A szülés folyamata

A szülés folyamata

Mikor szülök? – kérdezi a kismama az orvosát már az első vizsgálatok során. Aztán, ahogy telnek a hetek-hónapok, ez a kérdés mind gyakrabban merül fel.

Nos, a szülés várható időpontját az ún. Naegele-képlet segítségével lehet megállapítani, és így néz ki: a szülés várható időpontja = az utolsó havivérzés első napja – 3 hónap + 7 nap + 1 év

Ezt az időpontot azonban a terhesség során elvégzett ultrahang vizsgálatok segítségével tovább pontosítják. Csakhogy 100 gyerekből 4 érkezik pontosan. Így biztos időpontot nem fogsz kapni.

Valami elkezdődik – megkönnyebbülés

Leszállt a hasam – nézegeted magad a tükörben. Ezt a változást pedig már a környezeted is észreveszi: ilyenkor a baba befordul, és a feje a medencecsontba ékelődik. A szülés élményét átélt hölgyek már tudják: közeleg a nagy esemény.

Mivel a hasad lejjebb került, könnyebbnek érzed a terhet, hiszen felszabadulnak a belső szerveid, több helyük lesz ismét.

Mikor következik ez be?

Van, akinek a szülés előtt 6 héttel, de van, akinek csak közvetlenül a szülés megindulása előtt száll le a hasa. A látványos változás mellett a hát alsó tájékán, a medencénél és a gátnál fokozódó nyomást is érzékelhetsz.

Jelek, amelyek a szülés közeledtére utalnak

A korai vajúdásnak többféle jele is lehet. Egyik ilyen fontos jel a szülést megelőző hetekben, ami te magad nem, csak az orvosod fog észlelni, az a méhnyak felpuhulása, rövidülése illetve – a szülés előtt közvetlenül – eltűnése. Ennek a folyamatnak a végén, mire megkezdődik a tágulás, a méhnyak szinte már csak papírvékonyságú lesz.

Te magad is megtapasztalhatod viszont a nyákdugó távozását. Erről sok kismama hallott vagy olvasott, de pontosan nem tudják, mi is történik ilyenkor.

Mi is a nyákdugó? A nyákdugó egy kocsonyás-zselés állagú anyag, ami színében változatos lehet: áttetsző, de lehet akár sárgás-fehéres színű, illetve barnás-rózsaszínes is.

A nyákdugó – melyet a méhnyak termel, és a terhesség alatt kellően megvastagszik – fontos feladatot lát el, hiszen ez zárja el a méhszájat illetve méhet a külvilágtól, és így benne a magzatot is védi a fertőzésektől. A nyákdugó egyébként sokszor úgy távozik, hogy az anya észre sem veszi. Ez elsősorban a magzatvíz távozásakor illetve a méhszáj kitágulásakor következik be.

Mit jelent számodra a nyákdugó távozása?

Azt, hogy most már célegyenesben vagy, hiszen a tested jelzi: közeleg a szülés. Viszont ez még nem jelenti azt, hogy azonnal rohannod kell a kórházba, elképzelhető, hogy még napok vannak hátra. Ne feledd! A baba még a magzatburok biztonságában van.

A szülés első szakasza: a tágulási fázis

Fontos jel: megkezdődik a méhszáj tágulása

Tulajdonképp a nyákdugó távozása már ennek egyértelmű kifejeződése.

Van, akinél ez lassabban megy végbe, míg másoknak már a szülést megelőzően is akár 2-3 cm-re kitágulhat méhszájuk.

A méhszáj először csak 1-2 centiméterre tágul ki, ami aztán fokozatosan eléri a 6-8 cm-t, végül a 9-10 cm-t. Ekkora a méhnyak is eltűnik, nem tapintható. A méhszáj megnyílása után a méh és a hüvely egy közös csővé alakul.

Ez szintén egy fontos jel, ami utal, hogy a szervezeted felkészült a szülésre. Amikor a szülés megkezdődik, ez a tágulás nagy valószínűséggel gyorsabb lesz.

A méhszáj tágulását enyhe vérzés is kísérheti: fontos azonban, hogy ez mindig pecsételő, barnás vérzés, és sohasem lehet több egy menstruációs erősségű vérzésnél.

Ha a vérzés élénkpiros, nagy mennyiségű, erős hasi fájdalommal párosulva, akkor azonnal orvoshoz kell fordulnod! A váratlanul fellépő, erős vérzés ugyanis a méhlepény idő előtti leválására utal. Ha ez a leválás nagyobb mértékű, az anyára és gyermekre nézve is veszélyt jelent.

Ezek a fájások már mások!

Az úgynevezett jóslófájásokkal már korábban is találkozhattál: óránként maximum 2-3 alkalommal tapasztalhattad meg. Ezek rövid ideig tartottak, és hamar el is múltak.

Ahogy közeledsz azonban a szüléshez, ezek a fájások fokozatosan erősödhetnek. A szülést jelző fájások (valódi méhösszehúzódások) különböznek az eddig tapasztaltaktól: egyrészt enyhe menstruációs görcsökhöz hasonlítanak, másrészt szabályos ritmusban és időszakosan zajlanak. Kezdetben 20-25 perces szünetekkel megszakítva, később már 1-3 percenként jelentkeznek. A fájások hossza és intenzitása pedig egyre nagyobb lesz ( a kezdeti 15-20 másodperces szakaszokról kinyúlik 30-45 másodpercre is).

A valódi szülési fájások – szemben a korábban tapasztalt jóslófájásokkal – a helyváltoztatás vagy tevékenység váltás hatására sem fognak elmúlni.

Mi történik a fájások során?

A méh összehúzódásai, melyek akaratunktól független izommunka hatására jönnek létre, nyitják a méhszájat. A méhszáj tágulására pedig nagy szükség van, hiszen ez nyit utat a pici koponyájának, így biztosítva, hogy a hüvelyen keresztül születhessen meg. Ennek a kitágulása (amely 8-12 óráig tart általában) fájdalommal jár. Emellett a medencealapi ízületek és porcok is húzódnak és nyúlnak. A keresztcsontra és a medencére is nagy erők hatnak. Ezekből tevődik össze tehát a fájdalom, amit egyre intenzívebben tapasztalsz.

Mit érezhetsz a fájások alatt?

Nagyon változatosak lehetnek a fájásokhoz kapcsolódó tünetek. A görcsök mutathatnak fokozódó intenzitást, de előfordulhat, hogy már az elején is nagyon fájdalmasak lehetnek. Jelentkezhet tűszúrásszerű fájdalomként, de körkörös hullámú fájdalomként is, amely a derék alsó részéből indul ki, és a hasadat szinte övként szorítja körbe.

A valódi szülési fájdalom átterjedhet az alhasról az egész méhre, a hátra és combokra is.

Milyen egyéb tünetek jelentkezhetnek ilyenkor?

Az erősödő méhösszehúzódásokat rosszullét, hányás illetve hasmenés is kísérheti, ezek hatására pedig megtisztul és kiürül a szervezet. A belek aktivitása áttevődik a méh izomzatára, tehát a szervezeted tisztulása a kontrakciók beindulásával is jár.

Mi a teendőd, ha megjelennek a fájások?

Érdemes ilyenkor feljegyezni a fájások hosszát és sűrűségét is! Az ajánlások szerint, amennyiben az összehúzódások 2-3 órája már rövid időközönként (5 percenként) követik egymást, és hosszabb ideig tartanak (hozzávetőlegesen 1 percig), akkor érdemes szólni orvosodnak vagy szülésznődnek.

Amíg a vajúdás kezdeti szakaszában vagy, érdemes a pihenésre koncentrálnod! Vegyél fel minél kényelmesebb pózt, egyél és igyál valami finomat, kérj egy kis masszázst a párodtól, sétálj, ha arra van szükséged!

A valódi fájás idején lehet-e még enni-inni?

Számtalan fórumban vetődik fel ez a kérdés.

Igen. A vajúdás kezdeti szakaszában kifejezetten fontos az erőgyűjtés a kismamának. Ma már az intézmények többsége sem képvisel merev álláspontot ezzel kapcsolatban: egy kis szőlőcukor, csoki, és elegendő folyadékpótlás mindenképpen fontos lehet! Sőt! Az esetek nagy részében már ágyhoz kötötten sem kell lenni, a kismama sétálhat, mozoghat.

Ez is megtörténhet: magzatburok repedés

A fájások alatt a magzatburok – amit egy folyadékkal teli védelmező, óvó membránnak képzelj el – nyomás alá kerül, és a méhszáj kitágulásával spontán megrepedhet. Ez minden tizedik szülő nőnél következik be. A burok megrepedhet fájástevékenység nélkül is, akár a vajúdás megkezdése előtt. A burok repedését követően a benne lévő magzatvíz kifolyik.

A burok megrepedése teljesen spontán és kiszámíthatatlan, amit nem tudsz visszatartani. A magzatvíz elfolyhat akár egyszerre, de vékony sugárban is csordogálhat. Ez elsősorban attól függ, hol repedt meg, illetve hogy helyezkedik el a baba. Folyamatos szivárgást esetén, függőleges helyzetben a szivárgás abbamarad, hiszen a baba feje, mint egy dugó, útját állja annak.

Mi a teendőd, ha elfolyt a magzatvíz?

Mivel fontos információt hordozhat a magzatvíz, ezért mindenképpen vizsgáld meg! Ha sárgás vagy zöldes színű, akkor kórokozó jelenlétére utalhat: előfordul, hogy a baba magzati székletet ürített. Emögött oxigénhiány is állhat!

Ha átlátszó, enyhén rózsaszínes, akkor minden rendben van. Azt viszont tudnod kell, hogy ekkor már nem védi a külvilágtól semmi a babát, így megnőhet a felszálló fertőzések kockázata. Ilyenkor jobb tehát, ha csak zuhanyzol, és nem ülsz kádba. Célszerű felhívni az orvosodat, hogy tájékoztasd, mi történt, és ajánlatos minél hamarabb kórházba menni!

Egy kis kórházi kitekintés

Amikor a lányom született a beöntés és a borotválás alapkövetelmény volt. Mindenütt.

Ma már elkerülhető mindkét beavatkozás, de – továbbra is vannak intézmények, amelyek ragaszkodnak hozzá. Annak ellenére is, hogy a WHO ezeket is a megszüntetendő beavatkozások közé sorolta.

Szülés előtt tájékozódj, hogy a kiválasztott intézményben mire számíthatsz!

Tulajdonképp mindkét módszert a fertőzésekre hivatkozva használják. A borotválkozásnál hivatkoznak arra is, hogy gátmetszéskor vagy repedéskor az orvos könnyebben hozzáférhessen az adott területhez.

A beöntést pedig elsősorban azért szorgalmazzák, hogy nyomáskor ne kerüljön ki széklet a végbélből, mert ez fertőzés forrása lehet. Másrészt a beöntés a bélmozgásokat felélénkítve gyorsíthatja a vajúdás folyamatát is.

Mire lehet szükséged a kitolási szakaszig?

Vajúdásod során a téged körülvevő emberek segítsége nagyon jól jöhet. Legyen szó akár a szülésznődről, akár a párodról, vagy a dúládról, kérj segítséget, mondd el, mi az, ami jólesne!

Pár biztató szó, vagy épp a csend – te tudod, mire van szükséged. Párod támogató szerepe, biztatása nagyon fontos itt. Egy-egy korty víz, az arc megtörlése – mind-mind olyan gesztusok, amelyek fontosak ebben a szakaszban.

A fokozódó fájdalmak csillapításában jól jöhet a meleg (például egy meleg zuhany), vagy egy meleg takaró. Sokan szeretik a keresztcsont tájékán a meleg borogatást, amely kiváló fájdalomcsillapító. Mások enyhe masszázzsal, a légzés kontrollálásával tudják a fokozódó fájdalmat átvészelni. Egyre ismertebb és kedveltebb a muskotályzsálya használata a fájdalmak csillapításában.

Vajúdás alatt a testhelyzetek váltogatása – amennyiben a kórházban van erre lehetőség – szintén segíthet a fájdalom elviselésében. A tágulási szak vége felé az erős fájdalmak hatására előfordulhat, hogy nyugtalanná válsz, türelmetlen vagy ingerült leszel, és egyre kevésbé érdekelnek a külső ingerforrások. Ez teljesen természetes, ne aggódj miatta!

Fájdalomcsillapítás a kórházban

Már a szülés előtt fontos, hogy átbeszéld orvosoddal (vagy szülésznőddel), hogy milyen fájdalomcsillapítási módszerek közül választhatsz, és ezek közül melyik lenne a megfelelő számodra. Fontos, hogy ismerd az előnyöket és hátrányokat, amelyeket a te igényeid is árnyalhatnak.

