“Ez az első bizonyíték arra, hogy viselkedési terápia hatására növekszik a fehérállomány” – mondta a vezető szerző, Marcel Just, az amerikai Carnegie Mellon Egyetem pszichológia professzora, a Kognitív Agyi Képalkotó Központ igazgatója. “Bizonyítja azt, hogy az ismétlődő kognitív gyakorlatok megváltoztathatják az emberi agy kérgének kapcsolódási képességét.”
Az eredmények nagy lehetőségeket rejtenek magukban, az olvasás fejlesztésén túl is. Ha egy viselkedésterápia az agyállomány növekedését okozza, akkor az előnyök kiaknázhatók egy sor más agyi probléma, így az autizmus, az agyvérzés, a szklerózis multiplex és a traumás agysérülés esetében is, állítják a szakemberek. “Egyre több a bizonyíték arra, hogy az agy sokféleképpen képes helyreállítani magát” – mondta Thomas Insel, az Amerikai Nemzeti Mentálhigiénés Intézet igazgatója. “Ez a tanulmány hídként szolgál a pszichológia és a biológia között. Megmutatja, hogy az agy miként válaszol a kognitív kihívásra. Érdemes lenne kihasználnunk ezt az új tudást, és gyógymódokat kifejleszteni a neurológiai elváltozásokra.”
Az olvasás gyógyít és “izmosabbá” teszi az agyat
A vizsgálatban összesen 72, 8 és 10 év közötti gyerek vett részt, akiket különböző tesztek alapján jól, illetve rosszul olvasóknak soroltak be. A rossz olvasók közül 35-en 100 órás, mintegy hat hónapig tartó felzárkóztatáson vettek részt, hogy fejlődjön az olvasási készségük és a felfogóképességük, 12 rosszabbul olvasó gyerek pedig kontrollcsoportként működött, őket nem vonták be a felzárkóztatási programba. A kutatók egy diffúziós tenzor képalkotó tesztet (DTI) használtak, mely megméri az agy fehérállományán átáramló folyadékot. Így pillanatképet kaphatnak az agy szerkezetéről, segítségével pedig megmérhetők az idő múlásával bekövetkező változások. Felfedezték, hogy az olvasási problémákkal küszködő gyerekek fehérállományának csökkent a mikrostruktúrális szerveződése a bal frontális lebenyben. A működő agyról készült, valós idejű képek összegyűjtésével és elemzésével Just és munkatársai megállapították: a terápia hatására a rosszabbul olvasók fehérállománya növekedett a jó olvasókéhoz képest. Az érintett agyi terület a bal frontális lebeny volt, mely a nyelvi képességeket irányítja, vagyis pont azon a területen volt megfigyelhető a változás, melynél korábban hiányosságok mutatkoztak.
A felvételeken látható változások összefüggésben vannak néhány olvasási mutató javulásával is. Tudósok azelőtt még sosem mutatták ki, hogy a viszonylag rövid ideig tartó, de intenzív tréning hatására az agy fehérállománya növekedni kezd.
“Ahogy a gyerekek újra és újra használják ezeket az ‘áramköröket’, a speciális gliasejtek (más néven oligodentrociták), melyekből a fehérállomány felépül, több mielint (a fehérállomány rostjainak védőszigetelése) építenek fel az idegnyúlványok mentén” – magyarázta Just. “Ettől a neurális jelzés tízszer olyan gyorsan halad és sokkal pontosabb jelzéseket közvetít.”
Remény a neurológiai problémákra?
Az eredmények reményt adhatnak más neurológiai problémák esetére is: már elkezdték vizsgálni az autista emberek agyműködését, és felfedezték, hogy kevés a kapcsolódás a fehérállományukban. Az olvasási tréninghez hasonló viselkedési terápiát terveznek, majd újra tesztelnék a betegek agyát, hogy felmérjék a fehérállomány növekedését, ami az elképzeléseik szerint a neuronok közti jobb kapcsolódást jelenti.
Ezt is érdemes elolvasni:
- Ezért nem jó, ha későn alszik el a gyerek
- Nem lesz okosabb a gyerek a komolyzenétől
- Így változtatja meg a gyermekek agyát a szeretet
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
