A gyermekvállalási kedv visszaesése már 1970 és 1995 között megfigyelhető minden európai országban, tehát a jelenség nem új keletű. Mégis az utóbbi években vannak olyan országok, ahol növekedett a születésszám. Ilyen országok Svédország, Hollandia és Franciaország.
Vannak olyan tények, amelyek magyarázatot adnak arra, hogy miért csökken a gyermekvállalás. Ide szokás sorolni azt, hogy a gyermekvállalás már nem az önmagvalósítás fő formája, az életkori kitolódást (később vállalunk gyereket, hosszabb ideig tanulunk) vagy azt, hogy olyan lehetőségek nyíltak meg a fiatalok előtt (külföldi munkavállalás), amelyek szintén abba az irányba hatnak, hogy a 20-as években ne, sőt akár a 30-as évek elején sem vállalnak még gyereket. Ugyanakkor bár ezek a megállapítások igazak, nem adnak teljeskörű magyarázatot. A svéd vagy a holland nők sem szülnek korábban míg a magyarok, mégis több gyermeket vállalnak. Tehát kell lennie valamilyen egyéb magyarázatnak, tényezőnek is.
A nálunk magasabb születési számokat produkáló, főleg északi és egyes nyugat-európai országok családpolitikájából kiragadhatunk egy-egy szakpolitikai elemet, amely hozzájárulhat a sikerhez – írja Szalma Yvett, szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársa.
Így csinálják a svédek, a hollandok és a franciák
A svéd családpolitika célja elsősorban a nők munkaerő-piaci részvételének javítása, és ezáltal az esélyegyenlőség megteremtése. Az egyik eszköz, amit bevezettek, az apakvóta, ami azt jelenti, hogy csak akkor jogosultak a szülők a rendelkezésre álló 16 hónapnyi gyermekgondozási idő teljes hosszát igénybe venni, ha abból legalább 3 hónapot az apa használ fel. Ráadásul a rendelkezésre álló 16 hónapot nem is szükséges egyszerre igénybe venni, akár több részletben kivehető és a szülést megelőző 60. naptól a gyermek 8. születésnapjáig. Emellett egyéni adózási sémákat alkalmaznak és elérhető, jó minőségű bölcsődék is rendelkezésre állnak.
A francia családpolitika szintén a nőket ösztönzi a munkába való visszatérésre, támogatja azokat a szülőket, akik képzett dadust alkalmaznak, valamint fejlett bölcsőde- és óvodarendszerük is van.
A francia bölcsődék már két és fél hónapos koruktól fogadják a gyerekeket. A francia gyerekek hároméves korukban bekerülnek az iskolarendszerbe, ahol már a kezdetektől fogva ingyenes ebédet és délutáni foglalkozásokat biztosítanak nekik, így mindkét szülő teljes munkaidőben dolgozhat.
Franciaországban a családi pótlék és az adózás is kifejezetten a két- és többgyermekes családoknak kedvez, például csak a második gyermektől jár a családi pótlék. A családok bőkezű támogatása nem ér véget azzal, hogy a gyermek betölti a 3 éves kort, hanem az OECD országok átlagát meghaladó pénzbeli juttatást adnak az idősebb gyermekek után is.
A holland családpolitika szintén ösztönzi az anyák munkaerő-piaci jelenlétet azáltal, hogy az állam külön támogatást nyújt az “egy állásra ketten” típusú munkahelyekre. Ami azt eredményezi, hogy a holland nők fele, a férfiak egyharmada nem dolgozik napi 8 órát. A részmunkaidős foglalkoztatással a munka-család egyensúly kialakítása válik lehetővé.
Mi a helyzet nálunk?
A szociológus szerint hiába választaná Magyarország az egyik vagy a másik utat, az feltehetőleg nem teremtené meg a népesség reprodukciójához szükséges 2,1-es teljes termékenységi arányszámot. Annak ellenére sem, hogy Magyarországon kifejezetten magas a családtámogatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya.
A jelentős javuláshoz ugyanis az is kell, hogy a gyermekneveléshez közvetetten kapcsolódó részleteknél is javulás legyen, ilyen például magasabb színvonalú oktatás, egészségügyi ellátás, a nagyvonalúbb munkanélküli-ellátás (ha az egyik szülő kiesik a munkából).
A másik fontos tényező, hogy hosszú távon is segítsék a családokat, akkor is, amikor a gyerekek már nagyobbak.
Azt is láthatjuk, hogy egyfajta társadalmi hozzáállás megváltozására is szükség van a sikerhez: ott születik több gyerek, ahol a család és a munka könnyebben összeegyeztethető és ahol a gyereknevelés nem kizárólag a nők feladata, hanem a férfiak is egyenrangú felek.
Kapcsolódó cikkeink gyermekvállalási kedv témában:
- Ennyi ideje stagnál a gyermekvállalási kedv
- Egyre kevesebb gyerek születik
- Sokkal nagyobb változás kell, mint a családi adókedvezmény
Forrás: Qubit.hu
Kapcsolódó cikkek
