A terhesség felismerésekor végzett nőgyógyászati vizsgálatkor az első elvégzendő feladat a rákszűrő vizsgálat az első laboratóriumi ellenőrzés. Ennek során a méhnyak felszínéről, illetve a nyakcsatornából arra alkalmas eszközzel (többnyire műanyag, megfelelően kiképzett alakú pálcával) sejteket törlünk le, és egy tárgylemezre kikenve, a kenetet megfelelően rögzítve mikroszkópos vizsgálatra küldjük. E szűrés segítségével időben felismerhetővé válnak a méhnyak kóros folyamatai, elsősorban rosszindulatú megbetegedései, de fény derülhet a gyulladásos állapotokra is, melyeknek terhességben óriási a jelentőségük. Ezzel egyidőben a hüvelyváladékot is laborba küldjük, ahol a váladék-kenetet megfelelő festéssel értékelik:a hüvely fertőzöttségének felderítésével komoly terhességi szövődmények megelőzésére nyílik mód. A hüvelyváladék vizsgálatát panaszmentes esetben a terhesség során 3 alkalommal indokolt elvégezni.
Az első vérvételre a terhesség felismerését követően kerül sor. Ennek során ellenőrizzük az ún. rutin vérkép paramétereit: a vér alakos elemeinek mennyiségét, arányát (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék), a vér alakos elemeinek süllyedési sebességét a vérplazmában (süllyedés), mely gyorsulhat leggyakrabban gyulladásos folyamatok, ritkábban rosszindulatú betegségek esetén. Meghatározzuk a beteg vércsoportját, Rh-faktorát, Rh-negatív anya esetén az esetleges ellenanyagok meglétét ellenőrizzük. Minden esetben a vérbaj (lues vagy szifilis) szűrővizsgálatát is elvégezzük (ennek több szűrővizsgálata is használatos, leggyakrabban VDRL, illetve Wassermann szűrést végzünk). A laboratóriumi vizsgálatok indokolatlan kiterjesztése mind orvosilag, mind költségvetési szempontok alapján elítélendő. A terhes nő vizeletét minden jelentkezésalkalmával megvizsgáljuk: genny, fehérje, cukor, illetve aceton kimutatása céljából. Élettaniterhesség esetén a rutin anyai vérvételt a terhesség során összesen három alkalommal indokolt elvégezni.
A 16. terhességi héten végezzük anyai vérből az alfa-fötoprotein (AFP) mennyiségének vizsgálatát. Az AFP egy, a magzat mája által termelt fehérje, mely normális körülmények között csak igen kis mennyiségben jut az anya keringésébe. A magzat egyes rendellenességei, elsősorban a test ún. záródási rendellenességei (velőcsőzáródási rendellenességek, nyitott gerinc, hasfali záródási zavarok) esetén az AFP nagy mennyiségben jut át az anya ke-ringésébe, így emelkedett értéket észlelünk. Alacsonyabb AFP érték utalhat a magzat kromoszóma rendellenességére.
Napjainkban az AFP értékét a legtöbb laboratórium már egységesített értékben adja meg. Normál értéke ily módon: 1.0 MoM (MoM – Multiple of the Median: a középérték többszöröse). Normálisnak tekintjük 0.7-2.5 MoM között. Igen lényeges hangsúlyozni az AFP vizsgálat szűrésnél: a kóros érték nem jelent bizonyossággal beteg magzatot, csak további vizsgálatok (ultrahang, szükség esetén genetikai vizsgálatok) elvégzésének szükségességét indokolja. Nagyon fontos, hogy az AFP-t a betöltött 16. héten kell levenni, a kapott értékek megbízható értékelése csak ekkor várható kellő pontossággal. A 16. héten az AFPszűréssel egy időben végezzük a májgyulladás (hepatitis B) szűrővizsgálatát is (HbsAg vizsgálat). Ennek elmaradása esetén a megszületést követően az újszülött immunizálása minden esetben kötelező.
Laboratóriumi szűrővizsgálatot végzünk a terhesség második harmadában a cukor anyagcsere ellenőrzése céljából. Ennek során először éhgyomri vércukor meghatározást végzünk. Ennek normálértéke esetén megfelelő mennyiségű szénhidrátot viszünk be a szervezetbe (egy adott cukortartalmú ún. próbareggeli vagy cukros oldat formájában), majd 1 óra elteltével ismételten meghatározzuk a terhes vércukorszintjét. A bevitt cukor hatására a hasnyálmirigy kellő mennyiségű inzulin elválasztásával válaszol, így a vércukorszint csak kismértékben emelkedik meg. Nem megfelelő inzulin-elválasztás esetén a vércukorszint kóros mértékben megemelkedik, így a szűrővizsgálat második vérvétele kórosan magas eredményt ad. Az ilyen ún. “egypontos” cukorterheléses vizsgálat csak szűrővizsgálat: a terhességi cukorbetegség diagnózisának felállításához további terheléses vércukor-ellenőrzés, több alkalommal végzett vérvétel szükséges.
Forrás: Anyák Lapja
Kapcsolódó cikkek