A gyógyszeres fájdalomcsillapítási módszerek közül az egyik legismertebb a kéjgáz használata, melyhez nitrogén és oxigén keverékét használnak. Ezt az elegyet kell belélegezni a vajúdó nőnek, ami egyfajta bódult állapotot idéz elő. Az adagolást maga a szülő nő végzi, viszont a méhlepényen keresztül a babára is hatni fog.

Lehetőséged van fájdalomcsillapítót kapni vénásan vagy izomzatba fecskendezve. Ezek gyorsan hatnak, és kábultságot okoznak, és a babára is hatással vannak: akár légzési nehézséget is okozhatnak neki, hatásukra aluszékonnyá válik a pici, és a szoptatás megkezdésére is negatív hatással lehetnek.

Gyakran alkalmazott fájdalomcsillapítási módszer az EDA (epidurális érzéstelenítés). Helyi érzéstelenítéssel a gerincben lévő epidurális térbe egy vékony katétert helyeznek be, amelyen keresztül adagolják a fájdalomcsillapítót. Ez a módszer azt akadályozza meg, hogy a fájdalomingerek a gerincvelőbe érjenek.

Az EDA a fájdalmat hatékonyan csökkenti, de okozhat vérnyomásesést és a folyadéktöbblet miatt ödémásodást is, és a kitolási szakaszt is meghosszabbíthatja.

A szülés második szakasza: a kitolási fázis

Amikor jön a kitolás

A szülés második szakaszába, a kitolási fázisba, akkor érkezel meg, amikor a méhnyak teljesen kitágult. Ez a szakasz többnyire 30 percig tart, de aki már szült korábban, annál fél óra sem kell általában. Ekkor tolási kényszert fogsz érezni.

Mivel a pici koponyája a szülőcsatorna ezen szakaszán nyomást gyakorol a végbélre, ezért székelési ingert fogsz érezni.

A méh összehúzódásához az általad kifejtett hasprés is hozzáadódik, az így létrejött tolófájás hatására pedig megkezdődik a baba kitolódása a szülőcsatornán.

Mi a teendőd a kitolási szakaszban?

Orvosoddal, szülésznőddel együttműködve várd meg, míg jelt kapsz a nyomásra! A teljes kitolási szakaszban segítségedre lesznek, segítenek, hogy mikor nyomjál, hogy vedd a levegőt, mikor állj meg. Erre akkor különösen fontos hallgatnod, ha epidurális érzéstelenítést kaptál és nem érzed, hogy mikor kell nyomni.

A tolófájások közt kb. 60-90 másodperc telik el. Egy fájás alatt kb. 2-3 hosszú nyomásra van lehetőség. A helyes légzéstechnika és a megfelelő hasprés nagy segítségedre lehetnek: a fájások kezdetén mély levegőt kell venni, és a levegőt benntartva szemet-szádat becsukni, majd lefelé, a fenék irányába nyomni, ahogy csak bírsz! Ezt követően levegőt cserélsz: gyorsan kifújod az előző levegőt, újra levegőt veszel, és megint csak nagyon erősen nyomsz!

Két fájás között pihenj, gyűjts erőt! Állítólag a szülés kb. 50 km futással felérő izomtevékenységnek és fizikai aktivitásnak felel meg. Ez hatalmas munka!

Testhelyzetek a tolófájások alatt

A tolófájások hatékonyságát a saját testhelyzet megválasztása (guggolás, térdelés, támaszkodás állva vagy a félig ülő testhelyzet) nagyban fokozza. Sokat segíthet tehát, ha te választasz testhelyzetet: függőlegeshez közeli testhelyzet ugyanis felgyorsítja ezt a szakaszt, és a gát-hüvelyfal sérülése is elkerülhető.

Érdemes tehát szülés előtt időben tájékozódnod, hogy a választott kórházban, milyen lehetőségeid vannak a vajúdás, illetve a szülés során.

A babaszoba.hu 2013-as felmérése szerint (Év szülészete szavazás) 27 százalékában olyan pozícióban kellett világra hozni a gyermeket, amit a kórházi protokoll előír: felhúzott lábbal, fekve.

Ez esetben a térdedet fogd meg a kezeddel, húzd fel, és nyomj! Fontos, hogy lazítsd el a combod és a gát tájékát, hogy sikeresen legyen a pici haladása!

