Terhesség

A magzati éhezésnek öregkorban elbutulás lehet a következménye

A II. világháború idején, terhességük alatt alultáplált anyák magzatainál évtizedekkel később gyorsabb szellemi hanyatlást tapasztaltak holland kutatók, akik eredményeiket hétfőn ismertették az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS).
2010. Szeptember 20.

Az Amszterdami Egyetem kutatói Susanne de Rooij vezetésével tesztelték 737 holland felnőtt kognitív funkcióit, akiknek 40 százaléka magzati korban tartós éhezést élt át, amikor a II. világháború utolsó hónapjaiban a náci Németország blokád alá helyezte Hollandia élelmiszerellátását.

Az 5-6 hónapos éhínség alatt a holland lakosság napi 400-800 kalóriának megfelelő élelemhez jutott. A tanulmány szerzői megállapították, hogy míg az enyhe kalóriamegvonás több faj felnőtt egyedeinél kitolhatja az öregedés jeleit és meghosszabbíthatja az élettartamot, “a születés előtti kalóriamegvonásnak különféle káros hatásai vannak a mentális és fizikai egészségre a későbbi életben”.

Magzatfejlődés A vizsgálatban a közel háromszáz, magzati korban éhezést elszenvedett ember közül 64-en rosszabban teljesítettek a teszteken, amelyek a szelektív figyelmet mérték. A feladat szerint a színek megnevezéseit kellett a résztvevőknek felolvasniuk, mely szavakat azonban más színű betűvel írták (például azt a szót, hogy “kék” sárga betűkkel írták).

A kutatók azt is megállapították, hogy a magzati éhezés az 56-59 éves korban vizsgált embereknél kisebb fejkörfogatot eredményezett. “A fejméret kapcsolatban van az agy méretével, és a kisebb méretet összefüggésbe hozták az idősebbeknél tapasztalható csökkent kognitív képességekkel” – írták tanulmányukban a szerzők.

A teszteket az 1970-es években is elvégezték a csoport tagjaival – akiknek nyomon követése különleges lehetőség a magzati életkorban való éhezés következményeinek tanulmányozására -, abban az életkorban nem mutatkozott teljesítményükben eltérés a nem éhezőkhöz képest.

Forrás: MTI