A felfedezés feltehetően hozzájárul majd az édesanyáknak ajánlott kolinbevitel növeléséhez (ez jelenleg napi 450 milligram a terhesség során, és 550 milligran a szoptatás időszakában). Természetes formában a kolin megtalálható a tojássárgában, májban, dióban, a brokkoliban és a karfiolban.Down-kór
“Amennyiben az édesanyák étrendjét kolinnal egészítjük ki, fokozódik a figyelem és nő az érzelmek ellenőrzése a Down-szindróma modellezésére felnevelt kisegerekben. Ráadásul statisztikailag jelentős módon javul a tanulási képesség a nem Down-kórosak között is” – nyilatkozta Barbara Strupp, a cikk első szerzője, aki a táplálkozástudomány és a pszihológia professzora.
A szellemi visszamaradottság mellett a Down-szindrómások középkorukra gyakran lesznek demensek, mert agyi idegsejtjeik elhalnak, ahhoz hasonlóan, ahogy az Alzheimer-kórban történik. Strupp szerint a kolinpótlást követő értelmi szint növekedés, amit a Down-szindrómás egereknél tapasztaltak, a idegsejtpusztulástól való védelemmel magyarázható, és nagy populációkban is érvényes. Ráadásul az eredmények tartósak, még több hónappal a étrend kiegészítését követően is tapasztalhatóak.
Strupp és társszerzői olyan Down-szindrómás egereket vizsgáltak, akiknek édesanyját normálisan, illetve kolinnal dúsított diétán tartottak terhességük és szoptatásuk három-három hete alatt, illetve ezzel egyidejűleg egészséges egereket is vizsgáltak.Vitaminok és ásványi anyagok A kolinbevitelek között 4,5-szeres volt a különbség. Hat hónapos korban megfigyelték az egereket – felmérték a vérmérsékletüket, megmérték, hogy mennyi ideig képesek egy dologra koncentrálni, érzelmi beállítottságukat, és emellett egyéb képességeiket is vizsgálták.
A figyelemben tapasztalható óriási növekedés mellett, azok a Down-kóros egerek, akik nem kaptak plusz kolint, sokkal izgatottabbak lettek egy-egy hibát követően, mint az egészséges egerek. Ugrándoztak, számukra hosszabb ideig tartott egy-egy feladat megoldása, míg a kolint kapó Down-kóros egerek náluk kicsivel jobb eredményt értek el.
Az eredményeket a Behavioral Neuroscience című szaklapban jelentették meg.
Animáció: HáziPatika.com
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
