a gravitációs erő irányától függően, ami hatással lehet az egész szervezetre. Ezt eddig csak növényi sejtek esetében vizsgálták, de Fisahn szerint működhet emberi sejtek esetén is.

Még ha a mechanizmus egyelőre nem is ismert, Wehr megállapítását, miszerint a bipoláris betegek hangulatingadozása mutat egyfajta ritmikusságot, amelynek köze van a Hold ciklikus váltakozásaihoz, egyik tudós sem vitatja, és van, aki reméli, hogy további vizsgálatok is készülhetnek a témában.

(Forrás: bbc.com)

Kapcsolódó írásaink: