A hormonkiválasztás az agyalapi mirigy irányítása alatt áll. Ma, amikor minden területen tudatosan akarjuk irányítani életünket, nehezünkre eshet elfogadni azokat a testi folyamatokat, amelyeket nem tudunk akaratlagosan vezérelni.
Szülés alatt is értelmünk próbál munkálkodni bennünk, holott nyugodtan kikapcsolhatnánk, átengedhetnénk a terepet a kisagynak – vagyis annak a területnek, amely ösztönös cselekvéseinket irányítja. A hormonkiválasztás annál zavartalanabb, annál bőségesebb, minél jobban engedjük, hogy a kisagy irányítson. A természetes szülési helyzet, az otthonos környezet elősegíti ezt a folyamatot. A halk zene, a meghitt félhomály, a bizalmat keltő személyek jelenléte mind azt célozza, hogy a kismama ellazuljon, és görcsös akarás helyett átengedje magát a természet sodró erejének.
Az egyre erősödő fájdalom hatására bizonyos mértékig mindenképpen megvalósul ez a hangsúlyeltolódás: a kismama egyre inkább befelé fordul, önmagára, teste jelzéseire, magzatára figyel. A külvilág ingerei csak részben, szűrőn keresztül jutnak el hozzá. Ez a módosult tudatállapot elősegíti a testi folyamatokat, a hormonkiválasztást, az ellazulást.
Zavaróan hat a technika állandó jelenléte, az orvos lekicsinylő megjegyzése vagy az apa túlzott aggodalma, tenni akarása. Ijesztően hathat a magzati szívhang gyorsuló-lassuló, erősödő-halkuló dübögése is. A szülőszobai hangulat varázsát megtöri a fényképezőgép kattogása, a vaku villogása. Hagyjuk ezeket későbbre, amikor már kigyönyörködtük magunkat a babában.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
