Váratlan várandósság? Nem vagy egyedül. A világ terhességeinek csaknem fele nem tervezett, és negyvenöt éves korára a nők több mint fele szembesül ezzel a helyzettel – írja a Parents.com.
Persze nem minden váratlan esetre mondhatjuk egyértelműen, hogy „nem kívánt”, inkább csak még nem akkor és oda tervezték. Mondhatjuk úgy is: meglepetés.
Ilyenkor egy nő az érzelmek széles skáláját éli meg kezdve a hitetlenségtől a haragon, félelmen, zavartságon át az izgalomig.
“Kultúránk elhiteti a nőkkel, hogy a terhességnek a maradéktalan öröm időszakának kell lennie” – mondja Jennifer Louden egy, a témában írt könyv szerzője. “De a valóság az, hogy ez egy elsöprő élmény, amiben az érzelmek nem mindig pozitívak.”
A nem tervezett terhesség jó oldalának megtalálása
Lara Honos-Webb pszichológus hozzáteszi, hogy attól még nem lesz valaki rossz anya, ha ellentmondásos érzései vannak, amikor megtudja, hogy gyermeket vár. Az alacsony szintű stressz nem veszélyes, állítja, ezért amiatt ne aggódjunk, hogy az érzelmeink ártanak a babának. Nem ritka, hogy az anyák ebben a helyzetben úgy érzik, hogy nem kötődnek a magzathoz, vagy aggódnak amiatt, hogy a szülés után nem fognak kötődni.
Íme, néhány gyakori kiindulási helyzet
A párod szeretné a babát
Lehet, hogy te és a párod megbeszéltétek, hogy több gyereket szeretnétek, és megállapodtak az időzítésben, de neked kétségeid vannak. Úgy érezheted, hogy a családod tökéletes (és még épp kezelhető) úgy, ahogy van. Vagy a karriered felfelé ível, és attól tartasz, hogy a családod bővítése túl nagy felelősséggel jár.
A férfiak jobban felkészültnek érezhetik magukat egy újabb gyermekre, de sokszor azért, mert nem vesznek részt annyira a gondozásban, mint a párjuk. A kutatások azt mutatják, hogy még akkor is, ha mindkét szülő dolgozik, a nő látja el a gyermekgondozási és háztartási feladatok nagy részét – mondja Paulette Melina tanácsadó pszichológus. “A férfiak inkább azon szoktak gondolkodni, hogy hogyan tudják majd az anyagi hátteret biztosítani, és nem azon, hogyan bírják majd a gondozást, nevelést.”
Kulcsfontosságú, hogy nyíltan beszélj az érzéseidről a pároddal. “Nem szabad csak a másik kedvéért bevállalni egy terhességet” – mondja a szakértő.
Gyorsabban estél teherbe, mint gondoltad
A fogantatás sokáig tarthat. Azoknál a harmincöt év alatti nőknél, akiknél rendszeresen van peteérés, a teherbeesés esélye minden menstruációs ciklus alatt 15 százalék körüli. Ezzel a tudással felvértezve néhány anya úgy dönt, hogy előbb-utóbb jöhet a baba. De ennek a megközelítésnek megvannak a maga hibái. “Nem lehet megjósolni, mekkora valószínűséggel fogan egy nő egy bizonyos időn belül” – mondja a cikk nőgyógyász szakértője. “Minden ciklus és minden terhesség nagyon eltérő lehet.” Ha valaki egyik napról a másikra teherbe esik, az izgalom szorongássá változhat. „Nem tudom, hogy van-e olyan nő, akinek – ha teljesen őszinte önmagához – ne lettek volna vegyes érzelmei a terhességével kapcsolatban” – mondja a pszichológus. “Az anyák megértik, hogy a baba meg fogja változtatni az életüket, és hogy szülőnek lenni az egyik legnehezebb dolog. Ez csodálatos, ugyanakkor hatalmas felelősség.”
