Már a nyolcvanas évek óta egyre kevesebb gyerek születik, mint ahányan meghalnak az adott évben. Ez mára azt jelenti, hogy 9,7 millióan vagyunk, és ha a folyamat nem áll meg, akkor 2070-re már csak 6 millióan leszünk.
Ennek oka az alacsony átlagélettartam és az, hogy kevés gyerek születik. A teljes termékenységi arányszámnak legalább 2,1-nek kellene lennie a népesség szinten maradásához
100 nőnek 210 gyermeket kellene szülnie, ehhez képest ma 100 nőre számítva csak 153 gyermek születik. És ez már javuló tendencia: 1996 óta ez a legmagasabb érték. Biztató jelek vannak, az elmúlt években emelkedett a születések száma, ennek elsődleges oka azonban nem a középosztály, hanem az alacsony iskolai végzettségűek gyerekvállalása. Azonban a valóságban az történik, hogy egyre kevesebb anya vállal ugyanannyi vagy több gyereket. Ez azonban nem jó irány, ugyanis folyamatosan csökken a szülőképes korú nők létszáma. Így még ha a most fiatal nők a jövőben több gyermeket is hoznának is a világra, akkor is csökkenni fog a születések száma Magyarországon. Ez 2017-ben fordult elő először – írja az Index.
Nemcsak nálunk, a fejlett országokban is jellemző tendencia, hogy a nők egyre később szülnek. Míg az anyák átlagos életkora az első szüléskor a nyolcvanas évek elején 23 volt, 2000-re 25-re emelkedett, ma pedig már 27 év. Ma tehát akkor kezdenek gyermeket vállalni a nők, amikor 30 évvel ezelőtt a legtöbb anyának már legalább két gyermeke volt.
A később gyermekvállalásnak azonban vannak kockázatai, nem csupán biológiai értelemben, hanem demográfiai értelemben is: ha sokan csak a harmincas éveik közepén, sőt negyven felett vállalják első gyermeküket, annál kisebb a valószínűsége, hogy második vagy harmadik gyermekük is lesz. A korábban elhalasztott és későbbre tervezett gyermekek többsége így végül nem születik meg.
Legfiatalabb korban, 19 éves kor előtt, illetve 20-24 éves kor között Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jellemzőbb az első gyermekvállalás. Mindez összefügg azzal, hogy az elmúlt két évtizedben a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők termékenysége nőtt, és a nyolc osztályt végzettek átlagos életkora az első gyermekük születésekor gyakorlatilag nem változott.
A legtöbb gyerek továbbra is a 25-29 éves korosztályban születik, ezen a korosztályon belül Tolna, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében jellemző leginkább, hogy a nők első gyermeküknek ebben a korban adnak életet.
2004 óta megfigyelhető tendencia, hogy Budapesten az anyák leggyakrabban 30-34 évesen vállalják első gyermeküket.
Pest megyében a leginkább jellemző ez a későbbi életkorban is: 2000 és 2009 között Budapesten kétszeresére emelkedett a 35-39 évesek gyermekvállalása, és háromszorosára a 40 éven felüli nőké. Tavaly Budapesten 409 negyven feletti nő hozta világra első gyermekét.
Azzal, hogy szülési életkor kitolódik, más következményei is vannak: demográfusok szerint a most 30-as éveik elején járó nők körében jóval magasabb lesz a végleg gyermek nélkül maradók aránya. Az 1963-ban született nőknek 45 éves korában csak 8,6 százaléka volt gyermektelen. Egy becslés szerint ha a szülési kedv nem változik, az 1975-ben született generáció nőtagjainak 17 százaléka maradhat gyermektelen 45 éves korára. Ugyanezen számítás alapján az 1980-ban született női nemzedék tagjai közül várhatóan már 27 százaléknak nem lesz gyermeke 45 korára.
Egy 2012-es tanulmányban a kutatók azt jósolták, hogy igen nagy a valószínűsége, hogy a két gyermeket vállalók aránya csökkenni fog, többen maradnak majd gyerek nélkül, és nőni fog az egy- és háromgyermekesek aránya is. A legújabb Demográfiai Portré alapján mindez be is igazolódott.
Kapcsolódó cikkeink:
- Kevesebben szülnek több gyereket
- Sokkal nagyobb változás kell, mint a családi adókedvezmény
- Megnőtt a szülési kedv, a 15-19 évesek között
Forrás: Index.hu
Kapcsolódó cikkek
