“A kimerültség mellett sajnos a depresszió is megkeserítheti az örökbe fogadó anyukák életét – mondta Karen J. Foli, a Purdue University kutatója. – Az egyik legnagyobb tévedés azt hinni, hogy ha egy anya nem hordozza kilenc hónapig a testében a gyermekét, vagy nem éli át a szülést, akkor nem is kell neki fizikai és lelki segítség. Pedig az örökbe fogadó szülőknek ugyanolyan kihívásokkal kell szembenézniük!”
A kutatónő szerint a depresszió hátterében nemcsak a fáradtság állhat, hanem a túlzott elvárások is: az örökbe fogadó anyukák gyakran “mást várnak, mint amit kapnak”. A háromszáz örökbefogadó részvételével készült felmérésből az is kiderült, hogy az újdonsült anyukák gyakran hiányolják a baráti vagy családi támogatást, csökken az önbecsülésük, és a házasságukban bekövetkező változásokkal sem tudtak mit tenni. Gyakran éreznek szégyent és bűntudatot, mert nem kötődnek annyira a gyermekhez, mint szeretnének.
“Egy szülő gyakran nehezen igazodik a gyermekéhez, még akkor is, ha régóta ismeri. Egy olyan családban, ahová a gyerek tulajdonképpen egyik pillanatról a másikra kerül be, ez még nehezebb lehet” – mondta Foli.
A kutatónő szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani az örökbe fogadó szülők mentális egészségére.