Hatékonyabb oltóanyagok a terhesség alatt
A Massachusets-i Közkórház, az MTI és a Harvard Egyetem Ragon Intézetének legújabb tanulmánya azt állapította meg, hogy a terhes kismama oltóanyag által megszerzett immunitását át tudja adni a születendő gyermekének. A kutatás miatt hatékonyabb lehet a terhesség alatti oltóanyagok fejlesztése. “- Az újszülöttek teljesen éretlen immunrendszerrel jönnek a világra, amelynek meg kell tanulnia megküzdeni a környezetében található káros és hasznos baktériumokkal egyaránt? – mondta el Galit Alter, a Ragon Intézet professzora, a tanulmány egyik szerzője.
“- Ahhoz, hogy az újszülött immunrendszere megtanuljon különbséget tenni az ellenséges és a hasznos kórokozók között, még az anyaméhben lévő kisbaba szervezetébe az édesanya antitesteket juttat a méhlepényen keresztül. Az antitestek átjuttatásának konkrét folyamata még pontosan nem ismert, de megértése kulcsfontosságú lehet a hatékonyabb terhesség alatti oltóanyagok fejlesztésében, hogy ezáltal még erősebb oltásokat készíthessenek a legkisebb pácienseknek? – fogalmazott a professzor.
Köldökzsinórból is vettek vérmintát
Míg egyes betegségek, mint például a kanyaró esetében igen hatékonyan képes az édesanya átadni az antitesteket a csecsemőnek, amíg nem elég idős ahhoz, hogy őt magát is beoltsák, addig néhány komolyabb betegség, mint a járványos gyermekbénulás esetében kevésbé hatékony az ellenanyag ilyen módon történő átadása. Annak a vizsgálatára, hogy pontosan milyen folyamata van annak, ahogy az édesanya átadja az ellenanyagot a gyermekének, Galit Alter és csapata egy új módszert vetett be. Vérmintát vettek édesanyáktól és köldökzsinórokból – melyek a vér és a tápanyagok mellett immunfaktorokat szállítanak a méhlepénytől a csecsemőhöz -, és ezekben vizsgálták a szamárköhögés elleni antitestek mennyiségét és minőségét.
Az NK sejtek a leghatékonyabbak
A vizsgálat során kiderült, hogy a méhlepény azokat az antitesteket juttatta át a csecsemő szervezetébe, melyek a természetes ölősejteket (NK sejtek) aktivizálják, melyek a természetes immunrendszer kulcselemei. Az újszülöttek számos immunsejtje még túl éretlen ahhoz, hogy hatékony védelmet biztosítson, az NK sejtek azonban már a csecsemő első napjaitól a leghatékonyabb immunsejtek közé tartoznak. A kutatók az influenza és az RSV légzőszervi fertőzés vizsgálata során is úgy találták, hogy a méhlepény azokat az ellenanyagokat juttatta át a csecsemő szervezetébe, melyek az NK sejteket aktivizálták. Emellett felfedezték olyan jellegzetességeit is az antitesteknek, melyek a méhlepény kiválasztó funkcióit szabályozzák: ezeket pedig a jövőben akár be is építhetik a legújabb védőoltásokba, javítva az anya és gyermek közti ellenanyag-átvitelt.
“- Ezután lehetőségünk lesz arra, hogy jobb oltásokat hozzunk létre, amelyekkel még a terhesség során biztosíthatjuk a csecsemők lehető legnagyobb védelmét, akkor, amikor ők a leginkább kiszolgáltatottak? – mondta el Laura Riley szülész nőgyógyász, a tanulmány társszerzője, aki Galit Alterrel együtt további vizsgálatokat folytat a témában.
(VIA)
- Kapcsolódó írásaink:
- Mikor érdemes halasztani az oltást?
- Mit kell tudni az agyhártyagyulladás elleni védőoltásról?
- Nem kötelező védőoltások
Kapcsolódó cikkek