Fogamzásgátlás mellett
Bár a 15 és 44 év közötti szexuálisan aktív nők több mint 80 százaléka használ legalább egy fogamzásgátlási formát, az összes terhesség körülbelül fele nem szándékos. Vagyis nyilvánvaló, hogy a születésszabályozási módszerek nem mindig működnek a tervezett módon.
Az óvszer például 15 százalékos hibaszázalékot mutat elszakadás, lecsúszás vagy helytelen használat miatt. A tabletta esetében, ha tökéletesen használják, a sikertelenség kockázata egy az 1000-hez. De ez a szám máris 100-ra csökken, ha véletlenül kihagyunk egy napot, vagy nem minden nap ugyanabban az időben vesszük be a gyógyszert. Aztán ott van a ciklus követése, ami az egyik legmagasabb sikertelenségi arány a fogamzásgátlás összes típusa közül, mondja Dr. Ashton szülész-nőgyógyász.
Egy másik buktató: a szoptatás, mint születésszabályozási módszer. Bár az exkluzív szoptatás a fogamzásgátlás nagyon jó formája, nem tökéletes – körülbelül 90 százalékos hatékonyságú, ha a nők naponta legalább ötször szoptatnak, mondja Dr. Ashton. A szakértők azt javasolják, hogy a szoptató anyák alkalmazzanak kiegészítő fogamzásgátlást, például a csak progeszteront tartalmazó tablettákat (ezek biztonságosak a szoptató nők számára).
Bármelyik módszer vallott is kudarcot, sok nő szégyelli magát, hogy “hibázott”, hogy mégis teherbe esett. A jó hír az, hogy ezek az érzések mindig elmúlnak, mondja Dr. Ashton: “Ezért tart a terhesség kilenc hónapig – ennyi idő kell ahhoz, hogy a tested és az elméd utolérjék egymást, és hogy a logisztikai részt is kitaláld.”
Keress támogatókat!
A nem tervezett terhesség megküzdése időt, teret és támogatási hálózatot igényel. Ann Douglas, a The Mother of All Pregnancy Books szerzője azt javasolja, beszéljünk más párokkal, akik hasonló helyzetet éltek át. „A partnered valószínűleg hasonló érzelmeket él át, mint te, de előfordulhat, hogy nehezebben tudja szavakba önteni azokat.” Egyes férfiak teljesen megmerevednek a hírtől, de ne gondoljuk, hogy ez a reakció feltétlen a támogatás hiányát jelzi. A férfiak leginkább amiatt aggódnak, hogy hogyan tudnak majd gondoskodni a családjukról, és hogy nem veszítenek-e el téged az anyaság kötelezettségei miatt. Megnyugtatásául emlékeztesd rá, hogy körülbelül három hónap elteltével az anya és a baba közötti intenzív kapcsolat kissé enyhül, és több figyelmet fordíthatsz majd rá.
A terhességgel kapcsolatos hozzáállás megváltoztatásának módja az, ha megváltoztatod a magadnak feltett kérdéseket. „Ne kérdezd meg magadtól, hogy ki a hibás, mit tettél, hogy ezt kiérdemeld, és mi a bajod” – mondja a pszichológus. „Ehelyett kérdezd meg magadtól: Jól vagyok, mire van szükségem, és hogyan vigasztalhatnám magam?” Más szóval, olyan kérdéseket tegyél fel, amelyek segítenek megoldást találni és továbblépni, ne pedig olyan kérdéseket, amelyek a hibáztatásra épülnek.
„Beszéljünk a hozzánk közel álló emberekkel, és tudassuk velük, hogyan segíthetnek” – mondja Dr. Melina. Legyünk konkrétak: ha kimerültek vagyunk, kérjük meg egy barátunkat, hogy vigye el egy időre nagyobb gyermekünket a parkba, vagy nézzük meg, hogy valamelyik családtag tud-e vacsorát hozni, hogy ne kelljen főznünk.
Ha sikerül egy kis levegőhöz jutnunk, szánjunk időt arra, hogy az érzelmeinkre összpontosítsunk, még a negatívakra is. Egy napló írása átsegít azokon a dolgokon, amiket másoknak nem vallanánk be.
Kapcsolódó cikkek
