Azt gondolnánk, már eleve úgy születünk, hogy bélrendszerünk rendelkezik mikorbiommal, olyan hasznos baktériumokkal, amelyek – többek között – az immunrendszer fejlődését segítik. Ez azonban nincs így. A mikrobiom támogatása először akkor történik meg, amikor a baba áthalad a szülőcsatornán, ekkor találkozik az anya hüvelyflórájával és annak hasznos baktériumaival, ami jelentősen hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez és a későbbi krónikus betegségek kialakulásának csökkentéséhez.
Miért fontosak az anyai hüvelybaktériumok?
A hüvelyi szülés során a csecsemő ugyanis ki van téve az anya hüvelycsatornájában található baktériumoknak. A csecsemő bőre a szülés során találkozik a baktériumokkal, belélegzi azokat és felveszi a bőrére is, így találkozik az emésztőrendszerével. Ezek az organizmusok aztán elszaporodnak és alkalmazkodnak az újszülött testén és testében található különböző helyeken, részben utánozva az anya mikrobiomját, és egyben megalapozva a baba saját, egyedi mikrobiális jegyeit.
Korábbi kutatások is rámutattak arra, hogy a császármetszéssel születettek ebből a szempontból némi hátránnyal indulnak, hiszen nem haladnak át a szülőcsatornán, így nem érintkeznek az anya hüvelyflórájával, ahonnan megkaphatnák ezeket a hasznos baktériumokat. Egy új kutatás most azt mutatta ki, hogy azok a babák is megkaphatják a jótékony baktériumokat, akik nem a szülőcsatornán keresztül érkeznek a világba. Az eljárás nagyon egyszerű.
Dr. Aviva Romm szülész-nőgyógyász így magyarázza: „A steril gézt legyező alakúra hajtogatjuk. Ezt steril vízzel megnedvesítjük, majd behelyezzük a hüvelybe, és egy órán keresztül hagyjuk, hogy megtelepedjenek rajta a hasznos baktériumok. A gézt eltávolítjuk, és egy lezárt zacskóba tesszük a baba megszületéséig. A szüléskor a gézzel áttöröljük a baba arcát, ezzel imitálva a szülőcsatornán való áthaladást.” A műveletet közvetlenül a szülés után és az anyával való bőr-bőr kontaktus megkezdése előtt végzik el.
Az mBio című folyóiratban közzétett klinikai tanulmány megállapította, hogy az eljárás hatékony. „Ezek a baktériumtörzsek normál esetben nem lennének jelen az újszülöttekben, mivel a császármetszés során a csecsemőket közvetlenül az anyjuk méhéből emelik ki”– írták a tanulmány szerzői. A kutatók 3 éves korukig követik a csecsemőket, hogy tovább vizsgálják a mikrobiomjukra gyakorolt hatást, de korai vizsgálatok már vannak. Maria Gloria Dominguez-Bello, a tanulmány egyik szerzője és a Rutgers School of Environmental and Biological Sciences (SEBS) biokémiai és mikrobiológiai tanszékének professzora elmondta, hogy már most jelentős hatást figyeltek meg azoknál a babáknál, akiknél alkalmazták ezt az eljárást, noha kis minta állt rendelkezésükre.
Ha ez a folyamat nem következik be, például császármetszéses szülés során, akkor a mikrobiális kolonizáció megszakadhat, késhet, vagy másképp alakulhat. Ez a megváltozott fejlődés többek között az immun- és anyagcsere-betegségek, például az asztma, az autoimmun betegségek és az ételallergiák nagyobb kockázatával jár – állítja Marea Goodman, szülésznő.
“Úgy gondolom, hogy ez az eljárás rendkívül előnyös lehet, és nagyon minimális kockázattal jár”– mondta Goodman a Motherlynek. Kockázatról akkor beszélünk, ha az anyának gonorrhoea- chlamydia, aktív herpesz-, streptococcus B vagy élesztőgomba-fertőzése van. Ezeket a kockázatokat ki kell zárni mielőtt az eljárást alkalmaznák.
forrás: mother.ly
Kapcsolódó cikkek
