A családok támogatásáról

Egyszerűbb helyzetben van a szülő, ha olyan munkahelyen dolgozik, ahol társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely működik, mert mind a biztosítási időhöz kötött, mind az alanyi jogon járó gyermek utáni ellátást megállapítják és folyósítják is (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, családi pótlék) neki.

Ha viszont a jogosult szülő olyan munkahelyen dolgozik, ahol nincs kifizetőhely, az ellátást különböző intézményeknél kell igényelni.

A könnyebb eligazodás érdekében részletesen bemutatjuk azokat az ellátásokat, amelyek – különösen az első gyermek születésekor – megilletik a szülőket.

Ismertetjük, hogy milyen feltételek mellett állapítható meg az ellátás, miként kell ezt igényelni, milyen okmányokat szükséges az igénybejelentőhöz csatolni. Az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély és a családi pótlék ún. állampolgári jogon járó ellátás, amelyek minden szülőt megilletnek, így ezeket mindkét csoportra érvényesen tárgyaljuk.

Az ellátásokat folyamatosan bemutatjuk, elsőként a családi pótlékról adunk tájékoztatást.

A családi pótlék olyan pénzbeli családtámogatási ellátás, amelyet az állam a gyermekek nevelési és iskoláztatási költségeihez havi rendszerességgel biztosít.

Családi pótlékra jogosultak köre

Magyarországon a családi pótlékra jogosult lehet minden

1. magyar állampolgár,
2. bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy,
3. a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagja, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagja, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
4. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott személy (pl.: az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország állampolgára, munkavállaló, egyéni vállalkozó, diák stb. és családtagja), amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és – a határ menti ingázókat kivéve – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A családi pótlékra való jogosultság feltételei

A családi pótlék a fent felsorolt személyeket az alábbi feltételek esetén illeti meg:

I.) A családi pótlékra a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel jogosult:

1. a vér szerinti szülő,
2. az örökbe fogadó szülő,
3. a szülővel együtt élő házastárs,
4. aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, ha az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
5. a nevelőszülő,
6. a hivatásos nevelőszülő,
7. a gyám,
8. akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.

Ebben az esetben a fenti személyeknek csak akkor jár a családi pótlék, ha a gyermek:

1. még nem tanköteles, vagy
2. tankötelezettsége még nem szűnt meg, vagy
3. általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

A családi pótlék megállapítása során saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is

1. aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése miatt;
2. akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el;
3. aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában (Gyvt. 49-51. §) tartózkodik.
4. 2006. január 1-jétől, ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani.

II.) A gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel jogosult a családi pótlékra:

1. a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg
2. a vagyonkezelő eseti gondnok.

A családi pótlék azonban ebben az esetben is csak akkor illeti meg a fenti személyeket, ha a gyermek

1. még nem tanköteles; vagy
2. tankötelezettsége még nem szűnt meg; vagy
3. általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

III.) A Magyarország területén működő szociális intézményben elhelyezett gyermek esetén a szociális intézmény vezetője jogosult a családi pótlékra.

IV.) A családi pótlékra saját jogán jogosult:

1. a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, hogy utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak;
2. általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személy annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét, ha
   • ba) mindkét szülője elhunyt;>
   • bb) a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt;
   • bc) kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből;
   • bd) a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg
   • be) a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy tankötelezettsége még nem szűnt meg és a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is az ő részére került folyósításra.

Ugyanazon gyermek után járó családi pótlék mindig csak egy jogosultat illet meg, azaz csak egy személy részére folyósítható.

Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, nyilatkozatuk szerint, gyermekenként. Amennyiben a szülők ebben a kérdésben nem tudnak megállapodni, az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.

Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy?

• Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban (5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul;
• az a 18 évesnél idősebb személy, aki 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag legalább még egy évig fennáll.

Életkori feltételek

A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után annak a tanévnek a végéig folyósítják az ellátást, amelynek időtartama alatt a tanuló betölti a 23. életévét.

A családi pótlék összege

A családi pótlék összegének emeléséről az országgyűlésnek legalább évente egy alkalommal döntenie kell.

2007. január 1-jétől a családi pótlék havi összege:

1. egygyermekes család esetén 11 700 forint,
2. egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 12 700 forint,
3. kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 700 forint,
4. két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 13 800 forint,
5. három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 14 900 forint,
6. három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 900 forint,
7. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 22 300 forint,
8. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 24 400 forint,
9. gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett nem tartósan beteg, illetve nem súlyosan fogyatékos, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetében 13 800 forint,
10. a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató nagykorú kivételével a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén, feltéve, hogy utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak, 19 100 Ft, 2007. március 1-jétől pedig 19.400 Ft,
11. a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személynek, ha a tankötelezettsége még nem szűnt meg és a családi pótlék a nagykorúságát megelőzően is az ő részére került folyósításra, továbbá az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató nagykorú személynek, annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét (akinek mindkét szülője elhunyt, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg) 13 800 forint.

A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és megszüntetés időpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.

Kit lehet beszámítani a családi pótlék összegének számításánál?

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából csak azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni,

1. aki az igénylő háztartásában él és
   • akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
   • aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben résztvevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
   • aki saját jogán jogosult családi pótlékra;
2. aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn (nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás).

Ki minősül egyedülállónak?

A családi pótlék megállapítása szempontjából az a szülő vagy gyám minősül egyedülállónak:

1. aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa;
2. aki saját maga vagy házastársa (élettársa):
   • közoktatási intézmény tanulója,
   • vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
   • rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas és nyugdíjának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét és egyéb jövedelme nincs,
   • nyugellátásban – ide nem értve a fenti pontban felsorolt rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat -, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelme nincs
   • időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs,
   • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

A családi pótlék folyósításának szüneteltetése

Ha a 18. életévét betöltött személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik, akkor a rá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik A jövedelem akkor tekinthető rendszeresnek, ha legalább három egymást követő hónapban keletkezett.

A családi pótlék igénylése

A családi pótlék iránti igényt írásban – a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti – az “Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány, és az 1. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál vagy letölthető itt.

Az 1. számú pótlap Családi pótlék igényléséhez letölthető itt.

Az igénybejelentéshez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények (pl. egyedülállóság) és adatok (gyermekek számának) igazolását is. Az igénybejelentésről az igényelbíráló szerv (a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága és kirendeltsége, illetve a családtámogatási kifizetőhely, ha van ilyen az igénylő munkahelyén) igazolást állít ki.

A jogosultságot minden esetben a formanyomtatványon benyújtott kérelem, az ehhez mellékelt nyilatkozatok és a benyújtott igazolások alapján bírálják el. Írásbeli nyilatkozatot az igénylőnek, azokról a körülményekről kell tennie, amelyekről nem kell igazolást benyújtani (például együtt élő szülők családi pótlék igényléséről), de az igényelbírálás szempontjából jelentőségük van.

Az igényléskor be kell mutatni vagy másolatban csatolni kell:

1. igénylő személyazonosító adatainak igazolására a személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolványt,
2. a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ennek hiányában más erre alkalmas közokiratot),
3. az igénylő és gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági bizonyítványt, hatósági igazolványt,
4. a szülővel együttélő házastárs igénylőnek a házassági anyakönyvi kivonatát,
5. az igénylő gyámnak a gyámhatóság gyámrendelő határozatát,
6. annak a személynek, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatát,
7. annak pedig, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatot.

A családi pótlék iránt benyújtott igényeket az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi igazgatósága – a fővárosban a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság – és kirendeltségei, illetve – amennyiben ilyen működik – az igénylő munkahelyén lévő családtámogatási kifizetőhely bírálja el.

Az igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A családi pótlék folyósítása

A családi pótlék az igény benyújtásának időpontjától abban az esetben jár, ha a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha az igényt késedelmesen nyújtották be, a családi pótlékot visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, feltéve, hogy a jogosultsági feltételek ettől az időponttól fennálltak. A folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik.

A családi pótlékot utólag, a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásával egyidejűleg, más esetben a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell folyósítani a jogosult személy részére.

Bejelentési kötelezettség

A családi pótlék jogosultja az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.

A családi pótlék folyósításának vagy szünetelésének időtartama alatt írásban be kell jelenteni:

1. a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
2. a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
3. a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
4. a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét,
5. az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
6. az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
7. az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
8. az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását.

Forrás: Anyák Lapja

Kapcsolódó cikkek

Terhesség Szívmelengető videót osztott meg szomszédjuk a babát váró párról, akik rendszeresen tudatták, hogy megérkezett-e már a kicsi

Terhesség Már a pocaknak is érdemes énekelned

Terhesség Ha gyorsan jön a kistesó, akkor erre is figyelj

Terhesség Várandósgondozás: ez fog történni pontosan

Terhesség Terhességi pigmentfoltok: a szakértő elárulja, mit tehetsz ellenük és velük

Terhesség Újabb részletek: Ilyen lesz az új CSOK Plusz