Mi történik a picivel és veled?

A szeméremrés folyamatosan tágul, míg végül a magzat kerületének méretét eléri. Mivel várandóságod idején a medenceízületek fellazultak, így képesek pár mm-t tágulni, és a pici koponyája sincs teljesen összecsontosodva, így a medencecsontok között áthaladva könnyebben tud világra jönni.

Miközben dolgozol, babád is aktív munkát végez: teste több forgást hajt végre, mely segíti a szülőcsatorna íveihez és szűkületeihez való alkalmazkodását.

A kitolási szakasz vége

Amint a baba feje eléri a hüvelynyílást, az orvosod, szülésznőd lassításra biztat, a levegőt is felületesebben kell ekkor venned. Erre azért van szükség, hogy a gát ki tudjon tágulni. A gát lazulását elő lehet segíteni masszázzsal, de előfordul, hogy – a repedést elkerülendő – gátmetszésre lesz szükség, hogy a baba feje és válla átférjen.

Ezt helyi érzéstelenítés mellett végzik el.

A gát hátrafelé irányuló összehúzódásának hatására a magzat elől fekvő része kigördül, ezt követi a vállak, a törzs majd a lábak kibukkanása. Ez a szakasz a baba megszületésével ér véget.

Nehéz szülést eredményezhet a méhösszehúzódások rendellenessége, vagy akár a túlságosan nagy magzat.

Megszületett!

A pici teste fehér, viasszerű bevonattal, úgynevezett magzatmázzal, vagy esetleg vérrel borított, de előfordulhat, hogy a mekóniumos magzatvíztől nedves, csúszós. A feje sem mindig kerek és kisimult, hiszen a szülőcsatornán átjutva hosszúkás, megnyúlt lesz. Néhány nap múlva visszanyeri szép, kerek formáját. Az újszülött a megszületést követően sokszor azonnal, élesen felsír. Előfordulhat azonban, hogy a kitolási szakaszban elfáradt, és stimuláció hatására következik be az első sírás.

Jó, ha tudod!

Ha elhúzódik a kitolási szakasz, vagy nincs már erő a megfelelő nyomáshoz, akkor az orvos dönthet valamilyen beavatkozás mellett (pl. oxitocin, fogó, vákuum alkalmazása).

A szülés harmadik szakasza: a lepényi fázis

A baba megszületését követően a köldökzsinórral még össze vagytok kötve. Van, ahol hagyják, hogy a köldökzsinór lüktetése elhaljon, és csak ezt követően vágják el, más helyen pedig leszorítják a köldökzsinórt, majd elvágják. Előzetes kérésre ezt hozzátartozó (pl. az édesapa) is elvégezheti. Ilyenkor veszik le le az őssejt tárolás céljából a köldökzsinór vért is.

További összehúzódásokat követően – 5-10 perccel a pici megszületése után – a méhlepény leválik a méhfalról, és kevés vérzéssel kísérve megszületik. Ha ez nem következik be a magzat megszületését követő egy órában, akkor mesterséges leválasztásra van szükség.

A lepény megszületését követően az orvos megvizsgálja azt, hogy megvan-e minden része. A méhüregben bent maradó lepény akadályozhatja a méhizomzat összehúzódását, és nagy mennyiségű vérzést okozhat.

A szülés negyedik szakasza: a lepény utáni fázis

Ezt a szakaszt korai gyermekágyas szakasznak is nevezik: a lepény megszületését követő két óráról van szó, amikor az édesanyát és babáját még megfigyelés alatt tartják. Ekkor még lehet számítani utófájásokra, (ennek célja, hogy a méh visszanyerje eredeti méretét). Ellenőrzik a kismama testhőmérsékletét, figyelik a vérzés mennyiségét. Gátmetszés esetén ekkor öltik össze a sebet is.

Babádat – az első ellátást követően – ekkor helyezik a hasadra. Ez nagyon fontos a kontaktus és a korai kötődés érdekében. Erre csak akkor nem kerül sor, ha az újszülött speciális ellátást igényel (pl. koraszülött volt). Ekkor kerül végre sor az első szoptatásra is.

A szüléstörténeted végére értetek. Számotokra pedig egy új élet, egy új közös kaland veszi kezdetét.

Kapcsolódó cikkeink szülés témában: