Teherbeesés

Skóciában ingyenessé tették a menstruációs termékeket

A menstruációs szegénység egy nagyon is létező probléma a világ szinte minden országában. Sok helyen sokféleképpen próbálnak megoldást találni. Mi a helyzet itthon?
2022. Augusztus 24.
Skóciában ingyenessé tették a menstruációs termékeket, de mi a helyzet itthon? (fotó: Getty Images)

Skóciában például úgy próbálják megoldani a menstruációs szegénység problémáját, hogy nemrégiben ingyenessé tették a menstruáció termékeket az oktatási intézményekben és az önkormányzatoknál. Bár Skócia a világ első országa, ahol törvény garantálja a menstruációs termékek ingyenességét, a világ számos országában történtek már lépések a menstruációs szegénység felszámolására – írja a Qubit.hu.

A skót jogszabályok alapján készül törvény Új-Zélandon és Dél-Koreában. Sok ország eltörölte az úgy nevezett tamponadót, Spanyolországban és néhány délkelet-ázsiai országban pedig a menstruációs szabadság bevezetése is napirendre került, vagy már el is fogadták.

Magyarországon egyelőre semmilyen intézkedés nincs, amely a menstruációs szegénységre reagálna, noha civil szervezetek programjai  – például a nemluxustáska – felhívják a menstruációs szegénységre a figyelmet és igyekeznek megadni a méltóságot a rászorulóknak.

Mi az a menstruációs szegénység?

A menstruációs szegénység egy gyűjtőfogalom: a havi vérzéssel kapcsolatos egyenlőtlenségekre használjuk, vagyis azt jelenti, hogy ahogy a Qubit cikke fogalmaz: “a higiéniás és egészségügyi termékekhez, a megfelelő menstruációs oktatáshoz, vécékhez, kézmosókhoz és a keletkező hulladék megfelelő kezeléséhez való hozzáférés világszerte égető probléma.” A cikk az UNICEF adatát idézi, e szerint körülbelül 600 millió ember privilégiuma a megfelelő higiénia a havi vérzés idején, és 1,2 milliárd ember él menstruációs szegénységben.Magyarországon is ezrek lehetnek, akik menstruációjuk alatt és miatt napokra kiesnek a munkából vagy az oktatásból. A higiéniai termékek ára havonta 1000-2000 forintra tehető, ez egy átlagos nőnek nem tűnik túl nagy kiadásnak, de ott igen, ahol mélyszegénység van, ráadásul több nő él egy háztartásban. A menstruációs termékeken itthon 27 százalékos áfa van, ami egyébként rekordnak számít egész Európában: például Ausztriában 10, Németországban 7 százalék. De kilépve Európából, Kenyában 2017-ben törvényileg ingyenessé tették a betéteket és tamponokat az iskolába járó lányok számára, bár ezt az állam pénzügyi támogatásának hiányában az intézmények nem tudják maradéktalanul betartani. Dél-Afrikában pedig 2018-ban törölték el tamponadót.

“Az pedig, hogy sokan kénytelenek rongyokat, vécépapírt, kartonpapírt vagy zoknit használni az erre a célra kifejlesztett, egészségügyi eszközök helyett, vagy kénytelenek beosztani a betétek, tamponok használatát, egészségügyi problémákat is okozhat. Nem ritka a húgyúti fertőzés vagy a bakteriális hüvelygyulladás, a bőrirritáció, kiütések vagy gombás fertőzések, ezeket pedig csak tetézi a hozzáférés hiányából adódó érzelmi és mentális teher” – olvashatjuk a Qubit cikkében.

A menstruációs szegénység mellett sok nőt érint a fájdalmas menstruáció problémája. A Qubit egy 2019-es holland tanulmányt idéz: e szerint a megkérdezett több mint harmincezer nő 13,8 százaléka hiányzott már a munkából menstruációval kapcsolatos panaszok miatt, és az összes válaszadó 3,4 százaléka szinte minden egyes ciklusban.

Spanyolország erre a problémára úgy reagált, hogy idén tavasszal a felsőház megszavazta az erős menstruációs fájdalmakat átélő nők fizetett szabadságának lehetőségét. Orvos igazolhatja és a munkahelyi hiányzás annyi ideig tarthat, amennyire csak szükség van. Ehhez hasonló szabályozás van érvényben például Japánban, Indonéziában, Dél-Koreában és Tajvanon. Ezeknek a privilégiumoknak a való életbe történő átültetése azonban szinte mindenhol problémákba és a többségi társadalom ellenállásába ütközik.

Forrás: Qubit.hu